Az Áder János köztársasági elnök által 2017. március 15-én aláírt öt törvény módosítása elrendeli valamennyi menedékkérő őrizetbe vételét a menekültügyi eljárás teljes időtartamára – beleértve az esetleges felülvizsgálati időszakot is – a határ menti tranzitzónákban, valamint lehetővé teszi a Magyarország területén elfogott valamennyi irreguláris személy kitoloncolását (tömeges kiutasítását) az ország határán húzódó kerítésen túlra.

Az újonnan elfogadott intézkedések, amelyek kizárólag a bevándorlási státuszuk miatt kollektíven büntetik és veszélyeztetik a Magyarország területére érkező menekültek és migránsok emberi jogait, újabb egyértelmű fenyegetések az Európai Unió (EU) közös értékei, ideértve az alapvető emberi jogok ellen is.

Az Amnesty International által azonosított legfőbb jogsértő rendelkezések:

1. minden menedékkérő automatikus őrizetbe vétele a kötelező tartózkodási helyként kijelölt tranzitzónákban (magyar határ mellett felállított, szigorúan őrzött konténertáborokban);

2. az Emberi Jogok Európai Bírósága március 14-i, Iliasz és Ahmed kontra Magyarország ügyben úgy találta, hogy a tranzitzóna jogellenes fogva tartás;

3. gyermekes családokat és más, különleges bánásmódot igénylő személyeket is fogva tartanak a tranzitzónákban. Az elfogadott módosítások kiterjesztik ezt a kísérő nélküli 14–18 évesekre is, ami ellentétes a nemzetközi jog azon alapelvével, amely szerint gyermekeket nem szabad fogva tartani;

4. a törvénymódosítások lehetővé teszik, hogy bárkit, aki irregulárisan Magyarországon tartózkodik, azonnal visszavigyenek a kerítés másik oldalára (gyakorlatilag Szerbiába), ezzel az egész országra kiterjesztve a 2016 júliusában bevezetett ún. 8 kilométeres szabály alkalmazását. Ez az intézkedés a csoportos kiutasítás egyik formája, amely sérti az alaptörvényt és a nemzetközi jog előírásait is;

5. a bírósági felülvizsgálat benyújtására rendelkezésre álló határidő csökkentésével sérül a jogorvoslathoz való jog: hét napról háromra csökken a kérelem elfogadhatatlanságot kimondó vagy azt elutasító döntés elleni fellebbezés céljából rendelkezésre álló határidő, ami súlyosan korlátozza a menedékkérők azon jogát, hogy a döntést megtámadhassák a bíróságon.

Az Amnesty International Magyarország ezért levélben fordult:

  • Dimitrisz Avramopuloszhoz, az Európai Bizottság migrációs ügyekért, uniós belügyekért és uniós polgárságért felelős biztosához;
  • Frans Timmermanshoz, az Európai Bizottság első alelnökéhez;
  • Nils Muizniekshez, az Európa Tanács emberi jogi biztosához;
  • az ENSZ Önkényes Fogvatartással Foglalkozó Munkacsoportjához

és azt kéri, hogy vizsgálják meg az elfogadott törvénymódosító-csomag összhangját uniós és nemzetközi szabályokkal, tájékozódjanak a helyszínen a körülményekről, és tegyenek meg minden, hatáskörükbe tartozó olyan lépést, amely biztosítja, hogy Magyarország továbbra is megfelel a nemzetközi jogi előírásoknak és az uniós szabályoknak.

Az Európai Bizottságot külön arra kérjük, hogy vizsgálja meg, fennállnak-e egy újabb kötelezettségszegési eljárás feltételei; gyorsítsa fel a 2015 decemberében megkezdett kötelezettségszegési eljárást; és ha indokoltnak látja, nyújtson be egy indoklással ellátott javaslatot az Európai Tanácshoz, és indítsa el az EUSZ 7. cikkének (1) pontjában foglalt megelőző mechanizmust.