Az elképzelés értelmében a Bizottság a tervezett energiaunió keretében akár le is állíthatná az egyezményeket, ha úgy ítéli meg, hogy túl magas az ár, vagy ha az adott megállapodás ellentétes a közösségi joggal. Ám elsősorban Magyarország, továbbá Csehország és Szlovákia is ellenzi a javaslatot, mert attól fél, hogy maga ellen fordítja Moszkvát.
Budapest, amely Orbán Viktoralatt közelebb került a Kremlhez, nemrégiben rugalmasabb gázárat ért el, viszont nagyon nem ért egyet azzal, hogy az EU az eddiginél nagyobb szerephez jusson az energiabiztonságban. Orbán Viktor azt a félelmét hangoztatta, hogy a közös energiapiac sértheti a nemzeti szuverenitást. A múlt hónapban kijelentette: az unió súlyos gondnak néz elébe és ő a maga részéről a viszály súlyosbodására számít. Az indítvány egyébként sokéves vitát igyekszik orvosolni Brüsszel és a Gazprom között, amely ellen az a vád, hogy Kelet-Európában visszaél piaci erejével és túl sokat számít fel az itteni ügyfeleknek.
A Westinghouse nem tervezi, hogy beszáll a magyar atomiparba – derül ki az EurActiv cikkéből. Ezt az amerikai–japán cég alelnöke, egyben európai igazgatója erősítette meg. Arra hivatkozott, hogy a magyar kormányt igen szigorú szerződés köti az oroszokhoz, így ők nem látnak semmi esélyt a szerepvállalásra. Ellenben a térségen belül nagyon ígéretes piacnak tartják Lengyelországot…
A Raiffeisennek második nekifutásra sem sikerült, hogy Magyarországon a törvény előtt mossa tisztára hitelszerződésének feltételeit – áll a Die Presse cikkében. A magyar leányvállalat, illetve annak lízingcége azt akarta bizonyítani, hogy a forintkölcsönök esetében nincs semmi jogsértő a megállapodásokban, ám a fellebbviteli bíróság azt állapította meg, hogy a papír érvénytelen, mert a kikötések tisztességtelenek voltak benne…
A mai teljes nemzetközi sajtószemle itt olvasható, tessék kattintani!
