Több milliárd forintos állami támogatással működik az ország első számú dalszínháza, de ha nem tenne szert évi mintegy 1,7 milliárd forintra a jegyeladásokból, lehúzhatná a rolót, illetve a vasfüggönyt. Fizetni kell a világításért, a fűtésért, honoráriumot kapnak a művészek, meg kell építtetni a díszleteket, megvarratni a jelmezeket, és bért kapnak munkájukért az Opera és az Erkel Színház további dolgozói – a jegyszedőktől a marketingszakemberekig. Évente mintegy félmillió ember ül be a két épületbe esténként, illetve hétvégeken a matinékra és a délutáni előadásokra is. A nézőtér kihasználtsága 88 százalékos, ami nem tekinthető rossz teljesítménynek. Minderről Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója beszélt ma abból az alkalomból, hogy sikerült átköltöztetni a szervezési osztályt a Hajós utca 13–15. szám alatti ingatlanba. Mostanáig ez a részleg „ideiglenes” jelleggel, mozgatható térelválasztóval elkerítve működött, ám az irodák átköltöztetése után ott operaüzletet és kávézót alakítanak ki.

A „értékesítési centrum” (magyarán jegy- és bérletpénztár) egyrészt az ügyfelek fogadására alkalmas, másrészt hátul – a galéria beépítésével – irattárat, raktárt és háttérirodát rendeztek be, és itt kapott helyet egy kis teakonyha is. Az érdeklődők a mai megnyitótól kezdve máris vásárolhatnak jegyeket az Opera és az Erkel 2014/15. évadára. Az Erkel Színház pénztára szintén mától tart nyitva, viszont az Operaház eddigi pénztárai változatlan helyen, a rendes nyitva tartás szerint működnek a jövőben is.

A főigazgató azt is szóba hozta, hogy esedékes az idén 130 éves Operaház felújítása, nincs szükség azonban teljes renoválásra, ugyanis nem nevezhető rossznak az épület állapota, ám például a színpadgépészetet teljesen ki kell cserélni. Most is folyamatosan dolgoznak restaurátorok a házban, de előbb-utóbb elkerülhetetlen a pompás épület valamennyi vezetékének korszerűsítése. Az elképzelések között szerepel egy olyan több funkciós épület létrehozása, ahová a gyártóműhelyek költözhetnének, és ahol helyet kaphatnának a most külső raktárakban őrzött díszletek, jelmezek és kellékek.

Ha sikerülne a jövő év nyarára kiköltöztetni a műhelyeket, új funkciót kaphatnának az Ybl-palota megüresedett terei, 2017-re pedig megvalósulhat a színpadtechnika cseréje. A tervezett összes beruházást és fejlesztést, amelynek költsége mintegy 21 milliárd forint, öt év alatt lehetne megvalósítani.

„Működő intézményt bezárni vétek, tehát az operapalota nem állna le a felújítás évei alatt, hanem megfelelő ütemezéssel, hosszított nyári szünetekben végzik el majd a munkákat” – mondta Ókovács. 

Az Andrássy úti intézmény nehezen tud lépést tartani Európa és a világ nagy, gazdagon támogatott játszóhelyeivel, de ha javulnak a próba- és előadási feltételek, akkor olyan minőségi produkciók születhetnek, amelyekre méltán lehetünk büszkék.

Szezonnyitás előtt ingyen látogatható programokkal indít a budapesti dalszínház. Szeptember 6-án három szabadtéri eseménnyel várja az érdeklődőket. A Szfinx-teraszon 15 órakor bemutatják Donizetti: A csengő című egyfelvonásos vígoperáját, majd 17 órától ugyanitt Menotti: A telefon című darabját is megnézheti a közönség. Este nyolc órától nagyszabású operagálát rendeznek az Andrássy úton. A Szabadság OperaGálával emlékeznek arra, hogy Magyarország éppen 25 éve nyitotta meg határát több tízezer kelet-német turista előtt. A dalszínház épülete előtt kialakított nézőtéren ezerháromszázan tekinthetik meg az estet, amelynek közreműködői között négy világsztár is színpadra lép: Anja Kampe, Piotr Beczała és Ferruccio Furlanetto, valamint kiváló hazai énekesnőnk, Rost Andrea. Műsoron a szabadság áriái és az operairodalom híres együttesei. A négy sztár mellett számos európai ország fiatal énekese és dirigense is színpadra lép. Másnap, szeptember 7-én a legendás KFT együttes ad koncertet.