A Z-generáció (az 1995 után születtek) 92%-a még otthon él, a „mamahotelek” biztonságában, és bevallása szerint bátran költ szórakozásra és egyéb extrákra, gondolkodásában és terveiben pedig egyáltalán nem játszik központi szerepet a pénz. Az Y-ok (1980–99 közöttiek) esetében 30%-os a szülőkkel élők aránya, 70%-uk tehát már elindult a nagybetűs életbe és küzd az önállóság fenntartásának kihívásaival. A tízezres válaszadói bázis minden 7. résztvevője nyilatkozta azt, hogy a keresetének egy részét megosztja szüleivel.

Az egyes generációk esetében a költések fontossági sorrendje látványosan eltér. A Z-korcsoport havonta átlagosan három termékkörre – kiemelten ruházati cikkekre (61%) és hobbikra (39%) – költi el a pénzét, a többi nemzedék átlagosan 5 dolgot fedez a keresetéből, és ezek már inkább állandó kiadások. Esetükben a költési tábla élén értelemszerűen az élelmiszer-vásárlás és számlák rendezése áll. Ha azonban az egyszeri kiadásokat nézzük, az életvitelbeli különbség még élesebben megmutatkozik: a Z-generáció 36%-a mobileszközre, az Y-babyboom szülöttei legszívesebben lakás-felszerelési, lakberendezési tárgyakra fordítják a félre tett pénzüket.

 


Az otthonról kiszakadással a az Y-generáció kiadásainak összetétele és az élethelyzete látványosan megváltozik, ugyanakkor a fiatalkori szokásokhoz ragaszkodása megmarad. Miközben az összes válaszadó csupán ötöde költ szórakozásra, legaktívabban ezt az Y-generáció teszi, hetente legalább két alkalommal, ami duplája mind a Z-, mind az X-nemzedék kikapcsolódási gyakoriságának.

 A korcsoportok számára persze mást és mást jelent a szórakozás, de a generációs különbségeknél sokkal szembetűnőbb a nemek közti egyenlőtlenség, hiszen a férfiak szórakozási igénye túlszárnyalja a nőkét: az előbbiek havonta 6-7 alkalommal, az utóbbiak csak egyszer járnak el kikapcsolódni.


A szokások mellett a tárgyakhoz ragaszkodást is felmérte a legnagyobb apróhirdetési portál. Az internetezők harmada minden holmijához ragaszkodik, fele csak néhány, személyes tárgyához. A fiatalabbak inkább a barátoknak és a közeli hozzátartozóknak, az idősebbek elsősorban a rászorulóknak adják tovább megunt dolgaikat.

A kutatásból az is kiderült, hogy minél nagyobb tárgyi értékről van szó, a ragaszkodás annál inkább átalakul eladási szándékká.

A legnépszerűbb három továbbadott termékcsoport a ruházat (70%), a játék (48%) és a bútor (44%). Az internetes adás-vétel igen erős szerepet játszik a többlet bevételhez jutásban, a megkérdezettek 91%-a apróhirdetési portálokon, harmada pedig közösségi oldalakon, próbál túladni feleslegessé vált dolgain.