Közben viszont inog az unió támogatottsága, pedig itt a liberális nemzetköziség leglátványosabb példájáról van szó. De ma már szinte senki sem akarja a gazdasági és politikai együttműködés elmélyítését. A legújabb közvélemény-kutatás szerint a többség, vagy a viszonylagos többség amellett van, hogy a jogkörök egy részét vissza kell adni a kormányoknak. És lehet, hogy más országok is rendeznek olyan referendumot, mint a britek.

A szigetországban a bennmaradás hívei a tagság gazdasági előnyeivel érvelnek, csakhogy rosszul fogják meg a dolgot. A lakosság nagy része ugyanis a szuverenitást félti Brüsszeltől, illetve a brit identitást igyekszik megóvni az uniós bevándorlókkal szemben, mert úgy érzi, hogy száműzött a saját hazájában, hogy elvész a történelem, odalesznek a nemzeti hagyományok. Az internacionalisták csónakja küszködik a vízzel, miközben mindenhol egyre jobban emelkedik az etno-nacionalista ár.

A Die Welt német konzervatív lap úgy gondolja, hogy leginkább a franciák, csehek és a magyarok szegődhetnek a britek nyomába, ha azok megszavazzák holnap a kiválást. Magyarországot azért sorolja ide az újság, mert az Orbán Viktorral az élen az EU leghangosabb bírálói közé tartozik. A miniszterelnök a nemzetek Európáját akarja, nem pedig nemzetek feletti szuperállamot. A menekültkérdésben élesen szembehelyezkedett Brüsszel álláspontjával és ehhez élvezi a lakosság jelentős részének támogatását. A közvélemény 77%-a elutasítja, hogy kívülről beavatkozzanak az ország ügyeibe, ám 61% pártolja az uniós tagságot.

A hatalom persze ezzel tisztában van, hiszen ritkán tesz olyat, amihez ne mérné fel előre az emberek hangulatát. De már a Jobbik sem sürgeti a kilépést. Mindehhez jön még, hogy a magyarok erősen függnek a közösségi pénzektől. A gazdaság az I. negyedévben visszaesett, mivel a kormány szerint az EU tetemes mennyiségű pénzt visszatartott. Azonkívül a történelmi tapasztalatok folytán az államérdek is azt diktálja, hogy a Nyugathoz kell tartozni.

A magyar kormány most a budai Várnegyedet akarja magának – állapítja meg a svájci Neue Zürcher Zeitung. Megkaparintotta a Városligetet a múzeumi negyed céljára, figyelmen kívül hagyva, milyen kevés zöldterület van Budapesten, és ráadásul megkerült minden érvényes városfejlesztési koncepciót. Most pedig a várat szemelte ki. Pedig itt az ország egyik legfontosabb jelképéről van szó – írja a szerző, Brenner János, a Műegyetem tiszteletbeli professzora, aki Berlinben várostervezőként dolgozik. Fel kell ugyan újítani, de mostani feladatainak bőven eleget tesz.

Ehelyett azonban az látszik, hogy a kormány – legalábbis térben – a Habsburgok és Horthy örökébe akar lépni. A gond csak ott van, hogy senki sem tudja, mit tartalmaz az eredeti Hauszmann-terv, amelyet hivatkozási alapul megadtak az átalakításhoz. Azonkívül úgy tűnik föl, hogy folyamatosan változnak a kabinet elképzelései. De az biztos, hogy ha pl. felköltöztetnek két minisztériumot, az várhatóan csak még jobban megnehezíti a közlekedést a Várban.

A tervezést, akárcsak korábban a múzeumi negyed esetében, botrányok kísérik, merthogy az elképzeléseket nem kötik a nagyközönség orrára. Egyelőre csak abban lehet bízni, hogy nem lesz pénz a koncepció valóra váltásához.

Magyarországon folyik a vizsgálat annak kiderítésére, hogy felelősség terheli-e a rendőrséget egy fiatal szír menekült haláláért – tudósít a New York Times/Reuters. A férfi – több társával együtt, embercsempészek segítségével – megpróbált átúszni a Tiszán, de belefulladt. Fivére, aki végig vele volt, az mondja, a magyar rendőrök dobálták őket, könnygázt fújtak rájuk és a végén elengedték a kutyákat, nehogy ki tudjanak mászni a partra.

A hatóságok tagadják a vádat. Sőt, szerintük aznap egy öttagú iraki családot kimentettek a vízből. Úgy tudható, ez az első eset, amikor előveszik a rendőröket, miután azok állítólag visszaéltek hatalmukkal az unió külső határán.  

A 22 éves szírt egyébként Szegeden temették el. Testvére azt mondja, jó úszó volt.