Az idei kutatás legérdekesebb tanulsága, hogy a magyarok számára az otthon máris sokkal több, mint egy hely, ahol étkeznek, pihennek, alszanak. Az otthon személyes kulturális univerzum, a munka, a tanulás és a szórakozás központja, ahol szeretteikkel tartják a kapcsolatot, emellett szellemileg is feltöltődnek a világból szerzett tapasztalatok, ismeretek, hatások révén. Mindez a modern technológiának köszönhető. Az egyik legjellemzőbb adat a kutatásból, hogy az idén hárommal több, már 19 elektronikus és háztartási eszközzel rendelkezik az átlagos magyar háztartás, vagyis a magyar otthonok tovább „okosodnak”.
Az online tartalomért fizetők közül minden második háztartás rendszeresen költ oktatási tartalmakra, ami 10 százalékos növekedés a tavalyi 41 százalékhoz képest. A megkérdezettek harmada legalább hetente egyszer tölt le az internetről tanulással kapcsolatos tartalmat; az arány tavaly 20 százalék volt.
A technológia a tudás gyarapításának egyik fő eszközévé vált a magyarok körében. A fizetős online tartalmat használó háztartások átlagosan 3294 forintot költenek havonta edukációs – a „csináld magad” videóktól az online egyetemi kurzusokig terjedő – tartalomra; többet, mint e-könyvekre, digitális magazinokra (2504 Ft), filmek (2744 Ft) vagy zenék letöltésére (2534 Ft). A felnőtt magyar tanulók 22 százaléka tölt legalább egy órát a neten tanulással egy átlagos napon.
Miközben az online tanulás népszerűsége nő, az online és mobil játékok iránti szenvedély továbbra is erős, bár némileg ellentmondásosak a számok: kevesebbet játszanak, de többet költenek játékokra. A magyarok átlagosan 48 percet töltenek egy nap mobilos játékkal, ami 2 perccel kevesebb, mint 2014-ben. Ugyanakkor 2015-ben jócskán megnőtt a mobiltelefonos és táblagépes játékokra költött egy személyre jutó összeg: az idén átlagosan 3817 forintot költöttek online játékra, tavaly négyszázzal kevesebbet.
Látványos növekedés jellemezte a múlt 12 hónapban a 4G mobiltechnológia, valamint az internethez kapcsolódó eszközök, mint például az okostévék és táblagépek piacát. A gyors internetnek köszönhetően a streaming és a letöltés a magyarok körében sosem látott népszerűséget ért el. Minden negyedik naponta, 57 százalék pedig legalább hetente egyszer streamingel tévéműsorokat, filmeket, egyéb videótatalmakat. Az e-könyvek és digitális magazinok továbbra is népszerűek, minden harmadik magyar olvas ilyet legalább hetente egyszer.
A Samsung kutatása szerint a tavalyihoz mérten 28 perccel nőtt a tévézéssel töltött idő naponta, így a magyarok csaknem három órát (2 óra 50 percet) ülnek tévé előtt egy átlagos napon; ennél többet csak a számítógépük, laptopjuk előtt töltenek: valamivel többet, mint három órát. A válaszadók 48 százaléka rendszeresen tölt le az internetről tv-műsorokat (ez az arány tavaly még csak 40 százalék volt). Továbbá hétből egy válaszadó naponta használja laptopját, mobiltelefonját vagy táblagépét valamilyen tv-műsor megtekintésére. Úgy látszik tehát, hogy az okostelefonok és táblagépek gyors terjedése ellenére is a televízió megingathatatlanul a magyarok egyik kedvence.
A kutatás részletesen kitért a háztartási eszközök használatára is. Kiderült például, hogy hatodával gyarapodott azok száma, akik legalább hetente egyszer használtak valamilyen konyhai gépet; ugyanez a növekedés az elektronikus háztartási takarítóeszközök esetében 21 százalék. Egy átlagos magyar háztartás jellemzően 74 percig használ konyhai berendezést, ötödével tovább, mint tavaly.
Érezteti hatását a főzőműsorok terjedése, a sztárséfek népszerűsége, a gasztrobloggerek sikere. A magyarok kedve is megnőtt az otthoni sütés-főzés iránt: egyre többen próbálnak ki új recepteket, kísérleteznek új hozzávalókkal. Honfitársaink 86 százaléka naponta süt-főz valamilyen elektronikus eszköz segítségével. A válaszadók 42 százaléka használ naponta valamilyen takarítóeszközt. Ez az arány kétszerese a tavalyinak.
Nyilas Orsolya, Samsung Electronics Magyar Zrt. kommunikációs vezetője a többi között elmondta: „A digitális média gyors és látványos növekedése, a jó minőségű tartalmak nagy választéka és az elérésükhöz szükséges eszközök elterjedése sosem látott, új lehetőségeket kínál. Újrafogalmazódik az otthon fogalma: az a hely, ahonnan megismerjük a világot, megszerezzük a tudást, gazdagítjuk élményeinket, életünket. Az otthonunk készen áll a következő nagy technológiai ugrásra, amit „a dolgok internete”, nemzetközileg ismert kifejezéssel: az Internet of Things hoz el.”
