Frans Timmermans, a minőségi jogalkotásért, az intézményközi kapcsolatokért, a jogállamiságért és az Alapjogi Chartáért felelős alelnök szerint: „Az egyenlő bánásmód és az alapvető emberi jogok az európai kezdeményezés alapját alkotják. A romák kirekesztése hosszú múltra tekint vissza. Európában senkinek sem kellene faji vagy etnikai származáson alapuló megkülönböztetéssel szembesülnie. Itt az idő, hogy fellépjünk a cigánygyűlölet ellen és segítsük a romák társadalmi beilleszkedését.”
Marianne Thyssen, a foglalkoztatásért, a szociális ügyekért, valamint a munkavállalói készségekért és mobilitásért felelős uniós biztos hangoztatta: „Az Európai Bizottság aktívan támogatja a tagállamokat az arra irányuló erőfeszítéseikben, hogy segítsék a társadalom kiszolgáltatott csoportjainak beilleszkedését. Több mint 90 milliárd euró áll rendelkezésre a társadalmi integrációra és a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelemre 2014–20 között. Arra buzdítom a tagállamokat, hogy használják ki hatékonyan ezeket a forrásokat, és tagállami, regionális, valamint helyi intézkedésekkel segítsék, hogy a romák könnyebben jussanak munkához, oktatáshoz, lakhatáshoz és egészségügyi ellátáshoz.”
Věra Jourová, a jogérvényesülésért, a fogyasztópolitikáért és a nemek közötti esélyegyenlőségért felelős biztos kijelentette: „Az EU kulcsfontosságú politikai prioritásként kezeli a romák integrációját. A romákat továbbra is hátrányos megkülönböztetés éri, és ezért a társadalom peremére szorulnak. Az idei jelentés szerint a tagállamok elindultak a helyes úton, ugyanakkor még kézzelfoghatóbb eredményekre van szükség, különösen helyben. A tagállamoknak hatékonyan kell fellépniük a romák kirekesztésével szemben, valamint a gyűlölet-bűncselekmények és a veszélyes közhelyek megszüntetésére kell összpontosítaniuk. A cél az, hogy a romák ugyanolyan elbánásban részesüljenek az oktatás, a munkavállalás, lakhatás és az egészségügyi ellátás területén, mint bármilyen más uniós polgárok.”
Az Európai Bizottság 2011-ben az európai politikai menetrendbe illesztette a romaintegrációt. Azóta az alábbi területen születtek eredmények:
Több pénz a romák integrációjára
A tagállamok megemelték a leghátrányosabb helyzetű társadalmi csoportok (pl. romák) megsegítését célzó pénzügyi támogatás összegét. A 2014–20 közötti időszakban az Európai Szociális Alapból és az Európai Regionális Fejlesztési Alapból több mint 90 milliárd euró érhető el, amelyet a nemzeti, regionális és helyi hatóságok a humántőke fejlesztésére, a társadalmi beilleszkedés elősegítésére és a szegénység elleni küzdelemre használhatnak fel. Ezen a téren az egyik prioritás a társadalom peremére szorult csoportok (pl. romák) integrációja.
Szoros együttműködés a civil társadalommal és a helyi hatóságokkal
A romaintegrációs stratégiák vonatkozásában számos tagállam koordinációs rendszereket épített ki, amelyeknek működésébe a különféle érdekelt feleket is bevonták. A nemzeti stratégiákat egyre több helyen követik helyi cselekvési tervek, és a nemzeti roma kapcsolattartó pontok egyre nagyobb szerepet játszanak az uniós pénzek hatékony felhasználásában.
Eredmények helyszíni nyomon követése
Sok tagállam javított a tagállami és európai szintű nyomonkövetési és jelentéstételi mechanizmusain.
A tagállamoknak ugyanakkor számos aggasztó tendenciát kell leküzdeniük:
Határozottabban kell fellépniük a megkülönböztetés ellen
Nyugtalanító, hogy a cigányellenes megnyilvánulások, a gyűlöletbeszéd és gyűlölet-bűncselekmények egyre nagyobb méreteket öltenek. A Bizottság fokozottabban lép fel a romák hátrányos megkülönböztetését tiltó jogszabályok helyes végrehajtása érdekében, pl. helyi szinten. Az uniós intézmény szerint a romák diszkriminációja elleni küzdelem nagyobb politikai elköteleződést és hosszú távú koncepciót igényel a tagállamok részéről.
Szorosabban kell együttműködniük a civil társadalommal és a helyi hatóságokkal
Sok tagállam épített ki koordinációs rendszereket, amelyekbe az érintett feleket is bevonta. A rendszerek működésének hatékonyságát azonban növelniük kell, és a tagállamoknak arról is meg kell bizonyosodniuk, hogy az összes érintett fél részt vesz a koordinációban. A Bizottság támogatni fogja a romaintegrációs nemzeti platformok tagállami kialakítását.
A Bizottság felszólítja a tagállamokat, hogy ezekre az alapokra építve hozzanak létre nemzeti roma platformokat, fokozzák erőfeszítéseiket a diszkrimináció és a szegregáció elleni küzdelemben és minél szélesebb körben alkalmazzanak sikeres és bevált gyakorlatokat.
Tájékoztató a 2015. évi jelentésről
Věra Jourová beszéde az európai roma platformon (2015. március 17.)
