Jelenleg az a helyzet, hogy az EU búcsút int a saját szabályainak, minden egyes kerítéssel csak még jobban széttörik. A válságban a tagok a nemzeti szuverenitás ősrégi eszközeihez nyúlnak vissza: a szögesdróthoz, a vízágyúhoz és az útlevél-ellenőrzéshez – írja a Der Spiegel. Schengen nem akármilyen szabály, az unió állapotának barométereként szolgál. Az irracionális félelmek azonban beleették magukat a nemzeti tudatba, pl. hogy a magyarokat egyszer már lerohanták a muzulmánok. Ezeket az érzéseket nem lehet többségi határozattal félre söpörni.
Viszont a kelet-európai országoknak is legalább minimális szolidaritást kell tanúsítaniuk, ehhez épp elég anyagi támogatást kaptak a múlt években. Habermasnak igaza van, amikor azt írja, hogy az európai identitás kialakulásának egyetlen alternatívája van, éspedig az, hogy a régi kontinens eltűnik a színről. A menekültválság mutatja, hogy az előbbihez mekkora utat kell még megtenni.
Orbán Viktor fittyet hány Európára – állítja az amerikai Rutgers Egyetem szakértője a Foreign Policy című folyóiratban. R. Daniel Kelemen szerint egy brutális, érzéketlen autokrata épp úgy tönkre tud tenni egy uniót, ahogyan egyetlen almától megrohadhat egy egész kosár gyümölcs. Kelemen professzor hozzátette: a magyar politikus az eltelt években kiépítette tekintélyelvű rendszerét, de mindig megúszta. A menekültválságban viszont már szégyenné vált.
Az elemző rámutat: lehet, hogy az európai civilizáció valóban veszélyben van, de ez a veszély maga Orbán és a rezsimje, nem pedig a bevándorlók serege. A magyar vezető gúnyt űz az emberi jogokból és méltóságból, a liberális demokráciából, közben pedig már keleti-európai államokat is felbátorít, hogy kövessék a példáját. Emellett veszélyes Európa jogrendjére.
Abban viszont igaza van a kormányfőnek, hogy sürgősen reformra szorul az uniós szabályozás a bevándorlás és a menedékjog ügyében, mert nem lehet a terheket a peremországokra hárítani.
Viszont a képmutatás csúcsa, amikor az olyan nemzeti vezetők, mint Orbán az EU-t vádolják a kudarcok miatt. Hiszen éppen ő akadályozta meg a változtatásokat, majd ő panaszkodott, hogy a rendszer kudarcot vallott. A menekültügyben adott válasza a legújabb fejezet abban, hogy folyamatosan dacol az európai normákkal. Nem lehet tudni, hogy milyen messzire megy, miután ellenőrzés nélkül maradt, de már drákói törvényeket vert keresztül. Az ENSZ menekültügyi főbiztosa jogilag, erkölcsileg és fizikailag elfogadhatatlannak minősítette a magyar politikát.
Az Európai Uniónak fel kell használnia minden lehetséges eszközt, hogy szembeszálljon az Orbán-kabinettel. Erre alkalmas lenne a rendszerszerű kötelezettségszegési eljárás, mert Magyarország módszeresen megsérti a szervezet alapvető értékeit. Be kellene vetni a 7. cikkelyt is, ami a magyarok szavazati jogának felfüggesztését jelentené. A jogi eszközöket tetemes pénzbírságokkal kellene megtámogatni, miután az Orbán-rezsim a közösségi pénzektől függ. De lehet, hogy még ez is kevés lesz, ezért közvetlen politikai nyomást kell gyakorolni, azaz ki kellene zárni a Fideszt az Európai Néppártból, ha a magyar miniszterelnök nem módosít az irányon. Majd az összes európai vezetőnek közösen kellene elítélnie Orbán retorikáját és politikáját.
Ha nem teszik meg, a rothadás terjedni fog.
A The Telegraph írja: a londoni magyar nagykövetség azt közölte, hogy napjában kb. 300 telefonhívás, illetve e-mail fut be a külképviseletre és ezek 70%-a Budapest álláspontját támogatja a bevándorlási válság ügyében. Az erről szóló sajtótájékozatót – a jelek szerint – azért hívták össze, hogy megvédjék a magyar döntést, mármint hogy az ország lezárja határait a menekültek előtt, miután a magyarokat éles bírálatok érték Orbán Viktor kemény álláspontja miatt.
Szabadhegy Péter nagykövet szerint a szigetország közvéleménye fokozatosan kezdi megérteni a budapesti álláspontot. A diplomata nem használt olyan éles nyelvet, mint a miniszterelnök, de egyébként erőteljesen védelmezte a magyar lépéseket. Ő is azt hangoztatta, hogy a kvóta csak újabb tömegeket bátorít fel az indulásra, és nem gyökerénél kezeli a bajt. A Röszkénél bevetett könnygázról és vízágyúról pedig azt mondta, hogy a rendőrség inkább visszafogott volt, semmint hogy túlzott erőt alkalmazott volna.
A diplomata szerint Magyarország nem intoleráns, és nem beszélhetünk kelet-nyugati megosztottságról a kérdésben. Csupán arról van szó, hogy a magyarok szenvedtek a szocializmus idején, és sokkal szegényebbek, ezért korlátozott a képességük, hogy menekülteket fogadjanak be.
A szolidaritás kikényszerítésével az unió jelt adott: hozzálát a közös menedékrendszer kialakításához – írja kommentárjában a Die Zeit. A többség teljes joggal túltette magát a négy kelet-európai tagállam ellenállásán. A minősített döntés a közös Európa érdekében született meg. Az ugyanis nem ismeri a megosztott szolidaritás fogalmát, és szó sincs arról, hogy a kvóta túl nagy terhet róna a négy államra.
Éppen az utóbbiaknak kellene tisztában lenniük a szolidaritás értékével, hiszen a rendszerváltás idején és az uniós felvétel után bőven megtapasztalhatták azt. Nos, ennek egy részét most visszaadhatják, részben a menekülteknek, részben a többi tagországnak.
A drámai helyzet miatt az EU nem hagyhatta, hogy a kisebbség továbbra is feltartsa. Éppen erre szolgál a minősített többség intézménye, máskülönben veszélybe került volna a közös cselekvőképesség.
Magyarország ugyanakkor másként oldja meg a problémát: kerítéseket épít, illetve továbbküldi a menekülteket Ausztriába és Németországba. De a folytatódó beáramlás miatt az uniónak amilyen gyorsan csak lehet, létre kell hoznia a közös menedék- és bevándorlási politikát. Ezen belül is a leghamarabb gondoskodnia kell a kudarcba fulladt Dublini eljárás pótlásáról.
A mai teljes nemzetközi sajtószemle itt olvasható, tessék kattintani!
