Magyarország az egyik legnagyobb kedvezményezettje az európai szolidaritásnak – mondta. Közölte: 2007–13 között több mint 63 ezer fejlesztési projektet támogatott az EU több mint 8200 milliárd forintos támogatásból. 2014–20 között 8 ezer milliárd forinttal többet kap Magyarország, mint amennyit betesz az európai költségvetésbe – mondta, hozzátéve: minél jobban kell elkölteni a forrásokat. Úgy vélte, sok előnnyel járhatnak az uniós források a magyar gazdaság és az emberek számára is, és 2020-ra sokkal fejlettebbé válhat az ország.
A Bizottság elnöke emlékeztetett: valóban rendkívüli megpróbáltatásokkal teli évek voltak a múlt évtized évei Európában, 2004-ben kibővült az unió, mindössze tíz év alatt csaknem megduplázták a tagállamok számát. Mindez a válság közepette, az alkotmányos szerződés ratifikációjának elmaradása ellenére sikerült. Nagy kihívásokkal kellett szembenézni, de a bizottság képes volt hozzájárulni ahhoz, hogy Európa egységes és nyitott maradjon, és ahhoz, hogy az unió ma erősebb, jobban felkészült a globalizáció korszakában – vélekedett.
José Manuel Barroso szerint „sok nehézség van még előttünk”, de sikerült bővíteni és konszolidálni az EU-t, ezért büszkék lehetünk az elmúlt évek erőfeszítéseire. Amikor tíz évvel ezelőtt több ország, köztük Magyarország csatlakozott az EU-hoz, nagy volt a lelkesedés, de aggodalom is volt a tagállamokban. A félelmek közül azonban nagyon kevés igazolódott be, alapvetően siker volt a bővítés – mutatott rá.
A Bizottság elnöke a Magyarország és az EU közötti kapcsolatról beszélve kifejtette: voltak véleménykülönbségek fontos kérdésekben, és nem mindig volt zökkenőmentes a párbeszéd. Viszont a Bizottság olyan intézmény, amely a jogállamiság mellett kötelezte el magát, és Európának meg kell védenie a közös jogon alapuló uniót, amelyben minden tagállam egyenlő az európai jog előtt – hangoztatta.
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság leköszönő elnöke az EU és Magyarország közötti partnerségi megállapodás aláírási ceremóniáján odaszúrt Orbán Viktornak: „Aláírom először a magyart. Remélem, az van benne, amiről tudok” – mondta mosolyogva.
A partnerségi megállapodás a 2014–20 között Magyarországra érkező uniós források felhasználásának a kerete. Az Európai Bizottság és a magyar kormány között létrejött megállapodásról szólva Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt héten az MTI-nek azt mondta: a kabinet és a brüsszeli testület több mint 34 milliárd eurónyi támogatásról állapodott meg, ez a hozzá szükséges önerővel mintegy 12 ezer milliárd forint értékű fejlesztés a 2014–20 közötti időszakban.
(MTI, 14:40) Orbán Viktor szerint maradéktalanul szolgálja az Magyarország érdekeit az Európai Bizottság és az ország közötti partnerségi megállapodás. A miniszterelnök erről csütörtökön beszélt újságíróknak Budapesten, annak kapcsán, hogy José Manuel Barroso, a Bizottság leköszönő elnöke átadta a brüsszeli testület és Magyarország közötti partnerségi megállapodás dokumentumait a 2014–20 közötti uniós források felhasználásáról.
A kormányfő hangsúlyozta: a cél az volt, hogy az ország számára elérhető források 60 százaléka a magyar gazdaságba kerüljön. A Bizottság elnöke partner volt ebben. Hozzátette: változott a forrás-felhasználás kezelési, igazgatási rendje is, amelyet a forrás-felhasználás belső arányainak módosítása mellett szintén el kellett fogadnia az uniónak. Orbán Viktor hangsúlyozta: az átláthatóbbá, egyszerűbbé és ésszerűbbé vált, és teljes összhangban áll a kormány gazdaságfejlesztési szakpolitikájával.
A miniszterelnök a forrásokat nemzetgazdasági perspektívából úgy értékelte: a külföldi tőkebefektetők nagyjából akkora összegű hozamot visznek ki az országból, mint amennyi uniós forrás az országba érkezik. Vagyis: ha nem lenne az uniós támogatási rendszer, felborulna a nemzetgazdaság egyensúlya.
A forrásoknak köszönhetően azonban egyenrangú európai polgároknak érezhetjük magunkat pénzügyi szempontból – összegezte a miniszterelnök, aki szerint, ha jól hasznosulnak a pénzek, hét év múlva egy fejlett ország lehetünk, amely magas szinten képes az önfenntartásra és önépítésre. Olyan ország, amely képes lesz gyorsabban törleszteni az adósságait, mint az elmúlt hét évben – tette hozzá.
A miniszterelnök köszöntette a Bizottság tíz év után leköszönő elnökét is, akiről azt mondta: kihívásokkal teli időszakban volt képes biztos kézzel irányítani az unió hajóját. Magyarország az unióban történő „helyfoglalásának” tíz évében, különösen a 2010 után beépítette az unió kereteibe saját gazdasági és társadalmi modelljét, és elfogadta az unió alappilléreit, a demokrácia, piacgazdaság, nemzeti szuverenitás és az európai integráció erősítését.
Az elnökkel folytatott vitákról szólva megjegyezte: ezeknek köszönhetően mára Magyarország az egyetlen az unióban, amelyet a Bizottság „a sarkától a füléig az európai értékek szempontjából átvilágított”, amelyet az ország késői alkotmányázásával indokolt. Az új alaptörvény pedig mindig felveti az európai értékekkel való összhang kérdését – mondta.
A vitákat sikerült rendezni, közülük az ombudsman személye körüli vitákat említette kivételként, amelyet még el kell fogadnia a Bizottságnak.
„A Bizottságot Magyarország mindig is az egyetlen pártatlan félnek fogadta el az unión belül” – jelentette ki Orbán Viktor, aki a tisztesség, az egyenlő elbánás szempontjából az egyetlen menedéknek nevezte az Európai Bizottságot, ezért köszönetet mondott José Manuel Barrosónak.
A tájékoztatón Kovács Zoltán nemzetközi szóvivő az Európai Bizottság által augusztus 29-én jóváhagyott dokumentumról szólva elmondta: Magyarország a kohéziós alapokból 21,9 milliárd, a vidékfejlesztési alapból 3,4 milliárd, az európai halászati és tengerügyi alapból 39 millió euró támogatásban részesül. Hangsúlyozta: az összegek hozzájárulnak a munkanélküliség kezeléséhez, a versenyképesség növeléséhez, a gazdasági növekedés előmozdításához, és ösztönzik az innovációt, a képzést és az oktatást. Lendületet adnak a vállalkozásoknak és segítik a környezetbarát gazdaság kialakítását.
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság leköszönő elnöke (b) átveszi díszdoktori oklevelét Rostoványi Zsolt rektortól a Budapesti Corvinus Egyetem szenátusának és egyetemi doktori tanácsának ünnepi ülésén 2014. szeptember 11-én. (MTI Fotó: Illyés Tibor)
MSZP: Orbán számára az ingyen eurónak nincs szaga
(MTI, 16:06) A szocialista Ujhelyi István szerint Orbán Viktornak „csak az európai értékek büdösek, az ingyen eurónak már nincsen szaga”. Az MSZP alelnöke, szocialista EP-képviselő csütörtökön az MTI-hez eljuttatott közleményében így kommentálta, hogy José Manuel Barroso, az Európai Bizottság leköszönő elnöke átadta a brüsszeli testület és Magyarország közötti partnerségi megállapodás dokumentumait a 2014–20 közötti uniós források felhasználásáról.
Ujhelyi szerint látványosan kisebb Orbán Viktor és a Fidesz-kormány szabadságharcos hevülete akkor, amikor az „ellenség” pénzzel teli zsákot hoz, és a magyar kormányfőnek „csak az európai értékek büdösek, az ingyen eurónak már nincsen szaga”. Hozzátette: a magyar miniszterelnök maga is elismerte a találkozóján, hogy ha „nem lenne az EU-támogatási rendszer, akkor a magyar gazdaság felborulna”. Tény, hogy a magyarországi beruházások döntő többsége uniós forrásból készül, és az európai közösség támogatása nélkül a hazai gazdaság rövid időn belül csődöt jelenthetne. Éppen ezért fontos, hogy Magyarország megfelelő mértékben és módon részesüljön a következő időszak uniós kereteiből – rögzítette.
Állásfoglalásában kitért arra is: a jobboldal azzal zsarolja a városok, falvak lakóit, hogy ha nem a Fideszre szavaznak az önkormányzati választáson, akkor nem lesz pénz a fejlesztésekre. Ujhelyi István szerint hazudnak, hiszen most is bizonyították, hogy a pénzt az európai közösség és nem a kormány adja. „Hazudnak abban is, hogy Magyarország sikerrel tárgyalt a következő időszak forrásairól, hiszen néhány milliárd euróval kevesebb kohéziós keretre vagyunk jogosultak, mint korábban” – írta, hozzátéve: az egy főre jutó támogatásnövekedést a statisztikai bűvészkedés, valójában az árfolyamváltozás és a népességfogyás magyarázza. A valóság az, hogy a következő hét évben közel 150 ezer forinttal kevesebb uniós pénz jut minden magyar állampolgárra – jegyezte meg.
Mint írta: lehet bármekkora a keret, ha a kormány hibájából annak csak egy részét használja fel Magyarország, vagy bizonyos lehetőségekkel egyáltalán nem él. Van olyan európai támogatási csomag például, amely a munkanélküliség felszámolását segítené, Magyarország azonban 2010 óta egyetlen eurócentet sem hívott még le belőle – közölte.
