Amerikai emberi jogi szervezetek aggódnak a magyarországi kisebbségek miatt. Ezzel a címmel számol be a Washington Times konzervatív amerikai lap a kongresszusi albizottságban tartott meghallgatásról. A tudósítás kiemeli, hogy az USA külügyminisztériuma, valamint civil szervezetek képviselői egyaránt úgy látják: a zsidók és a romák ellen tett magyar kormányzati lépések gátolják a kapcsolatokat az Egyesült Államok és stratégiai szövetségese között. A Human Rights First alelnöke kifejtette: az erősödő nacionalizmus, a tekintélyelvűség, az állami korrupció, az antiszemita és rasszista pártok növekvő ereje, valamint a fokozódó orosz befolyás mind-mind akadályozza a jobb viszony kialakulását az USA-val.

A State Department illetékes helyettes államtitkára pedig úgy fogalmazott, hogy Magyarország rendíthetetlen szövetséges és nagyra becsült partner, ugyanakkor felsorolt egy csomó aggályt a sajtószabadság, a korrupció és a választások tisztasága ügyében. Yee úgy látja: talán az a legzavaróbb, hogy Budapesten a hatalom legfelső szintjén hangzott el, hogy Magyarország – nemzeti alapokon – illiberális államot akar építeni. Továbbá hogy a magyar nyilatkozatok dicsérik az autokráciák felsőbbrendűségét, ellenben elutasítják a multikulturalizmust, a politikai korrektséget és más, hasonló kulcsfogalmakat. Az ilyen állásfoglalások nem tesznek jót azoknak a demokratikus értékeknek, amelyek mellett Magyarország elkötelezte magát – tette hozzá a diplomata.

Ugyanakkor a washingtoni magyar nagykövet és néhány amerikai törvényhozó védelmébe vette Orbán Viktort és a Fideszt. Kurt Volker, a McCain Intézet igazgatója visszautasította, hogy Magyarországon gyengülne a civil szféra, illetve a jogállam. Arra hivatkozott, hogy komoly nyilvános viták folynak az országban, és még a miniszterelnök házánál is tüntetni lehet. Szerinte a bírálatok visszavethetik a kétoldalú együttműködést, és csak erősítette az Amerika-ellenességet Magyarországon az a mód, ahogyan az USA kipécézte a magyarokat. Ugyanakkor a republikánus Chris Smith, aki az emberi jogok fő szószólója a Kongresszusban, undorító antiszemita és Irán-barát szervezetnek nevezte a Jobbikot.

Orbán Viktor rálicitál az idegengyűlöletre – írja a francia Libération. Az utóbbi hetekben xenofób graffitik jelentek meg Budapesten – a gyűlölet kelései: „Kifelé a bevándorlókkal, a piszok, élősködő fajtával!”. Ez új jelenség Magyarországon, ahol mostanáig a rasszizmus a zsidók és a romák ellen irányult, nem pedig a külföldiek ellen.

A kormányfő és a jobboldali, populista-nacionalista Fidesz hónapok óta ugyanazt a vasat üti: a menekülteket anyagi megfontolások vezérlik és igazából potenciális terroristák. A médiában és a parlamentben a jobboldal nem győzi megbélyegezni a migránsokat. A kampány összehangolt, az Orbán által egyben tartott pártban a képviselők a kommunikációs szakemberek által írt kottából játszanak.

Az igaz, hogy sok menedékkérő érkezik, de a többség továbbáll Nyugatra. Félnek attól, hogy kérelmüket visszautasítják Magyarországon. Orbán ideális bűnbakot talált, hogy elterelje a figyelmet a hatalmi korrupcióról, és hogy megállítsa a Fidesz népszerűségének zuhanását a Jobbikkal szemben. Utóbbi, amely a cigányokat támadta, ám soha nem érdeklődött a migránsok iránt, meg van lepve. Z. Kárpát Dániel azt mondja, nehéz ebben a kérdésben jobbról előzni a kormányt.

Orbán Viktorszívesen visszaállítaná a halálbüntetést Magyarországon, csak ennek több akadálya is van – tudósít a Le Monde. A magyar politikus az Európai Parlamentben azt közölte, hogy a tilalom nincsen kőbe vésve, lehet róla vitatkozni, az európai egyezmények nem isteni tett eredményeként keletkeztek.

A Bizottság alelnöke, Timmermans rögtön úgy reagált, hogy itt az EU egyik alapértékéről van szó. Vagyis, mutat rá az újság, felvetődik annak a lehetősége, hogy megvonják akár a magyarok szavazati jogát az Európai Tanácsban. Az Európa Tanács főtitkára közben arra emlékeztetett, hogy a legfőbb büntetési nem újbóli bevezetése ellentétes lenne azokkal a kötelezettségekkel, amelyeket a magyar fél az alapvető emberi és szabadságjogokról kötött szerződésben vállalt. A 47 államot tömörítő szervezetnek kisebb a fegyvertára a retorzióra: felfüggeszthetné a hét magyar képviselő szavazati jogát, ahogy az tavaly az oroszokkal történt a Krím megszállása után.

Legvégső esetben pedig a Közgyűlés javasolhatná az adott ország kizárását, de ez még sosem fordult elő – hangsúlyozta a főtitkár. Egyébként a magyar alaptörvény értelmében is nehéz lenne újra bevenni a BTK-ba a halálbüntetést. 

A mai teljes nemzetközi sajtószemle itt olvasható, tessék kattintani!