Csakhogy komolyan is gondolja. Magát Kasszandrának tartja. Egyrészt meg van sértve, mert Brüsszelben bűnbanknak számít, másfelől viszont büszke a rossz hírére. Úgy véli, hogy a történelem egyszer majd igazolja. Ilyen öntudattal felvértezve a nyáron olyan, programadó idegenellenes beszédet mondott, amely másutt maximum a szélsőjobbtól képzelhető el.
Az év eleji tiltakozásokból nem a demokratikus ellenzék, hanem a Jobbik húzott hasznot. Orbán ez utóbbival küzd a 2018-i győzelemért, annak sok jelszavát átvette, és a rivális programjából is sok minden átültet a gyakorlatba. Továbbra is próbálja jobbról előzni Vonáékat, hogy megtartsa hatalmát.
Aki azt játssza, hogy megérti Orbánt, az semmit sem fogott fel. Az Orbán-kormánynak volt éppen elég ideje, hogy felkészüljön a menekültválságra, és hogy segítséget kérjen az EU-tól, illetve az UNHCR-től. Ehelyett teleragasztotta az országot idegenellenes plakátokkal. A kormányfőtől nem várható, hogy emberséges fenntartható módon járuljon hozzá a válság megoldásához. Neki szüksége van az eszkalációra és a polgárháborúhoz hasonlatos állapotokra.
A különc magyar miniszterelnök lett Európa Donald Trumpja. Mind inkább a jobboldal hangja – írja a Washington Post. Azt ígéri, hogy megakasztja a kétségbeesett menekültek áradatát, amely oltalmat keres a térségben. Orbán eddig is már egy sor, színes nyilatkozatot tett, mégpedig olyan stílusban, hogy olyat ritkán hallani más államférfiaktól az Atlanti-óceánnak ezen az oldalán. Pénteken pl. arra figyelmeztetett, hogy az európaiak kisebbségbe kerülhetnek saját földrészükön, ha nem engedik le azonnal a gátakat.
Megcsinálta azt, amiről Trump csak álmodik: kerítést húzott a déli határon. Viszont azzal, hogy a többnyire muzulmán menekülteket veszélynek minősítette Európa keresztény gyökerei szempontjából, nos, ezzel hangot adott más európai konzervatívok félelmeinek, csak utóbbiak félnek hangosan kimondani az aggályaikat.
Orbán tekintélyelvű nacionalista, aki fenyegeti az ellenfeleit, ugyanakkor elkápráztatja híveit megosztó magabiztosságával. Jobboldali bajkeverő, aki ritkán riad vissza a harctól. Krekó Péter szerint azért választotta célpontnak a menekülteket, mert nálunk meglehetősen magasra csapnak az idegenellenes érzelmek és azzal igyekszik megszilárdítani hatalmát, hogy a keresztes vitézt alakítja a muzulmán hordákkal szemben. És mint ilyen, ellensúlyként áll azokkal az európai vezetőkkel szemben, akik szerinte túl puha szívűek, hogy kimondják az igazat. Így azt, hogy ha támogatják a migránsokat, akkor ezzel csak azt érik el, hogy a százezrek helyett milliók jönnek. Idehaza legnagyobb ellenfele a Jobbik, és mivel a gazdaság ismét megtorpant, a bevándorlási válság, valamint Orbán populista álláspontja, hasznos volt, hogy elterelje a figyelmet a bajokról. Az Európai Külkapcsolati Tanács igazgatója azt mondja, a migránsok határozott elutasításával a miniszterelnök az erős embert játssza, egyidejűleg pedig igyekszik mozgósítani az idegengyűlölet erejét.
Az ENSZ menekültügyi főtitkár-helyettese kijelentette: a migránsválság megoldásához nem elegendő becsukni az ajtókat és harcot hirdetni az embercsempészek ellen – tudósít a Yahoo/AP. Ivan Simonovics szerint a kétségbeesett emberek az ablakon másznak be, ha az ajtót zárva találják, ezért az alapgondokat kell megoldani: a viszályokat, az emberi jogi kihívásokat és a gazdasági nehézségeket. Hozzátette, hogy a menekültek 86%-a a fejlődő világban van, azon belül is a legtöbben Törökországban, Libanonban, Jordániában és Kenyában élnek. Közben a szlovák külügyminiszter azt közölte, hogy az új kvótajavaslat sem megoldás, mert amikor 4 millió menekült van török földön, hol fog megállni a folyamat? Szerinte az EU túlzottan is erre a kérdésre összpontosít, pedig az a megoldásnak csupán egy kis része. Ugyanakkor az USA bejelentette, hogy 26,6 millió dollárt ad az UNHCR-nek, hogy az élelemmel, vízzel és jogi tanácsokkal láthassa el a görög, macedón és szerb területen át haladó migránsokat. A State Department szóvivője azt mondta, hogy az Egyesült Államok idáig több mint 4 milliárd dollár értékben nyújtott humanitárius segítséget a négy éve tartó szír polgárháború szenvedő alanyainak.
Newsweek: Az Amnesty International egyik magyarországi munkatársa szerint ez a hét új mélypontot hozott abban, hogy a magyar hatóságok milyen durván bántak a menekültekkel. Először is volt a vonatos trükk. A Keletinél előzőleg elviselhetetlen állapotok alakultak ki, az ellátásról önkéntesek gondoskodtak, nemigen volt tájékoztatás arról, hogy mi fog történni, és milyen lehetőségeik, illetve jogaik vannak ezeknek az embereknek.
A kormány mossa kezeit, mind a pályaudvar, mind általában, a menekültek országos helyzete miatt. Arra hivatkozik, hogy menedékkérők nem akarnak maradni, utóbbi persze érthető, hiszen kapcsolatuk a magyar hatóságokkal a belépéstől kezdve gyötrelmes. A határ menti létesítményekről a szenvedő alanyok csak annyit mondtak, hogy „börtön” és „Guantanamo”, nem volt élelem és víz, és nem tisztálkodhattak. A táborok, ahová menniük kellett a későbbiekben, túlzsúfoltak. Az Amnesty International nem léphetett be ezekre a befogadó állomásokra.
A szerző következtetése, hogy Magyarország végzetesen csődöt mondott. A kutyafuttában felállított kerítés, a segítségnyújtás elmulasztása a vonatokon és a pályaudvarokon, a lehetetlen körülmények a határon és a törvény megszigorítása, nos, mindennek egyetlen alapvető oka volt: távol tartani azokat, akik ezután akarnak jönni. Ez nem csupán erkölcsi kudarc, hanem egyúttal egy sor esetben együtt járt az emberi jogok megsértésével. Mindaddig, amíg az európai vezetők nem képesek lényegesen változtatni a lerobbant európai menedékrendszeren, addig a menekültek továbbra is nem kívánatosak lesznek Magyarországon és nem kapnak hivatalos segítséget. Nem jutnak hozzá a védelemhez, csak az ismeretlenbe tartó vonatokra szállhatnak fel.
Orbán Viktor már 2015 óta megosztja Európát, de a migránsválságban elfoglalt kemény álláspontja miatt mára az egyik legellentmondásosabb vezető lett a földrészen – kommentál a BBC. Megosztó bel- és külpolitikájával, utóbbiba beleértendő az Oroszországhoz fűződő viszony, már jó ideje heccelte sok kollégáját a kontinensen. Igen nagy parlamenti többsége ellenére megkérdőjelezik demokratikus és gazdasági teljesítményét. Bírálói szemére vetik, hogy mindent a konzervatív programnak vet alá, a médiától a gazdaságon át, egészen a vallásig.
Szoros kapcsolatot épített ki Moszkvával, ám nagy pofon érte a múlt decemberben, amikor az oroszok levették a napirendről a Déli Áramlatot, amelyet pedig a politikus az EU-val szemben is támogatott. A jelek szerint a Jobbik lesz a fő kihívója 2018-ban. Orbán szeret erősnek és hazafiasnak látszani. Bevándorlás-politikája a legújabb erőmutatvány a részéről.
A Süddeutsche Zeitung írja: Orbán dühöng és kibújik a felelősség alól. Pénteki rádiónyilatkozata alapján a menekültek vonulásáért, az éhségsztrájkokért, a felfordulásért és a Magyarországon rekedt emberek kétségbeeséséért mindenki hibás, csak a magyarok nem. Így Európa, a németek és maguk a migránsok.
Megértést a politikus csupán a jobboldali huligánok iránt mutat, akik a román meccs előtt randalíroztak. Atyailag úgy fogalmaz, több megértést várt tőlük a menedékkérők miatt kialakult helyzetben. Cinikus? Nem, logikus. Az ő durva világképében Magyarország áldozat. Mint egy szigetet a nemzetközi válságok óceánjában, próbálja saját szabályokkal, kerítésekkel elzárni az országot, hogy az egy nép, egy hit és egy gondolat legyen, és az is maradjon.
Ám ez a politika történelmietlen, nem keresztényi, embertelen. És irreális. Ami stratégiának tűnik, az voltaképpen egy sor kétségbeesett lépés: az új kerítés senkit sem állít meg, a megtagadott segítség felháborodást szül. És az állandó düh Brüsszel miatt és Brüsszelben azt eredményezi, hogy senki sem szeret Orbánnal tárgyalni. A kormányfő saját maga és ideológiája miatt vall kudarcot.
A mai teljes nemzetközi sajtószemle itt olvasható, tessék kattintatni!

