Tátott szájjal kell figyelni a strasbourgi meghallgatás előtt egy ekkora botrányt, mármint hogy Juncker az autokrata magyar kormányfő hűbéresére bízza Európa kulturális ügyeinek intézését? – kérdi a francia Mediapart. Navracsics azt az Orbán Viktort szolgálja ki, aki odahaza és az EU-ban is egyfolytában aláássa a demokratikus ideálokat.

A magyar vezető egyik legbiztosabb támaszát küldte Brüsszelbe. A leendő biztosnak külügyminiszterként az volt a feladata, hogy a diplomácia nyelvére fordítsa le főnöke disznóságait. Előzőleg, az igazságügyi tárca élén hozzálátott az ellenszegülő bírák kikapcsolásához, az Alkotmánybíróság megfojtásához. Több száz törvényjavaslatot nyomott át a szabadság megölésére, lásd a 2011-i médiatörvényt.

Ezen túlmenően tucatnyi politikai eljárást indított az ellenzék megfélemlítésére vagy elhallgattatására. Egyszóval mindig a demokrácia hatékony ellenségeként jelent meg. Rábízni a szellem irányításának legfőbb vezetését – nos, ez beteg és felháborító ötletnek tűnik – tudósít a Mediapart –, hogy egy szűk látókörű és sötét, faragatlan alak kerüljön a kultúra élére. Megörökli majd az uniós kiadványok gondozását Viviane Redingtől, aki ezt a feladatkörét részben arra használta fel, hogy rámutasson Orbán Viktor eltévelyedéseire. Navracsics pedig a pozícióval visszaélve főnökét igyekszik majd tisztára mosni?

Budapesten az ellenzék maradványa tiltakozik az ellen, hogy a magyar despotizmus jobb keze menjen Brüsszelbe. Szanyi Tibor jelenleg a Fidesz kampányának áldozata – a kormánypárt hazaellenességgel vádolja, mivel a képviselő méltatlannak tartja, hogy előléptessék a demokrácia egyik ellenségét.

Szanyit pocskondiázzák, amiért a jelek szerint egyetlen európai politikusként – „hátba döfi a saját országát”. Az öreg kontinensnek – főleg a kultúra és az oktatás területén – határozottan el kell utasítania, hogy egy ilyen szörny kerüljön be a Bizottság kellős közepébe. Minden érintett ágazatnak ki kell nyilvánítania, hogy nem akar közösködni egy ilyen emberrel.

Ha Navracsics – minden demokratikus logikának megfelelően – nem veszi a gátat Strasbourgban, akkor az ihletett józan ész bizonyítja, hogy Juncker zseniális forgatókönyvet dolgozott ki, csakhogy megszabaduljon egy silány alaktól. Ez esetben a tiltakozások – gondolhatni – csak sikongatások voltak a hasznos idióták részéről.

De mi van akkor, ha kellő mozgósítás híján egy ilyen politikai Mefisztó pozícióba kerül a következő öt évre?