Tegnap reggel az orosz védelmi miniszter bejelentette: olyan humanitárius művelet koordinálásába kezdtek, amely biztonságos folyosót kínál a civileknek és a fegyvereseknek egyaránt, akik – ha leteszik a fegyvert és elhagyják Aleppót, akkor – ételt és elsősegélyt kaphatnak a városon kívül. Ennek ellenére sokan szkeptikusak a szír kormány ígéreteivel kapcsolatban, és a megtorlástól félelmükben inkább a városban maradnak. A Castellót, a város egyetlen útját, ahol segélyeket lehetne bevinni, a szír kormány mesterlövészei ellenőrzik és július 7. óta hevesen ágyúzzák is.

„A szír kormány éveken keresztül blokkolta az ostromlott városnak szánt létfontosságú segélyszállítmányokat, miközben naponta ágyúzta és bombázta az ott élőket. Az éhezést fegyverként fordították ellenük és szándékosan elviselhetetlen szenvedést okoztak az ellenzéki erők uralta területeken élőknek” – mondta Philip Luther. Az Amnesty International közel-keleti és észak-afrikai igazgatója magyarázatként hozzátette:
„Nem akadályozza meg a humanitárius válságot még az sem, ha biztonságos menekülési útvonalat garantálnak azoknak, akik elmenekülnének Aleppóból. Nem helyettesíti a független és mindenki számára egyenlő humanitárius segítséget azok számára, akik a város ostrom alatt vagy ellenzéki erők irányította részein maradnak, főleg, hogy sokan közülük nem hisznek a kormány ígéreteinek.”

Az oroszok ígéreteit szintén nem árt gyanakvással kezelnie az aleppóiaknak, mivel a kormány jogellenes légicsapásokat hajtott végre az ellenzéki felügyelet alatt álló területeken, ezzel pedig valószínűsíthetően háborús bűncselekményeket követtek el, továbbá pedig semmit sem tettek, hogy megakadályozzák a szír kormányt az emberi jogok lábbal tiprásában.
Öt helyi civil szervezet is megerősítette az Amnesty Internationalnek, hogy két hét múlva már nem lesz élelem a városban.
Az ENSZ humanitárius vezetője, Stephen O’Brien szintén figyelmeztetett, hogy augusztus közepére elfogy az élelem a városban, és ez 200–300 ezer életét veszélyezteti.

A szír kormányerők családi házak, kórházak és egyéb egészségügyi intézmények elleni támadásai felerősödtek a múlt napokban Aleppóban és környékén.
Az Amnesty International megbízottai beszéltek helyi lakosokkal, tíz orvossal és számos civil szervezettel Szíriában és Törökországban. A beszámolók alapján az utóbbi három hét igen elkeserítő képe rajzolódott ki.
Egy humanitárius munkás szerint a Castello utat 24 órás megfigyelés alatt tartják a szír kormány és a Kurd Demokratikus Egységpárt (PYD) vezette erők. „Bármire, ami az útra téved, lőnek” – mondta a humanitárius dolgozó. –Napokkal azelőtt, hogy az utat megszállták volna, két, 400 családnak elég élelmet szállító teherautót is megtámadtak. „Mindent megsemmisítettek. A családok a tőlünk kapott élelemtől függnek. Mit fognak csinálni, ha minden tartalék elfogy?” – kérdezi.
Egy v olt aleppói lakos elmondta, hogyan szökött meg családjával a Castello úton keresztül, és hogyan érte el Törökországot nyolc nap alatt.
„Nem tudtuk tovább elviselni a bombázók zaját és a bombákat, ezért hajnalban elhagytuk a várost. A halál útja (Castello) nagyjából500 méterhosszú… Egy másik családot szállító taxit előttünk kapott el egy bomba, a kocsi kigyulladt… Nem tudtunk megállni, hogy megnézzük, túlélték-e. Az út mellett öt oszladozó holttestet láttam.”
„Hala” (nevét biztonsági okokból megváltoztattuk) Aleppóban él, elmondta: napok alatt mindennek az ára megduplázódott a városban.

„Az olyan alapvető élelmiszerek, mint a cukor vagy bulgur ára kétszeresére nőtt. Egy kiló cukor 13 amerikai dollár (nagyjából 3600 forint). Csak némi zöldséget engedhetek meg magamnak.”
A szintén aleppói „Hussam”, aki két fiú apja, ezt mesélte: „Minden reggel a nagyobbik fiammal elindulunk, hogy kenyeret találjunk. A készletek jó, ha az emberek harmadának elegendőek. Legföljebb egy darab kenyérrel vagy néha még annyival sem térünk haza.”
A könyörtelen légicsapások és ágyúzások miatt még rosszabb a helyzet a városban, mint még nem is olyan rég. Helyiek és orvosok mondták el az Amnesty Internationalnek, hogy a városban – elsősorban al-Shaar és al-Fardous környékén – a múlt 10 napban minden nap bombáztak.
Az aleppói „Maen” elmondta: „A bombázásokra ébredünk, és azután mehetünk újra lefeküdni, ha a légicsapásokban meghaltakat eltemettük.” Tanúja volt a Bab al-Hadidban lévő otthona melletti bombázásnak július 19-én, amelyben hat lakóház semmisült meg.

„A támadás helyszínére rohantam, keresztül a füstön. Egy terhes nő és a csecsemője hulláját láttam. Hevert ott egy kilenc éves kislány holtteste is. Borzalmas volt. Húsz perccel később megint hallottam a bombázókat közeledni. Szóltunk az embereknek, hogy meneküljenek otthonról, amilyen gyorsan csak tudnak. Én még pont el tudtam bújni, mielőtt a bombák lehullottak volna pontosan ugyanarra a helyre, amit pár perccel korábban már megsemmisítettek. (Ezután) visszarohantam, ahol egy nőt találtam, akinek a lába szenvedett nagyon súlyos sérülést, a talán 12 éves lánya ott volt vele” – számolt be a szörnyűségekről „Maen”.
A repeszek nagyjából egy200 méterszéles körben szóródtak szét – mondta –, és azt is hozzátette, hogy azt hitte, fürtbombákról van szó, mert látta, ahogy a bomba szétnyílt az égben és kisebb robbanássorozatot hallott. A fürtbombák alkalmazását tiltja a nemzetközi jog, ezeknek a fegyvereknek a bevetése sérti a nemzetközi humanitárius jog szabályait.
Hét kórházat és egészségügyi intézményt ért légicsapás 10 nap alatt a helyi orvosok szerint. Már csak három olyan kórház működik a városban, amelyik sürgősségi ellátást tud nyújtani a sebesültek számára.
Abdel Basset szír orvos elmondta az Amnesty Internationalnek, hogy a bombák megrongáltak két raktárat és részben elpusztították a gyógyászati és élelmiszer-készleteket.
A szír orvos, aki Törökországból kíséri figyelemmel az eseményeket, figyelmeztetett, hogy az egészségügyi készletek is hamarosan elfogynak.

„Legföljebb két hónapig elegendők az gyógyászati készletek, ha a támadások ezzel az intenzitással folytatódnak tovább. A sebesültek egy része haldoklik, mert nincs elég gyógyszer és nincsenek működő kórházak” – mondta.
Orvosok, humanitárius munkások és helyi civilek arról számoltak be, hogy a legpusztítóbb csapások a város legsűrűbben lakott részeit érik, azokat, amelyek távol vannak a fronttól és a katonai objektumoktól.
A nemzetközi humanitárius jog tiltja, hogy civileket és létesítményeiket támadják, vagyis kórházakat és egészségügyi létesítményeket is, és hogy a civil lakosságot éheztessék.
„A szír kormány és szövetségesei teljesen figyelmen kívül hagyják a nemzetközi humanitárius jogot és szégyenletesen semmibe veszik az ENSZ Biztonsági Tanácsának minden emberi jogokra vonatkozó előírását, amelyet Szíria kapcsán fogadtak el. De az ENSZ BT is megbukott, képtelen megvédeni a civileket ezektől a horrorisztikus jogsértésektől” – mondta Philip Luther.
„Minden országnak, amelyik részt vesz a genfi béketárgyaláson, főleg a szír kormány szövetségesére, Oroszországra kell nyomást gyakorolni, hogy fejezze be a civilek és civil célpontok elleni támadásokat és engedje be a városba a segélyszállítmányokat.”

A Syrian Network for Human Rights szerint 99 civilt, köztük 25 gyereket, 16 nőt és 58 férfit öltek meg Aleppóban július 10–23. között a szír kormányerők. A 99-ből 14-en a Castello úton lelték halálukat. Februárban az Amnesty International közleményt jelentetett meg, amely bemutatta, hogy az orosz és szír erők szándékosan és szisztematikusan támadják a kórházakat és más egészségügyi intézményeket. Az Amnesty International a májusi jelentésében dokumentálta, ahogy hordóbomba-támadások érik az aleppói civil lakosságot a szír kormány részéről.

