Kizárólag a pénztelenséggel magyarázható, hogy az emberek igyekeznek egyre kevesebbet költeni élelmiszerre, és az olcsóbb termékeket keresik. A gyártók, forgalmazók pedig ehhez igazodva olykor igencsak másodlagosnak tekintik a minőséget. Ezért a Magyar Élelmiszer-tudományi és Technológiai Egyesület (MÉTE) arra ösztönzi a fogyasztókat, hogy – saját érdekükben – ismerjék meg a legalapvetőbb tudnivalókat. Különösen az ünnepek előtt, például most is, húsvétkor tanácsos fokozottan ügyelnünk arra, hogy – az ár–érték-arány figyelembe vételével – lehetőleg értékesebb táplálékot tálaljunk asztalunkra. Persze nem könnyű az eligazodás, hiszen az Európai Unióban immár több mint 100 ezer féle élelmiszer kapható.

Ami konkrétan a füstölt árukat illeti, belőlük körülbelül hatezer tonna fogy a húsvéti időszakban, mintegy 7 milliárd forint értékben.

Zsarnóczay Gabriella húsipari szakértő szerint a leghelyesebb, ha hűek maradunk a hagyományos pácolású és füstölésű parasztsonkához. A gyorspácolású, gyorsérleléssel készült darabolt sonkák is finomak ugyan, de ezek a són kívül más adalékanyagokat is tartalmaznak. (Nitritet is tartalmazó páclével injektálják be a gyorspácolt nyers sonkát. Több napig fedőpácban érlelik, majd hideg vagy meleg füsttel napokig füstölik.)

A gyermekkorunkat időző, nyers parasztsonka sokáig eláll, íze aromadús, megfőzve könnyen rágható, állománya omlós. Fogyaszthatjuk nyersen is (friss zöldségekkel), vagy megsütve is (ham and eggs). A melléktermékként keletkező főzőlevet bableves, vagy lencsefőzelék készítéséhez is fölhasználhatjuk. A mangalica sertésből előállított sonkának a zsírtartalma többszörösen meghaladhatja az ipari sertését, a hús színe vörösebb árnyalatú és omlósabb, lédúsabb is.

A sonkához tojás dukál, de itt is tanácsos ügyelni az élelmiszer-biztonsági szempontokra. Az utóbbi időben igencsak elterjedtek a tojáshéjat fertőtlenítő eljárások, miközben meg kell tartanunk a konyhai higiéniai szabályokat. Például olyan vágódeszkára ne helyezzünk friss tojást, amelyen később sonkát, vagy zöldséget szeletelünk.

Ki gondolná, hogy Európában az egy személyre számított csokoládéfogyasztásban Svájc mögött Magyarország a második helyet foglalja el?! Tavaly csaknem négymilliárd forintért, 940 tonna szezonális édességet vásároltak a magyarok a húsvétra. A legkeresettebbek a tojás- és a nyúlfigurák, tavaly az utóbbiak vették át a vezető szerepet, de az utána következő tojás is igencsak maga mögé utasította a bárány-, csibe- és más figurákat. Vásárlás előtt érdemes tanulmányozni a címkén az összetételt, vagyis: mennyi valódi csokoládét tartalmaznak a készítmények. Örvendetes, hogy mindinkább háttérbe szorul a bevonó massza, helyette valódi csokoládéval gyártják a készítményeket. A lényeg – legyen szó akár nyúlról, tojásról, vagy bárányról – valódi kakaó szárazanyag és valódi kakaóvaj legyen benne. A növekvő kínai csokifogyasztás miatt azonban eléggé tetemes a drágulás a kakaópiacon, ezért az édesipari termékek drágulásával kell számolnunk.

Tévhit egyébként, hogy a csokoládé nagymértékben rontja a fogakat. Éppen ellenkezőleg! Egy japán kutatócsoport nemrég bebizonyította, hogy a kakaóbab egyes alkotóelemeinek baktériumölő hatása van.

Itt az ideje tehát, hogy föltalálják a csokoládétartalmú fogkrémet!