A film főhőse három különböző korú, elkeseredett, és nem is túl sikeres nő. A jó harmincas Kovács Kati (Ónodi Eszter) – nem „Az”, hanem a másik –, aki egyedül neveli kisfiát, Danit (Bezerédi Bendegúz) tíz évvel ezelőtt valami tehetségkutató középmezőnyében szerepelt, ettől még ma is úgy érzi, hogy ő profi és színpadon a helye, ezért Pestre jön szerencsét próbálni. A bő ötvenes Rita (Csákányi Eszter), az egykori komolyzenei énektanár, harmincévi házasság után kénytelen rájönni arra, hogy módos férje, Tibor (Csuja Imre) szeretné őt lecserélni a jóval fiatalabb kozmetikusnőre, Szandrára (Borbély Alexandra).
A huszonéves Angéla (Törőcsik Franciska) megunja az óvónői életet és a kispolgári családi miliőt, szeretne énekesnő lenni, de önbizalom-hiányos, félszeg, ezért be sem mer menni a válogató, vagy vizsgabizottság elé. Ez a három nő egy esős éjszakán véletlenül megismerkedik egymással, és a hetvenen túli, egykor híres dizőzzel, Vadász Emmivel (Törőcsik Mari), aki – főként megélhetési gondok miatt – albérlőként a lakásába fogadja őket, és az egykori Andrews Sisters mintájára, megalakítja belőlük a Swing Angels nevű énektriót. A lányoknak valahonnan zenéket és ruhákat kell szerezni, és össze kell őket tanítani, erre a legalkalmasabb ismerős egy transzvesztita bártulajdonos és koreográfus, a meleg sztár, Ali (Kuka János), aki a trió első nagy sikerű fellépését is megszervezi.
A Swing Angels úti menedzseri feladatait Papp Miki (Mészáros Béla) zongorista látja el, aki, a Balaton körüli turnén, kocsit vezet, zenét kever, zongorázik, és ha kell, ráncba is szedi a lányokat. Eközben közelebbi kapcsolatba kerül Katival és kisfiával, aki viszont lázadozik, hogy ő miért nem mehet az édesanyjával? Őt Emmi felügyeletére bízták, akivel egyébként jól megvan. Angéla egy jóképű bűvésszel, Gáborral (Szatory Dávid) jön össze, s miközben Kati mögött vokálozik, még mindig nem mond le szólista karrierjéről. Rita magánéletét viszont az dúlja fel, hogy az egyik fellépésen felbukkan a férje is Szandra társaságában. És ő a szíve mélyén még mindig ragaszkodnék Tiborhoz, pedig már a válóper is egyre közelebb. A csapat egyre kiforrottabb, egyre sikeresebb, csakhogy a magánéleti problémák lazítani is kezdik az egynyári díva-csillogást, úgy hogy fel van adva a lecke: ki hogyan folytatja majd az egyéni életét? Eközben Vadász Emmi is teljesíti Ali kérését, és még egy utolsó fellépést vállal annak bárjában.
A Swing jobbnál jobb zenékkel megtűzdelt, a komédiát és a tragédiát jól ötvöző, sokszor vidám és máskor szomorkás, sok jó megfigyelésen alapuló zenés „női film”, de semmiképp sem filmmusical, annak ellenére, hogy előzményei között több nemzetközi zenés filmet is felsorolhatunk a régi Broadway Melody-któl, a legújabb Dreamgirls-ig. Minden nemzedék és minden identitás megtalálhatja benne a maga elvárásait, karaktereit, ezért eleve széles nézői rétegekhez szól, ami csak sikeressé teheti. Karakterei színesek, annak ellenére, hogy pl. női főhősei valahogy mind a magánnyal, egyedülléttel és szegénységgel küszködnek, de mind másképp. Nagyon jó a karakterek egymással való viszonya is, ahogy az egymásra utaltság és az egyéni ambíciók közepette változik minden a segítő barátnőktől az egymásra féltékeny, rivalizáló nőcikig. Az önmagukkal való vívódások érzékletesek, a lehetőségekkel való élni nem tudás általános, így nagyon sok ember a saját kérdőjeleivel találkozhat a filmben. Ugyanakkor hőseink nem kirobbanó, hanem csak közepes tehetségek, tehát van is okuk a bizonytalanságra.
Ha a történet mélyére nézünk, kimondatlanul is érezzük benne az olyan kimondatlan kritikai felhangot is, mint pl., hogy a mai popszakmai tehetségkutatók hajlamosak mindenkit idő előtt sztárrá, művésszé kikiáltani, amit szegény delikvensek el is hisznek, és miután az élet ejti őket, nem tudnak vele mire menni, vagy, hogy egy külföldi meghívás nem feltétlenül karrier, legfeljebb több pénzt fizet ugyanaz a megaláztatás. Fazekas Csaba a Boldog születésnapot című első filmjének 2003-i sikerét követően mind rendezőként, mind forgatókönyvíróként most ismét igényeset alkotott, és ebben nem kis része van a ragyogó színészgárdának.
Ónodi Eszter igazi díva, gyönyörű és érzékeny színésznő. Ez a Kati (az igazi Kovács Kati árnyékában) már a bemutatkozáskor szabadkozni kényszerül, főleg azért, mert egy korábbi tehetségkutatón elhitették vele és elhitte magáról, hogy ő ettől már profi. Bár igazán szereti a kisfiát, akit Bezerédi Zoltán színművész igen tehetséges fia, Bezerédi Bendegúz alakít színesen és szeretni valóan, teher is neki, mert vélt karrierje útjában áll. Bizony, nem egy művész van, akinek meg kell oldania a magánéleti és karrierbeli problémákat. Kati azért jön Pestre, hogy legalább bárénekesnő lehessen, de csak pincérmunkát talál, és Emmi váratlan rosszullétét kihasználva adódik az alkalom egy kétségbeesdett fellépési lehetőségre. (A film egyik legnagyszerűbb jelenete, ahogy a négy nő egyazon dallal egymásra talál!) Az öreg énekesnővel való ismeretség lakás- és a gyermekével kapcsolatos problémák megoldását hozza neki, a Swing Angels turné pedig a megálmodott sztárság első lépcsőfokát. Sőt, a menedzserrel való érzelmi kapcsolat a család ígéretét is megadja neki. Ónodi Eszter a csábító remények és a józan valóság között színes és széles palettán játszik, kellemesen énekel, táncol, még ripacskodik is picit, de mindenképpen nagyszerűt alakít.
A film jó aránnyal méri a sorsokat és szereplési lehetőségeket, így a fiatal Törőcsik Franciska (csak névrokon!) Angéla szerepében semmiben sem marad el híresebb pályatársaitól, sőt országos ismertségre tehet szert. Angéla az a vidéki lány, akit a család és az őt betokosító pályaorientáció nyomaszt, egyedüli szabadulását az önálló életben és az énekesi karrierben látja, bár ez nem biztos, hogy maradéktalanul boldogító lesz számára. Csakhogy nincs elég önbizalma, márpedig ehhez a pályához az exhibicionizmus nem hátrány.
Nagyon sok mai fiatal hiszi azt, hogy az életpálya karrierje csak a színpadon képzelhető el számára, főleg ha nincs igazi érdeklődési körük, elhivatottságuk, és bedőlnek a talmi csillogásnak. Angéla is ilyen csillagocska-jelölt, aki viszont idejében kiábrándul a jóképű bűvész bűvköréből, főként, hogy az nem mindenben mond igazat. Törőcsik Franciska nagyon szépen játssza el ezt az ívet, kitűnően énekel és érzi a filmvászon apró mozdulatokat, tekintetváltásokat felnagyító érzékenységét is.
Csákányi Eszter az egyik legkarakteresebb színésznőnk. Rita tulajdonképpen mindaddig nem boldogtalan, míg véletlenül rá nem jön, hogy a férje összejött a szőke kozmetikuslánnyal. Eddigi budai jólétében még el tudta temetni magában az énekesi ambíciókat, de így, hogy a házassági szerződés révén az elkerülhetetlennek látszó válással még az egzisztenciája is összeomlik, szinte dacból menekül énekesi álmai felé. A Swing Lady látszólag befogadó közeg, de azon a haknin, ahol feltűnik a férje és annak szeretője is, felszakadnak a sebek. Ugyancsak a film csúcspontjai közé tartozik, ahogy Rita a dallal szinte már csak a férjének szólózik, azon keresztül üzenve meg neki minden keserűségét. Csákányi Eszter oeuvre-jéből sem hiányzik a ripacskodás, mint színészti eszköz, de ezzel sem lépi át a határt, ugyanakkor karakteresen szemlélteti ennek az asszonynak a lelki világát. Nagyon jó, emlékezetes alakítás ez is.
Törőcsik Mari szereplése ebben a filmben külön kategória. Van egyszer Vadász Emmi, aki valamikor nagyság volt, de mára egy megkopott dizőz nagy szakmai tapasztalatokkal, ugyanakkor alapvető megélhetési gondok és az agyoncigarettázott egészségi állapot minden következményével. Törőcsik nem vígjátéki színésznő, az alapjában tragikus karakteren mégis átsütnek olyan vígjátéki elemek, amelyek egyfelől a mondatokban, másfelől az élni akarás töretlen optimizmusából fakadnak. Emi nem főszereplő, Törőcsik Mari mégis annak a rangjára emeli és még a kollégákon is átüt a tisztelet és szeretet, ahogy a vele közös jelenetekben megnyilvánulnak – persze Vadász Emmi omázsának leple alatt. A kategória másságát az idős művész ritka jelenléte is érzékennyé teszi. A művésznő, kora és betegsége ellenére még mindig szívesen vállal komoly színpadi szerepeket, filmet ritkábban, de valahogy ebben az opusban a rendező egy kicsit előre is készül. Bár mindenki azt kívánja, hogy Törőcsik Mari még sokáig közöttünk legyen, ez a szerep picit az ő életbúcsúja, nekrológja is, amit majd a visszaemlékező műsorokba be lehet vágni. Ráadásul Törőcsik Mari ritkán énekel, így Vadász Emmi búcsúfellépése, hiánya a színpadon és a betegágyon egy kicsit elő-búcsú a Nemzet Színészétől is, aki isten ne adja, de lehet, hogy az utolsó filmszerepében látható.
Speciális „női” szerep jutott Kulka Jánosnak is. A másságát ma már nyíltan vállaló, hatalmas formátumú színész boldogan lubickol ebben a parókás, műszempillás travi drag queen szerepben. Mellőzi a melegekkel kapcsolatos sztereotip mozgásokat, affektáló beszédstílust, mert nem az a lényeg, ugyanakkor a nemi másságon belül is színesen mutatja be ennek az embercsoportnak a művészet iránti tehetségét, érzékét és vonzódását. Ali segítőkész humánuma, humora akkor is rokonszenvessé teszi ezt a nem mindennapi embert, ha sokakban ellenérzést szül mindaz, ami ezzel jár. Nagyon jó, hogy egy nagy művész így is tud beszélni arról, ami van, csak sokak számára megvetett.
A nőkhöz férfiak is tartoznak, és ebben a filmben ők is karakteresek. Csuja Imre Tibor szerepében új lehetőségekhez jutott, mielőtt végképp ráégne az „Easy rider, öcsém” álarc. Tibor egy 30 évi házasságba belefáradt tehetős üzletember, akit egy fiatal pofika képes úgy megszédíteni, hogy bohócot csináljon magából (lásd: a görkorcsolyás jelenet), és felrúgja eddigi életét. Ugyanakkor felesége „megújulása”, hűséges kitartása, s nem utolsósorban a mag férfias kényelemszeretete visszahozza őt a családba, ráadásul egy megbánó lemondással.
Mászáros Béla a haknibrigádot összefogó menedzser szerepében, bár keménykedni is tud, valójában haverféle. Lévén maga is zongorista, jobban megérti a „művészlélek” sajátosságait, mint egy csak pénzhajhász üzleti felhajtó. A maga módján ő is magányos, így nem csak egy lefektetés erejéig jön össze Katival, és nemkülönben annak gyermekével, így tehát ez a kapcsolat még neki is hozhat jót. Érzésem szerint a szerep lehetőségeiben még maradtak színek.
Szatory Dávid alakítja Gábort, a bűvészt. A megtévesztésen alapuló elkápráztatás nem csupán szakmája, de jellemében is benne van. Angéla valóban tetszik neki, és valóban szeretné a partnerének is megnyerni, de ebben meglehetős önző és nem számol a következményekkel. Tehát kedvesen linkóci alak egyfelől, másokat kihasználó érdekemben másfelől. Ez is egy jól megoldott karakteralakítás lett a filmben. A kisebb szerepekben Gáspár Tibor (Angéla apja), Nagy Mari (Angéla anyja), Borbély Alexandra (Szandra) is emlékezetesek.
A Swing erőssége a kitűnő zene. Nagyon jó, hogy az alkotók rátaláltak erre többjelentésű, többértelmű fogalomra, amely nem csupán egy roppant népszerű dzsesszes könnyűzene elnevezése, de egy életérzésé is. Faltay Csaba zenei vezető Fekete-Kovács Kornél hangszerelővel összeszedett régi, klasszikus swing-darabokat, és szerencsére a hazai kínálatból is mert belecsempészni pl. olyan remekeket, mint Bergendyék „Én táncolnék veled” szerzeményét, és más stílusos kompozíciókat. Így mindenkinek jutott szóló és együttes dal is, ráadásul egy olyan stílusvilágból, ami korosztályilag igen széles körben népszerű. Ugyanez egy diszkócsapattal, már nem ment volna így.
Fazekas Csaba rendezői és forgatókönyvírói elképzeléseit nagyban segítette a kitűnő Szántó Erika dramaturgi közreműködése, Valcz Gábor díszlet-, Lakatos Márk stylist és ruhatervezői világa, valamint Papp Tímea koreográfusi munkája. Itt mind a civil, mind a színpadi kosztümök és megjelenések izgalmasak és figyelemre méltóak. Papp Tímeának nem csupán a női trió hiteles mozgásvilágát kellett megteremteni, de a melegbár fülledt színpadi elemeit is kitalálni, amelyek a maguk nemében meghökkentőek, de hitelesek és ízlésesen látványosak. Külön dicséret illeti Garas Dániel (a néhai Garas Dezső fia) operatőri és Barsi Béla vágói teljesítményét. A beállítások, világosítások, hangulatok sokfélesége jelenik meg a vásznon a hideg és meleg otthonosságtól az extrém és művi látványvilágig. A Swing ilyen vonatkozásban is figyelemre méltó produktum.
Összességében, ha hibátlan nem is a fim, de meg lehet jósolni a nagy közönségsikerét, amit témájával, alakításával és megvalósításával egyaránt kiérdemel. Az utóbbi idők legszórakoztatóbb hazai mozidarabja, aki jegyet vesz rá, nem fogja rosszul érezni magát, sőt! Úgy hogy a 12 éven felüli korosztály máris keresheti országszerte.
