Miután a Kaspersky Lab kutatói az elmúlt két évben több mint 2000 Stuxnet fájlt gyűjtöttek össze és elemeztek, most azonosítani tudták a féreg első áldozatait.

Kezdetben a biztonsági kutatóknak nem fért kétségük ahhoz, hogy az egész támadás célzott volt. A Stuxnet féreg kódja professzionálisnak és exkluzívnak tűnt, és biztosnak látszott, hogy nagyon drága nulladik napi sebezhetőségeket használt ki. De azt mind ez ideig nem tudták, hogy a malware milyen szervezeteket támadott meg elsőként, és azután hogyan jutott el a különösen titkos létesítményekben lévő urándúsító centrifugákig.

Ez az új elemzés fényt derít ezekre a kérdésekre. Mind az öt szervezet, amelyet a kezdetekkor ért támadás, ICS (információs és számítástechnika-fejlesztés) területen tevékenykedik Iránban, ICS-fejlesztéseket végez, vagy nyersanyag- és alkatrész-ellátással foglalkozik. Az ötödik megtámadott szervezet a legérdekesebb, mert – más, ipari automatizáláshoz való termékek mellett – urándúsító centrifugákat állít elő. Ez az a berendezés, amelyet Stuxnet fő célpontjának gondolnak.

Feltehetőleg a támadók azt remélték, hogy ezek a szervezetek adatokat cserélnek az ügyfeleikkel – például az urándúsító létesítményekkel – és ezáltal a malware-t el tudják juttatni a célpontokba. Az eredmények alapján ez a terv sikeresnek bizonyult.

A Kaspersky Lab szakértői egy másik érdekes felfedezést is tettek: a Stuxnet féreg nem csak a pc-khez csatlakoztatott, fertőzött pendrive-okon keresztül terjedt. Azért élt kezdetben ez az elképzelés, mert magyarázatot adott arra, hogy miképpen tudott a malware eljutni közvetlen internet-kapcsolattal nem rendelkező helyekre. Azok az adatok, amelyeket az első támadás vizsgálatakor gyűjtöttek, azt mutatták meg, hogy az első féregmintát (Stuxnet.a) alig néhány órával azelőtt kompilálták, hogy felbukkant az első megcélzott szervezett egyik számítógépén. E szoros időzítés láttán nehéz elképzelni, hogy a mintát készítő hacker átmásolta a programkártevőt egy USB-memóriára és pár órán belül elvitte a célszervezetbe. Okkal gondolható tehát, hogy a Stuxnet mögött álló hackerek más technikát alkalmaztak a fertőzéshez.

A Stuxnet–tel kapcsolatos friss információkat a Securelist blogbejegyzésében és Kim Zetter újságíró  “Countdown to Zero Day” című, most megjelent könyvében olvashatók.