Közben a szerző gúnyolódik az olyan elképzeléseken, mint a realizmus és a cselekmény, ehhez kedvenc eszköze a lábjegyzet, amelyet szétszór az oldalakon, és amelyhez időnként újabb lábjegyzeteket gyárt. Ezzel jelzi, hogy nem kíván eleget tenni semmiféle előzetes olvasói várakozásnak. Igazából az esztétikai igazság érdekli. A mondatok egyes fix pontokra összpontosulnak, amelyek a mai Magyarországon erősebben feltűnnek, mint másutt. Így sok szó esik a szexről, az olyan értékeket pedig, mint a nemzet és haza kiszolgáltatja a történelmi nevetésnek.
A Kurier című bécsi lap négyesre osztályozza Esterházy Péter legújabb könyvét. Kiemeli, hogy a szerző nem olvas olyan művet, amelyet össze lehet foglalni, de nem is ír ilyet. Bújócskázik az olvasóval, de ha utóbbi érti az ilyesfajta tréfát, akkor jól szórakozik. A fordítás mindenesetre konzseniális. A Kardozós változat – ha minden igaz – Esterházy összes művének egyik variánsa, amelyben ezúttal is szó esik saját családjáról, Magyarországról, önmagáról, bár ő maga időnként kutyaként, bogárként, vagy éppen festményként jelenik meg. Úgy hogy az ember időnként felsóhajt, milyen jó is lenne, ha egyszerűen csak mesélne és nem fantáziálna állandóan!
A mai teljes nemzetközi sajtószemle itt olvasható, tessék kattintani!
