A többi között arra keresték a választ, hogy a magyarok mit gondolnak a végrendelet-készítésről, hányan rendelkeznek ilyen dokumentummal, továbbá tisztában vannak-e azzal, hogy elhalálozásuk után a végrendelet nélkül maradt ingó és ingatlan vagyonuknak mi lesz a sorsa. A felméréskor, március-áprilisban 1000 személyt kérdeztek meg.

Jóllehet végrendeletet minden magyar állampolgár készíthet, a 4Life Direct Kft. kutatása mégis arra világított rá, hogy csak a megkérdezettek alig 30 százaléka tervezi a megírását a jövőben. A cég ugyanakkor a végrendelet létrehozását kortól és egészségügyi állapottól függetlenül mindenki számára ajánlja, hiszen a dokumentum nagy segítségére lehet szeretteinknek az örökösödéskor felvetődő bonyodalmak elkerülésében a halálesetet követő nehéz időszakban.

A végrendelet kedvezményezettjének bárki megjelölhető: gyermek, szülő, rokon, akár ismerős, barát is. Azt azonban kevesen tudják, hogy jótékony szervezetek, alapítványok és egyesületek is megnevezhetők örökösnek. Ha a szervezetek közül kellene választani, akkor a megkérdezettek háromnegyede a gyermekeket támogatót választanának. Magyarországon állat javára nem lehet végrendelkezni. Ha bárki házi kedvenceiről szeretne gondoskodni, akkor a legcélszerűbb, ha az örökhagyó egy állatvédő szervezetet jelöl meg kedvezményezettnek, amelynek a gondjaira bízza állatát.

A 4Life Direct biztosításközvetítő felmérésének adataiból a többi között az is látszik, hogy a megkérdezettek ingó- és ingatlan vagyonukat illetően jól tájékozottak: jó négyötödük pontosan tudja, hogy haláluk esetén ki és milyen jogszabályok alapján részesülhet majd az örökségben.

„Végrendelet hiányában a jelenleg hatályban lévő, törvényes öröklési rend érvényesül, amely viszonylag közismert: fő vonalakban összefoglalva először a leszármazók, hiányukban a házastárs, házastárs hiányában a szülők, utánuk a testvérek, majd a távolabbi felmenők örökölnek – mondta el dr. Bérdi Erika ügyvéd. – Az újabb szabályok szerint már a házastárs is egy gyermekrészt örököl az örökhagyóval közösen lakott lakáson kívüli hagyatékból, a közösen lakott lakáson továbbra is a holtig tartó haszonélvezeti jog illeti meg” – tette hozzá a jogász. Gyermekek hiányában a házastárs örökli az örökhagyóval közösen lakott lakást és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat. A többi vagyont a házastárs az örökhagyó szüleivel közösen örökli akként, hogy a házastársé a vagyon fele, a másik fél a szülőké.

A legfontosabb szabályok, melyekre végrendelet készítésekor érdemes odafigyelni:

# Érvényes végrendeletet több formában is készíthető: lehetséges végig saját kezűleg kézzel megírni és aláírni. Lehet úgy, hogy az örökhagyó vagy más legépeli, végezetül kinyomtatja és az örökhagyó saját kezűleg aláírja. Az aláírást ebben az esetben két tanúval kell hitelesíteni. A tanúk nem lehetnek azonosak az örökösökkel, különben a végrendelet érvénytelen a tanúk részére juttatott vagyon tekintetében. Tanúkra akkor is szükség van, ha a dokumentumot ügyvéd jegyzi ellen.

# Nem kell tanúkról gondoskodnia a végrendelkezőnek abban az esetben, ha végrendeletét elhelyezi a közjegyzői kamara által vezetett nyilvántartásban. Ezzel a praktikus lehetőséggel elkerülhető annak veszélye is, hogy a végrendelet elvesszen.

# A végrendelet legfontosabb formai követelményei között szerepel a keltezés idejének feltüntetése, ennek hiányában a dokumentum érvénytelen. Ha a végrendelet több oldalból áll, akkor valamennyi lapot kötelező sorszámozni. Ha más személy által vagy géppel készített végrendeletről van szó, az örökhagyónak és a tanúknak minden lapot külön-külön egyenként alá kell írniuk.

# Magán-végrendeletet nem tehet önállóan végrendelkezni képtelen állapotban lévő személy, például aki vak, vagy írástudatlan, olvasásra, akár a nevének aláírására képtelen. Ilyen örökhagyó csakis közjegyző előtt végrendelkezhet.

# Lehetséges szóban is végrendelkezni, de csak nagyon szűk körben, abban az esetben, ha az örökhagyó az életét fenyegető olyan veszélyben van, hogy írásbeli végrendeletet nem tud tenni (pl. balesetet szenvedett, és az élete kritikus helyzetben van). Ez a végrendelet azonban érvényét veszti, ha a rendkívüli helyzet megszűnt, és 30 napon belül a végrendelkező nem erősítette meg azt írásban.

# Gyakran előfordul, hogy a végrendelkező szeretné az örökség odaítélését valamilyen feltételhez kötni, azaz valamilyen esemény bekövetkezése vagy elmaradása esetében más örököst megjelölni. Például: ha az örökös nem szerzi meg az egyetemi diplomát az öröklést követő 6 éven belül, akkor helyette mást illet az örökség. Ez azonban így nem lehetséges, mivel az örökhagyó csak akkor nevezhet meg másik örököst, ha az elsőként megnevezett kiesett az öröklésből.

# Közös végrendelet írására házastársaknak lehetőségük van, azonban más személyek, például testvérek, élettársak nem foglalhatják közös iratba végrendeletüket. Ebben az esetben is fontos odafigyelni a végrendelet formai előírásaira.