Az első negyedévben mért teljesítmény alapján reálisnak tekinthető a Nemzetközi Valutaalap prognózisa, amely a világgazdaság ez évi várható bővülésének ütemét 3,5%-ban határozta meg…

Az Európai Unióban szerény mértékben ugyan, de nőtt a bővülés üteme. Az egyesített GDP 0,4%-kal haladta meg az előző negyedévit, és 1,5%-kal az egy évvel korábbit. Az eurózóna bruttó hazai terméke is 0,4%-kal nőtt az előző negyedévhez, és 1%-kal a múlt év azonos időszakához képest. Az eurózóna növekedésében meghatározó német gazdaság a tavalyinál szerényebb dinamikával bővült: a GDP 0,3%-kal emelkedett az előző negyedévhez, és 1%-kal az egy évvel korábbihoz mérten.

Az év elején folytatódott a magyar gazdaság múlt évben tapasztalt dinamikus bővülése. A bruttó hazai termék előzetes, részben becsült információk szerint az első negyedévben – szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok alapján – 0,6%-kal emelkedett az előző negyedévhez, a nyers, illetve a naptárhatás kiszűrésével számított adatok alapján pedig egyaránt 3,4%-kal a múlt év azonos időszakához képest. A nemzetközi összehasonlításban alkalmazott szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint a GDP az első negyedévben 3,1%-kal haladta meg az egy évvel azelőttit. A KSH jelentése szerint az ipari teljesítmény bővülésére lehet visszavezetni.

Ennél mélyebb elemzésre a részletes adatok ismeretében lesz majd lehetőség, ami azért is fontos, mert a konjunktúra-mutatók azt vetítik előre, hogy ebben az évben érzékelhetően csökken a növekedés dinamikája, igaz, feltehetően a korábban prognosztizáltnál kisebb mértékben. A tendencia sajnos egyértelmű, és a következő két év újra lemaradó pályára helyezi a magyar gazdaságot a környező országokhoz képest. Azaz a múlt év tulajdonképpen kivételes volt, melyet követően visszatér a lemaradás tendenciája. Ennek egyik szomorú bizonyítéka a gazdasági teljesítmény alapján egyébként sem uniós élvonalba tartozó régióink fokozódó lemaradása.

Az Eurostat nyilvánosságra hozta az Európai Unió 272 régiójának gazdasági teljesítményét tükröző 2013. évi adatokat. A most közölt statisztikai információk vásárlóerő paritáson mutatják be az egyes régiók egy főre eső bruttó hazai termékének volumenét, és felállítják a régiók rangsorát is. A területi GDP adatok Magyarország és régióinak folytatódó lecsúszását tükrözik. Az egy főre jutó bruttó hazai terméket alapul véve Belső-London volt a legfejlettebb régió, ahol a GDP meghaladta az Európai Unió átlagának háromszorosát, annak 325%-a volt. A 2013. évi adatok alapján sorrendben második Luxemburg egy főre jutó GDP-je az uniós átlag több mint két és félszerese, annak 258%-a volt, és még a következő helyen álló Brüsszel gazdasági fejlettsége is meghaladta az uniós átlag kétszeresét, annak 207%-a volt. A régiók rangsorában Pozsony a hatodik, Prága a kilencedik helyet foglalta el a 2013. évi adatok alapján.

A legfejlettebb magyar régió, Közép-Magyarország egy főre jutó bruttó hazai terméke meghaladta ugyan az uniós átlagot, annak 108%-a volt, ezzel a rangsor 79. helyét foglalta el. Megjegyzendő, ha Budapest – Pozsonyhoz és Prágához hasonlóan – önálló régiót alkotna, akkor ebben a területi rangsorban feltehetően a 25. és a 30. hely között lett volna.(Az Eurostat értelemszerűen a régiók adatait közölte, és nem a régiónál kisebb területi egységekét. Számítások szerint a magyar főváros egy főre jutó bruttó hazai terméke az Európai Unió átlagának a 140%-a körül lehetett.) Nyugat-Dunántúlon az egy főre jutó GDP elérte az Európai Unió átlagának kétharmadát, annak 67%-a volt, a Közép-Dunántúlon ugyanez a mutató már csupán az unió átlagának a felét haladta meg, annak 59%-a volt 2013-ban.

A többi négy régió teljesítménye nem haladta meg az unió átlagának 45%-át, és ezzel az európai régiók között az utolsó 15 között voltak. Az utóbbi két évben még romlott is e régiók relatív pozíciója. A 2011. évi adatok alapján Észak-Magyarország az utolsó tíz régió között volt, a másik három az utolsó húsz között, illetve a két alföldi régió ezen belül az utolsó tizenöt között. Észak-Magyarország akkor 5 bolgár és 3 román régiót előzött meg, az alföldi régiók még két további román régiót, míg Dél-Dunántúl két lengyel régiót is. A 2013. évi adatok alapján Észak-Magyarország és Észak-Alföld is az utolsó tíz régió között volt, és az utóbbit követte a két további magyar régió is, azaz e négy régió az utolsó tizenkét régió közé csúszott le. Mayotte régiót, Franciaország tengeren túli területét nem számítva Észak-Magyarország csupán öt bolgár és egy román régiót előzött meg, míg a másik három magyar régió még két további román régiót is. E három, illetve négy magyar régiónál a 2013. évi adatok alapján fejlettebb volt öt román régió és valamennyi lengyel és szlovák régió is.

A magyar gazdaság sajnos látványosan elmarad a környező országok gazdasági fejlettségi szintjétől. Az egy főre jutó bruttó hazai termék volumenében 2010 óta utolérte és elhagyta Magyarországot Lengyelország, Észtország és Litvánia, gyakorlatilag utolérte Lettország, és közeledett hozzá Románia is. A magyar gazdaság csupán a három balkáni országot előzi meg a fejlettségi rangsorban. Ezt a lecsúszást erősíti az ország területi kettészakadása is, amelynek szenvedő részese a Dunán inneni három régió és Dél-Dunántúl is. Ezeknek a régióknak a gazdasága évek óta stagnál. Gyökeres gazdaságpolitikai váltás nélkül nincs esély e régiók – és a magyar gazdaság – kilábalására…

A szerző elemzése eredeti formájában itt olvasható, tessék kattintani!