…erőket, a kőkemény mezőőröket és polgárőröket, motoron, terepjárón, lóháton. Majd közli mindenkivel, hogy Magyarország rossz választás, Ásotthalom pedig a legrosszabb. A film elkészítését Toroczkai jobbikos szövetségesei támogatták.
Orbán Viktort külföldön bírálják, idehaza viszont egyre többen támogatják, amiért lecsapott a menekültekre – állapítja meg a Wall Street Journal. Megosztó hatása jól megmutatkozott, amikor tegnapelőtt a rendőrség megütközött a menekültekkel Röszkénél. A beavatkozást elítélték a környező államok, nemzetközi szervezetek és véleményformálók.
Judy Dempsey, a Carnegie Europe kutató intézet munkatársa úgy véli, hogy Orbán visszaszerezte ugyan a határtérség ellenőrzését, de pirruszi győzelmet aratott, hiszen mit ér az egész, amikor lezárod a határt és elakad a forgalom? Mit jelent az a kereskedelem és a tőke áramlása szemszögéből? Ha Orbán így akart nyerni, akkor az rettenetesen káros lesz Európa számára. A konzervatív populista politikus azt mondja, ő csak azt csinálja, amit a legtöbben akarnak, csak éppen más vezetők félnek megtenni a mindent átható politikai korrektség miatt.
Ugyanakkor Pap András László a CEU-ról úgy látja, hogy a záporozó külföldi kritikák még segíthetik is a kormányfőt, aki a saját egóját építi. Hiszen valami fontosat csak kell tennie ahhoz, hogy egy 10 milliós, természeti kincsekben szegény ország élén bekerüljél a nemzetközi szalagcímekbe.
A Boston College egyik szakértője szerint azonban visszafelé sülhet el Orbán stratégiája, mert az egyre kisebb születési ráta miatt Európának szüksége lesz a bevándorlókra. Magyarország ennek még meg fogja fizetni az árát, a gazdaságon túl beleértve azt is, hogy erkölcsileg miként ítéli meg mostani eljárását a történelem.
Egyre erősödik a kritika Magyarország ellen a menekültekkel szemben alkalmazott bánásmód miatt – számol be a Yahoo/AFP. Az ENSZ emberi jogi bizottságának vezetője úgy nyilatkozott, hogy a hivatalos magyar politikát a jelek szerint a muzulmánellenesség és az idegengyűlölet vezérli.
Kemény véleményt nyilvánított Görögország, Horvátország és Szerbia is. A görög külügyi szóvivő pl. visszautasította a kirohanásokat, amelyeket mint mondta, magyar politikusok az év eleje óta folyamatosan intéznek országa ellen. Egyben rámutatott, hogy egy uniós tagállam részéről méltatlan erőszakot alkalmazni a menedékkérőkkel szemben.
Szíjjártó Péter azonban lesöpörte a bírálatokat, a reakciókat bizarrnak nevezte és azt állította, hogy az összecsapásokért az “agresszív” migránsok a felelősek.
Juhász Attila a Political Capitaltől nem gondolja, hogy a kifogások hatnának Orbán Viktorra, mert a miniszterelnök arra építi keményvonalas politikáját, hogy az egyre nagyobb támogatást élvez majd Nyugat-Európában.
Orbán Viktor folyamatosan szégyent hoz Magyarországra – írja Nagy-Britannia egyik legismertebb költője, a magyar származású George Szirtes, aki nyolcévesen, 1956-os menekültek gyermekeként került a szigetországba. Szirtes a The Guardianben rámutat: a miniszterelnök azt állítja, hogy a keresztény Európát akarja megvédelmezni a muzulmán hordáktól és a terroristáktól, Magyarországot pedig meg kívánja tartani az igazi magyaroknak. Nem minden magyarnak! “Az igazi magyaroknak.” Erős embernek kell mutatkoznia, mert a Jobbiknál lennének még erősebb emberek, akik kiszoríthatják a következő választásokon. Ezért van a kerítés, a hadsereg, a válsághelyzet, a gyűlölet lankadatlan, heves retorikája. Ezért tapasztalható kezdettől fogva puszta, durva ellenségesség, rágalmazás.
A szerző szégyenletesnek tartja, hogy a brit vezetés ilyen keveset tett a menekültekért, de szerinte még rosszabb, hogy a magyar hatóságok nem csupán rosszul bánnak ezekkel az emberekkel, hanem a politika részeként démonizálják őket, amit Orbán és társai szervezési és erkölcsi sikernek akarnak tekinteni. Félelem, gyűlölet és rasszizmus a szakterületük. Ám szemtanú az egész világ. És bár sok önkéntes magyar igyekszik segíteni a menekülteknek, a kabinet lépései miatt Magyarország neve az égig bűzlik.
„Orbán, az őstípus” című anyagában az Economist hetilap úgy mutatja be a miniszterelnököt, mint aki megjeleníti a magyar nép körében igencsak széles körben elterjedt ellenséges beállítottságot a menekültekkel szemben. A bevándorlás harcias ellenfele, de e nézetét sok más kelet-európai államban is osztják. A történelem évszázadai alatt a magyarok és szomszédaik is sokat profitáltak a migrációból és mások jóságából. Magyarországon hagyomány, hogy kedvesen fogadják az idegeneket.
Ám Orbán életútja segít megérteni, hogy a dolgok azért megváltoztak: 1989-ben még az oroszok távozását követelte, ám mint sokan mások, ő is rájött, hogy a szabadság keményebb dió, mint ahogyan azt várta. Amikor másodszor is győzött, hatalmát fél-autoriter módszerekkel szilárdította meg. Korábbi szövetségeseit félreállította, az ellenfeleknek még rosszabb sors jutott. A siker kulcsa az erő és nem az együttműködés – erre a következtetésre jutott.
Honfitársai közül sokan ugyanígy látják. Huszonöt év után is másodrangú polgároknak érzik magukat Európában. Kétharmad nem beszél idegen nyelvet, a régión belül minimálisak a kapcsolatok nem európaiakkal. Orbán ugyanebből az elszigetelt és konzervatív közegből származik.
Schöpflin György szerint Orbán politikája arra alapozódik, hogy nincs abban semmi rossz, ha erős és sikeres vagy, viszont nem kell úgy tenni, mintha mindenki egyenlő lenne. Olyan Európát akar, amelyben komolyan veszik a keresztény és nemzeti hagyományokat, mert hogy ezek – szerinte – veszélybe sodródtak. Az EP-képviselő úgy véli, alapvetően tévesnek bizonyult a Nyugat reménye, hogy a volt szocialista államok a bevándorlás és a multikulturalizmus kapcsán simán átveszik a liberális erkölcsöket. Hiszen még keresik a saját identitásukat. De sokan segítettek is a menekülteknek. Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök és egyre több magyar migránsokat fogadott be az otthonába.
A menekültválság csak még jobban kettészakította az amúgy is mélyen megosztott Magyarországot – állapítja meg a BBC. A Magyar Nemzet főcíme, amely szerint háború folyik minden fronton, egyaránt utalt a kétségbeesett menekültek és a rohamrendőrség összecsapásaira, valamint az ország egyre súlyosabb diplomáciai elszigeteltségére. A kormány közben aggódva figyeli a közvélemény-kutatási eredményeket, mert a válság kezelésében fontos tényező volt, hogy egy millióan elpártoltak a Fidesztől, ugyanakkor megerősödött a Jobbik, amely osztja a hatalom bevándorlás-ellenes retorikáját.
Nos, a kabinetpárti Századvég jó hírekkel szolgált, mondván, hogy a népszerűség a júniusi 43-ról 48%-ra ugrott. Toka Gábor, a CEU szakértője azonban kétségbe vonja ezt az adatot, mert szerinte semmi sem támasztja azt alá.
A mai teljes nemzetközi sajtószemle itt olvasható, tessék kattintani!
