Ami a keleti tagok részéről a jelenlegi legfőbb vitapontot, a menekültek áttelepítését illeti, arról a politikus azt fejtegette, hogy itt a szolidaritás a lényeg, nem lehet magukra hagyni a földközi-tengeri országokat a menekültdrámában.

Juncker azt tartaná jónak, ha legalább a külső határok védelméért többet tennének azok a tagállamok, amelyek senkit sem hajlandók befogadni. Hozzátette, az nem járja, hogy a kormányok söpörnek be minden elismerést a kedvező fejleményért, ahol viszont éppen az ő vonakodásuk miatt nem sikerült előbbre lépni, ott a Bizottság nyakába varrják a felelősséget.

Törökországról szólva hangsúlyozta: nagy az esélye annak, hogy összeomlik az Ankarával kötött megállapodás, akkor pedig megindulnak Európába a menekültek. Juncker azt is kiemelte, hogy nemzeti keretekben nem lehet választ adni a nemzetközi terrorra, mert az nem ismer határokat. A politikus kitért arra, hogy nem becsüli le a jobboldali populizmus veszélyét, de ugyancsak aggasztja, hogy hagyományos pártok átveszik az ilyen erők érveit. Ily módon ugyanis szalonképessé teszik az ilyen vitákat a társadalomban, majd csodálkoznak, hogy az emberek az eredetit választják.

Nem futni kell a jobboldali populisták után, hanem határozottan fel kell lépni ellenük, illetve embergyűlölő hozzáállásukkal szemben. A beszélgetésből kiderült, hogy a Bizottság elnöke Hillary Clintonnak szurkol.

A Le Monde úgy mutatja be Baka Andrást, hogy ő az a bíró, aki nemet mondott Orbán Viktornak. A Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke, akit 4 éve menesztettek, jelenleg az egyik polgári kollégium vezetőjeként szerényen élvezi az elégtételt, vagyis hogy a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság most először elmarasztalt egy államot: Magyarországot, amiért az politikai okokból eltávolította a legmagasabb bírói testület első emberét. Baka örvendetesnek nevezi, hogy az ítélet kimondta: nem csak joga, hanem kötelessége is volt szóvá tenni az igazságszolgáltatás átalakítása közben tapasztalt gondokat. Annál is inkább – teszi hozzá – mert amit kifogásolt, azt később módosítani is kellett. A döntés vereség Orbán Viktor számára, egyben megerősíti a tekintélyelvűség vádját a magyar kormánnyal szemben. Emellett irányadónak számít Lengyelország esetében, amely szintén támadja a jogállamot. Strasbourg azt is kimondta, hogy a miniszterelnök Baka eltávolításával példát akart statuálni, mert meg akarta félemlíteni az egész bírói kart. Baka egyébiránt úgy gondolja, hogy a nemzetközi bíróság – minden hivatalos magyar cáfolat ellenére – rávilágított, milyen súlyos hiányosságok vannak a hazai demokráciában.

A brit kormányfő e heti varsói és pozsonyi látogatása alátámasztja, hogy a szigetországnak meg kell szereznie a 11 keleti tagállam jóindulatát, ha a legjobb feltételeket akarja kialkudni magának a kiváláshoz – írja a Financial Times. Mind a lengyelek, mind a szlovákok biztosítékokat akarnak, hogy a Brexit után nem éri semmiféle hátrányos megkülönböztetés a brit gazdaságban dolgozó csaknem egy millió állampolgárukat. A régió kormányainak jóváhagyása általában véve is szükséges ahhoz, hogy létrejöjjön bármiféle megállapodás Londonnal, mármint amely fenntartja a bejutást a britek számára az egységes piacra. Cserében azt kívánják, hogy az Egyesült Királyság ne korlátozza a szabad munkavállalás jogát.

Egyes keleti országok a népszavazás óta jóformán sokkos állapotban vannak. A többi közt a magyarokat, lengyeleket és cseheket igencsak aggasztja, hogy a régi tagállamok szorosabb integrációt alakítanak ki, a volt szocialista rész java pedig kívül reked. A brit kilépés különösen rosszul érinti a konzervatív, nacionalista magyar és lengyel vezetést. Egyre több a súrlódás a két ország, illetve Brüsszel és a nyugati tagok között.  Utóbbiak kifogásolják a populista, akadékoskodó megközelítést a menekült válságban. Igencsak nehezményezik továbbá, hogy meggyőződésük szerint Budapest és Varsó aláássa demokráciát és a jogállamiságot. Vagyis a brit döntés azzal fenyeget, hogy mélyebbek lesznek az árkok az EU két fele között.

A szélsőjobbos osztrák Szabadságpárt burgenlandi vezetője azt mondja, hogy követni kellene a magyar példát és azonnal le kellene állítani a bevándorlást, beleértve a háború elől menekülőket is – olvasható a Die Presseben. Tschürtz szerint először azokról kellene gondoskodni, akik már az országban vannak, azon felül szerinte már elérték az ez évre előirányzott 37 500 fős kvótát. Épp ezért azt sürgeti, hogy zárják le a magyar határt, és onnan azonnal fordítsák vissza a migránsokat. Ugyanakkor a helyi FPÖ abban a tekintetben követendőnek tartja a magyar példát, hogy csak azokat fogadják vissza Németországtól, akik valamelyik nem uniós tag területén keresztül jutottak be Ausztriába. A pártvezér szükségesnek tartja, hogy minden menedékkérőtől vegyenek DNS-mintát.