II. András a kereszténység egyedüli olyan koronás fője, aki – a keresztet magára öltve – harcba szállt a Szentföldért, ezzel is növelve királyságának a keresztény latinságban elfoglalt szerepét. Uralkodása a magyar történelem egyik kiemelkedő időszaka. II. András azt remélte, hogy Magyarország léphet Bizánc helyébe, mint a térség meghatározó hatalmi tényezője. Trónra jutásával megkezdődött a pogányok és eretnekek térítése, leánya, Erzsébet pedig már életében szent hírében állott.

Uralkodása idején II. András kancelláriáját és prelátusi karát Párizsban egyetemet végzett, s részben francia származású szakemberek töltötték meg, akik a kor modern műveltségét hozták el Magyarországra. A hatás kölcsönös volt: a francia irodalomban is megörökíttettek a magyar királyok és királynék. A keresztény kultúra virágzása, a francia kapcsolatok, II. András sikeres külpolitikája, majd pedig a ciszterciek magyarországi betelepedése eredményeként virágzásnak indult a hazai építészet és kultúra. E meghatározó jelentőségű időszak magyar–francia kapcsolatainak hatásait bemutató régészeti emlékek láthatók a többi között a Ferenczy Múzeumi Centrum kiállításán, amelynek szervezője MTA BTK Régészeti Intézet és az MTA–DE „Magyarország a középkori Európában” Lendület Kutatócsoport.

A tárlat rendhagyó módon hozza közel a látogatókhoz és teszi élethűvé, olykor kézzelfoghatóvá – sőt kézzel is meg­foghatóvá – a középkor, a pilisi gótika művészetét, megtalált, fennmaradt leleteit, hétköznapi vagy épp rituális szertartásokhoz, királyi ünnepekhez kötődő eszközeit, dísztárgyait.

A 3D nyomatokként elkészített középkori pecsétek, a pilisi ciszter monostor mostanáig soha be nem mutatott kőfaragvány-rekonstrukciói, a korabeli monostori belsőépítészet remekei mellett most először tekinthető meg a monostor kerengőboltozatának egyik záróköve úgy, ahogyan II. András maga is láthatta. Amit a törökkorban széthordtak, azt a kiállításra a szakemberek igyekeztek összeszedni.

A tárlaton a pecsétek mellett kőfaragvány- és épületszerkezeti-rekonstrukciókkal, 11–13. századi technológiai fortélyokkal és történeti emlékekkel is találkozhat a nagyközönség. Kiállítják Aba-Novák Vilmos festményeit is – ezek a magyar–francia kulturális kapcsolatok 1000 éve című híres történelmi pannóhoz készültek, mellyel a festő aranyérmet nyert Párizsban, az 1937-i világkiállításon