Tavaly nyáron a kormány támadássorozatot indított a Norvég Civil Támogatási Alap által támogatott civil szervezetekkel, köztük a TASZ-szal szemben. Ennek részeként a KEHI különféle dokumentumok átadására szólította fel a szervezetet, melyet a TASZ megtagadott, mivel vitatta az ellenőrzés jogalapját. Ugyanakkor a nyilvánosság tájékoztatása és az átláthatóság végett a TASZ az interneten elérhetővé tette a támogatás felhasználásával kapcsolatos adatokat.
A kormányzati ellenőrzés politikai és jogi fonákságát jól mutatja, hogy maguk az ellenőrzés alatt álló szervezetek sem tudhatták meg, hogy ki és milyen indokokkal adott utasítást a vizsgálat megindítására. A törvény szerint három opció lehetséges: a kormány, a miniszter vagy a miniszterelnök utasíthatja a KEHI elnökét. A civilek ellenőrzése ekkor már rég megindult ugyan, a TASZ közérdekű adatigénylését döntés-megalapozó adatokra hivatkozva utasították el.
Bő fél évvel később a Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítéletében úgy döntött, hogy az alperes KEHI-nek ki kell adnia, hogy (1) a kormány, a miniszterelnök vagy a miniszter döntése alapján rendelték-e el a vizsgálatot, (2) szóban vagy írásban történt-e az utasítás és (3) ha írásban, akkor az utasítást tartalmazó dokumentumot is.
„Az ügy jogi megítélése kristálytiszta, ennek ellenére számítunk a KEHI időhúzó fellebbezésére. A TASZ készen áll rá, hogy folytassa a jogi harcot a KEHI-ellenőrzés hátterének felderítéséért és a közérdekű adatok nyilvánosságáért” – jelentette ki Hidvégi Fanny, a TASZ információszabadság programvezetője.
