A magyar és a görög fasizmusról írt tanulmányt a Human Rights First nevű New York-i kutató intézet – erről olvashatnak az Institute of Race Relation oldalán. „Orbán Viktor megnyirbálja oligarcháinak hatalmát, a Simicska Lajossal kialakult vita gyengítheti a kormányt” – ezzel a címmel számol be a Standard arról, hogy idáig nem látott módon összecsapások zajlanak Magyarországon a hatalom legbelsőbb bugyrain belül.

Az Egyesült Államok ismét arra figyelmeztette Magyarországot, hogy az ne próbálja meg elfojtani a civil társadalmat – írja a Yahoo/AFP. Bécsben, az EBESZ egyik tanácskozásán az amerikai delegáció helyettes vezetője kijelentette: a két civil szervezet irodáinak lerohanása a jelek szerint azt szolgálta, hogy elnyomja a bíráló hangokat és korlátozza a civil társadalom szabad működését. Négy hónap alatt ez már a második eset, hogy a washingtoni kormányzat szóba hozza a témát az összeurópai szervezet valamelyik fórumán. Az állásfoglalás ezúttal hozzáteszi, hogy az USA emlékezteti a magyar vezetést azokra a kötelezettségekre, amelyek az EBESZ-tagságból következnek az emberi jogok és alapvető szabadságok, a demokrácia és a jogállam területén.

„Viszlát, Marx! – Magyarországon tisztogatják az utat Orbán forradalma előtt”. Ezzel a címmel számol be a francia hírügynökség jelentése alapján a Yahoo arról, hogy eltávolították a német gondolkodó szobrát a Corvinus Egyetemről, amely pedig nem kommunista zavarkeltők melegágya, és nem is érez nosztalgiát a régi rendszer iránt. A diákoknak azonban hiányzik a bronzalkotás és szégyennek tartják a döntést. De az ügy további kérdéseket vet fel: bár a rektor tagadja, hogy lett volna bármiféle politikai nyomás, januárban olyan nyílt levél látott napvilágot Rétváry Bence kereszténydemokrata politikus részéről, amely szerint Marx rasszista volt és osztályalapokon állt.

Mások úgy látják, hogy a szobor azért jutott erre a sorsa, mert Orbán Viktor forradalmi módon akarja átalakítani országát, nem csak esztétikai értelemben. Hiszen illiberális demokráciát ígér, amire válaszul többen populista autokratának nyilvánították. Célpontjai közé tartozik az utóbbi időben több civil szervezet is. Mink András történész a CEU-ról azt mondja hogy a mostani hatalom számára Marx a folyamatosságot képviseli a kommunizmus és az utána következő két évtizedes káosz között. És a kormány úgy véli, hogy a választási győzelem birtokában végképp szakíthat a múlttal.

 
A Le Figaro című francia lap azt írja, hogy a Marx-szobor 25 évvel élte túl a kommunizmus bukását, de Orbán Viktor Magyarországa végzetessé vált számára. A diákok kedvencét a minap elvitték az egyetem aulájából. Pedig – ahogy az egyik hallgató megfogalmazta – annak a generációnak, amely már nem ismerte közelről a hidegháborút, Marx egyszerű találkozási hely volt, minden ideológiai vonatkozás nélkül. Ugyanakkor Orbán részéről az alkotmány átszabása, az igazságszolgáltatás feltöltése saját emberekkel, a sajtószabadság korlátozása és a külföldi cégekre kivetett kemény adók képletes villámokat keltettek az EU-ban, amelyet nyugtalanít az egyéni szabadságjogok állapota és a gazdaság megszállása.

A magyar és a görög fasizmusról írt tanulmányt a Human Rights First nevű New York-i kutató intézet. A „Nem vagyunk nácik, de … A gyűlöletpártok felemelkedése Magyarországon és Görögországban és miért kell Amerikának óvatosnak lennie” című 121 oldalas tényfeltáró anyag nagyobb része a magyar valósággal foglalkozik, de nem annyira a Jobbikot, mint inkább a Fideszt veszi tűz alá, mivel Orbán Viktor autoriter kormánya a margóról a fő áramba viszi be a szélsőjobbos eszméket…

Az Európai Ifjúsági Fórum vezetője szerint gond, hogy Navracsics Tibor kapja meg az oktatási ügyeket az új bizottságban – olvasható az EurActive-ban. Peter Matjašič – az első ránézésre legalábbis – jónak tartja ugyan, hogy a reszortba beletartozik az ifjúság és az állampolgárság is, ám azt már igencsak aggasztónak nevezi, hogy a tisztségre a jelenlegi magyar külügyminisztert választották ki, hiszen Budapesten mostanság civil szervezeteket rohannak le, és a kormány nem tartja tiszteletben az emberi jogokat, a civil társadalom szólásszabadságát, valamint a média függetlenségét.

Továbbá: ez a terület a Bizottságon belül nem tartozik egyetlen alelnök alá sem, azaz feltételezhető, hogy csupán üres ígéretnek lehet tekinteni Juncker korábbi szavait a fiatalok életkörülményeinek javításáról, gondjaik megoldásának megkönnyítéséről. Miközben a tagállamokban továbbra is a legifjabb nemzedékek viselik a válság fő terheit.

A teljes nemzetközi lapszemle itt olvasható, tessék kattintani!