Annak idején a forradalom segítséget kért a Nyugattól, amelynek jó oka volt nem beavatkozni, a magyarok mégis úgy fogták fel, hogy a fejlett világ szégyenletes módon cserbenhagyta őket. Az akkori politikai vezetők újratemetése mérföldkő volt a szabadság felé vezető úton, a szovjet csapatok távozásának követelésével, akkor kezdődött Orbán Viktorkarrierje. Huszonöt évvel később Oroszország erővel igyekszik meggátolni a magyarokkal szomszédos Ukrajnát abban, hogy maga döntsön az útjáról. A Nyugat meglepően határozottan reagál, ám vannak, akik nem annyira akarnak a többiekkel együtt húzni – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung.

Közéjük tartozik Orbán, aki mintha megfeledkezett volna saját előéletéről. Két hét múlva Putyint látja vendégül, mintha mi sem történt volna. Merkel tegnap emlékeztette a magyar vezetőt arra, mekkora értéket képvisel az Oroszországgal szembeni uniós egység. Hogy erre kényszerült, az következik abból is, miként kormányoz Orbán: mert az biztos, hogy demokratikus választásokon győzött, ám vezetése alatt az ország kezd elsodródni a demokráciától. Persze még messze van attól, ahová az oroszok jutottak. Ám figyelembe véve, hogy mit mond Orbán a kritikus sajtóról, a civil szervezetekről és az illiberális demokráciáról, felvetődik a gyanú, hogy neki kedvére való lenne, ha az ország ugyanott tartana, mint Oroszország. Magyarország távolodik a nyugattól – állapítja meg kommentárjában a vezető német konzervatív újság. 

 
Merkel Budapesten kizárta annak a lehetőségét, hogy a németek fegyvert szállítsanak Ukrajnának, de hangsúlyozta, hogy Európában egységesnek kell maradnia az orosz agresszióval szemben – tudósít a New York Times. A kancellár öt év óta először látogatott Magyarországra, amelynek kormánypártja hivatalosan szintén az EP konzervatív frakciójának tagja ugyan, ám amely az utóbbi hónapokban felingerelte több nyugati szövetségesét is, köztük Berlint, mivel szoros kapcsolatokat ápol Moszkvával és az ellenfelei által tekintélyelvűnek minősített irányvonalat folytat. A mosolytalan hétfői sajtóértekezleten Orbán megint elutasította Merkel demokrácia-felfogását, a vendég azonban visszalőtt, mondván: a demokráciával összefüggésben nem tudja értelmezni az illiberális szót. Továbbá a kétharmados többség ellenére nyomatékosan ajánlotta a magyar vezetésnek a párbeszédet az ellenzékkel, a civil szervezetekkel, valamint a sajtóval. Nem említette külön Orbán és Putyin viszonyát, de egyértelműen bírálta a Kremlt, amikor diákokkal beszélgetett… 

A német kormányfő abba az irányba nyomja Magyarországot, hogy az védelmezze a demokráciát – tudósít a Reuters. Azt mondta Orbán Viktornak, hogy adjon teret az ellenzéknek, ami gesztus volt a bírálóknak, akik szerint a politikus lebontotta a demokratikus szabadságjogokat. Magyarország a fő termelési bázis több német iparág számára, ám nyugtalanítja több európai partnerét a Moszkvához fűződő kapcsolatokkal, valamint irányvonalával, amely gyakran eltér a fő áramlattól… Merkel a nyilvánosság előtt nem kritizálta Orbán baráti viszonyát a Kremllel, jóllehet az súrlódásokhoz vezetett más európai államokkal, amelyek úgy gondolják, hogy Putyint el kell szigetelni.

A Bloomberg hírügynökség úgy értékeli, hogy Orbán visszautasította Merkelt, amikor kiállt az illiberális állam mellett… Amikor a kancellár diákokkal találkozott, a demokrácia kapcsán megerősítette a sajtótájékoztatón kifejtett véleményét, amely szerint nem szabad félni a civil társadalomtól és a véleménynyilvánítás szabadságától. A civil szerepvállalás a társadalom erőssége és sikerének alapja, akárcsak a független és sokszínű média, továbbá: a civil csoportok nem külföldi hatalmak ügynökei.

 

A német kancellár óvatosan és elegánsan tett eleget a magyar ellenzék várakozásának, hogy ti. támadja Orbán Viktort, mivel az szerintük a „győztes mindent visz”-szemlélettel szűken értelmezi a demokráciát – tudósít a BBC. Egy újságírói kérdésére azt válaszolta a sajtóértekezleten, hogy nem tud mit kezdeni az illiberális demokrácia fogalmával. Az Andrássy Egyetemen azután tovább ment, hangsúlyozva, hogy a kormányoknak az erős civil társadalmat, és a független, továbbá szabad médiát partnerként és nem ellenségként kell kezelniük. A rádiótudósító kitér arra, hogy az EU-n belül széles körben nehezményezik a tekintélyelvű orbáni politikát. A politikus külpolitikai törekvései ugyancsak konfliktust idéztek elő az EU-val és a NATO-val. Hírek szerint a német kabinet dühös, amiért Putyin ilyen rövid idővel a Merkel-látogatás után keresi fel Budapestet. Valamint, hogy Orbán nem tartja meg a tavaly március uniós döntést, amely szerint a tagállamok nem folytatnak kétoldalú megbeszéléseket az orosz elnökkel…

 
Merkel és Orbán a demokráciáról vitatkozik – ezt a címet adta budapesti beszámolójának a müncheni Süddeutsche Zeitung. A kancellár a találkozón nagyobb nyitottságra szólította fel partnerét a bírálókkal szemben, miután a házigazdának szemére vetik autoriter stílusát és azt, hogy nyomást gyakorol a médiára. A két ország demokrácia-felfogása élesen eltér egymástól. A magyar vezető a sajtótájékoztatón határozottan védelmébe vette a saját irányvonalát, mondván, hogy a demokrácia nem szükségszerűen liberális. A tudósítás hozzáfűzi, hogy Orbán egyre másra igyekszik korlátozni a polgárjogokat. A kétharmados többséget kihasználva igencsak megerősítette az igazságszolgáltatás és a média ellenőrzését. Az unión belül vitatott amiatt is, hogy támaszkodik Oroszországra. 

A mai teljes nemzetközi sajtószemle itt olvasható, tessék kattintani!