Al-Jazeera: Versenyt futnak az idővel a menekültek, hogy bejussanak Magyarországra, még mielőtt elkészül a kerítés a nem kívánatos jövevények távoltartására. Az egyik szerb emberi jogi szervezet jogi tanácsadója azt mondja, egyértelmű az ellentmondás a határzár és az államok kötelezettségvállalása között, mármint hogy lehetővé kell tenniük a menedékkérelmek benyújtását, annál is inkább, mivel a legtöbb migráns a Közel- és Közép-Kelet leggyilkosabb viszályai miatt kelt útra. Mint megjegyzi, minél szigorúbban ellenőrzik a határt, annál veszélyesebb és költségesebb áthatolni rajta. És ez így lesz a magyar kerítéssel is. Az emberek mindig rájönnek, mi a célravezető módszer, főleg, ha van pénzük. Akiknek viszont nincs, azok a legkiszolgáltatottabbak, és velük lesz a legtöbb gond Szerbiában. A migránsok közül általában a szírek vannak a legjobban eleresztve, az afgánok, pakisztániak, szomáliak és eritreaiak tűnnek a legszegényebbnek, az ő útjuk a leglassabb és a legfáradságosabb…

Der Standard: Az ENSZ Menekültügyi Szervezetének szerbiai vezetője megerősíti, hogy az épülő magyar kerítés felgyorsította a menekültáradatot. Ugyanebben az irányban hat az új törvény, amely megkönnyíti, hogy a magyar hatóságok a kiutasított kérelmezőket áttegyék a szerb határon. Ellenben elképzelhető, hogy a migránsok a jövőben Horvátországon át próbálnak meg bejutni a schengeni övezetbe, habár ahhoz onnan még át kell keveredniük Szlovéniába. Belgrádban emellett attól tartanak, hogy ha az EU bezárkózik, akkor a menekültek Szerbiában rekednek, ott várnak majd a lehetőségre. Az UNHCR képviselője úgy látja, hogy ezek az emberek egyre nehezebben jutnak biztonságba, mind keményebb számukra a feladat. Azt viszont kedvezőnek tartja, hogy a menedékkérőket a szerb rendőrség nem veszi őrizetbe, naponta 1200 jelentkezőt regisztrálnak, és általában humánus az érintett szervek hozzáállása. Úgy véli, ha ez másutt is így lenne, akkor szűkülne az embercsempészek játéktere, mert senkinek sem kellene félnie a hatóságoktól.

Viszont ő is arra figyelmeztet, hogy ha Magyarország a tömeges visszatoloncoláshoz folyamodik, akkor humanitárius katasztrófa következhet be. Szerinte azonban nem lehet, hogy Európa ne tanuljon a 20. század tragédiáiból.

Nine o’clock: A román miniszterelnök szerint országa nem tűrheti a végtelenségig a bukaresti magyar nagykövet elfogadhatatlan elszólásait és ez vonatkozik más magyar hivatalos személyiségekre is, amikor azok Romániába látogatnak. Ponta hangsúlyozta, hogy semmiképpen sem szeretne felülni a budapesti provokációknak. Úgy vélte, hogy a Zákonyi Balázs-féle interjú kapcsán kiadott külügyi nyilatkozat rendkívül kiegyensúlyozott volt és megfelelt az európai normáknak. Hozzátette ugyanakkor, hogy tiszteli a magyar népet, de nem vár a budapesti jóváhagyásra, amikor a saját országáról kíván véleményt nyilvánítani…

A New York Times a kereskedelem paradicsomaként mutatja be a szlovák–ukrán határ ukrajnai oldalán lévő Kisszelmencet. Az egykor a világvégének számító, 200 fős településen ma világmárkákat lehet kapni, potom áron, miután a vasfüggöny leomlásával jó 60 év után megnyíltak a kapuk a szomszédos, vele összenőtt, kétszer akkora lélekszámú Nagyszelmenc felé. Szlovákiából napjainkban tömegek járnak át vásárolni, kihasználva, hogy ehhez csupán az útlevelüket kell felmutatni, az ukránoknak viszont vízumot kell kérniük, ha utazni akarnak. Ennek megfelelően Kisszelmencen 30 üzlet van, Nagyszelmencen 3. A nagy sláger kezdetben a cigaretta volt, de a szlovák beviteli szabályok megszigorítása miatt visszaesett iránta a kereslet. De pl. egy Versace parfüm az ukránoknál 5 és fél euróba kerül, Szlovákiában sokkal többet kérnek érte, és a magánimportban is 30 eurót kóstál a viszonteladói ár. 

A mai teljes nemzetközi sajtószemle itt olvasható, tessék kattintatni!