Iván Júlia, a Helsinki Bizottságtól tiltakozik, mert a nemzetközi szakembereknek a határ felügyelete lenne a dolguk.A kontingens jelenleg nagyjából 60 fős, de a számot csökkentik, mert a kerítés elkészülte óta egyre kevesebb a határsértés.

Szegeden egyébként a tárgyalás gyakran nem tart tovább 30 percnél. Azért nem szabnak ki börtönt, mert a bíróság szerint ahhoz a vétség nem elég súlyos. De az elítéltek a legtöbbször őrizetben maradnak, mert Szerbia nem veszi vissza őket. A Helsinki Bizottság szerint Belgrád szeptember óta csupán 72 esetben tett kivételt. A többieket fél éven át rács mögött lehet tartani. Kovács Zoltán kormányszóvivő szerint nincsenek pontos számok, de kb. 800 embert őriznek ilyen okokból, általában táborokban. Ám ott teljes jogi bizonytalanságban vannak, az újságírók nem látogathatják meg őket. Iván Júlia úgy látja, hogy az eljárás sérti a Genfi Konvenciót, amely tiltja, hogy büntető intézkedéseket alkalmazzanak menekültek ellen ott, ahová illegálisan léptek be, illetve tartózkodnak. A kormány ezzel szemben azt állítja, hogy nem a határátlépést torolják meg, hanem ha valaki a kerítésen hatolt át. Közben a zsúfoltság enyhítésére november 5. óta több mint 30 szírt engedtek ki a fegyintézetekből, minden magyarázat nélkül.

Magyarországon csaknem ezer menekültet tartanak fogva túlzsúfolt börtönökben, vagy rendőrségi fogdákban – jelentette a BBC. A többségük szír, afgán és iraki. Közülük majdnem 700-at már kiutasítottak, mivel jogellenes hatoltak át a kerítésen, több mint 200-an még várnak a tárgyalásra. Szegeden a bíróságon naponta szinte szakmányban születnek ilyen ítéletek. Az egyik bíró kijelentette, hogy szabadságvesztést is kiszabhatott volna, de nem tette, mert az érintettek a háború és az üldöztetés elől hagyták el hazájukat. Szerbia azonban nem veszi vissza a kitoloncolandó emberek többségét, így kíván tiltakozni a határzár ellen. A tudósító úgy tudja, hogy a Csillag börtönbe 35 illegális határátlépőt zártak be. A tudósító szeretett volna találkozni velük, ám a hatóságok elutasították a kérését. Talán azért, mert nem tudják, mit kezdjenek ezekkel az emberekkel.

Ausztria a józan ész visszatéréseként üdvözli, Magyarország viszont teljes melléfogásnak minősíti, hogy Németország újra alkalmazni kívánja a Dublini szabályokat – olvasható a Frankfurter Allgemeine Zeitungban. A magyarok a kerítés megépítéséig 180 ezer menekültet adatait vették fel, vagyis éppen azt csinálták, amit Dublin előír, eltérően a görög, olasz és később a horvát gyakorlattól. Ezeket a kérelmeket jelenleg jegelik, mert a benyújtók nagy többsége tovább ment német földre. Ha Berlin komolyan gondolja, hogy visszaküldi ezeket az embereket, akkor ezt minden további nélkül megteheti, közvetlenül Orbán Viktor fennhatósága alá helyezve őket. Éppen ez az oka Szijjártó Péter elutasító magatartásának. Ezek után az előzmények után azonban el lehet képzelni, miként zajlana nálunk egy ilyen eljárás. Ennélfogva a németeknek nagyjából az a választásuk marad, mint a görögök esetében, tudniillik hogy a magyarokhoz sem toloncolnak vissza senkit, akár itt regisztrálták őket, akár nem.

Európában jelenleg diadalmenetben nyomulnak az illiberális pártok, a demagógokat csak a menekültpolitika módosítása állíthatja meg. Ez a véleménye a Die Pressében publikáló Csekő Balázs politológusnak, aki szabadúszó újságíróként él Bécsben.

A vendégkommentár megállapítja, hogy az új lengyel vezetés olyan rendszert szeretne, mint amilyet Orbán Viktor már kiépített Magyarországon. Válság idején az uszítás, a félelemkeltés igencsak hatékony politikai fegyver lehet. Az európai vezetés, azon belül is a németek impotenciája menekült-ügyben a nacionalista és szélsőjobbos erők malmára hajtja a vizet.

A legnagyobb hasznot jelenleg az illiberális, EU-ellenes áramlatok húzzák a helyzetből. És ha Merkel, valamint az EU nem képes kiutat találni, akkor az unió hamarosan az illiberális kormányok gyűjtőhelye lesz. Ez nagyjából az Európa-terv végén jelentené. Minél később változtat Berlin az „Istenhozott”-kultúráján, annál inkább elterjed a földrészen az illiberális gondolat, sőt újabb országokban kerülhet hatalomra. 

Beindult a dominóeffektus, miután Szlovénia is hozzákezdett a határzár építéséhez – olvasható a Der Standardban. Ugyanolyan kerítés létesül, mint a magyaroknál. A következmény humanitárius katasztrófa lehet a horvátoknál, illetve tovább a szerbeknél és a macedónoknál. Fennáll az a veszély is, hogy újra kiéleződik a viszony a szlovénok és a horvátok, illetve Zágráb és Belgrád között.

Az Európai Stabilitási Kezdeményezés egyik képviselője arra figyelmeztet, hogy a Balkánon nincs megoldás. A szakértő nem gondolja, hogy a kerítés bármilyen tekintetben hasznos lesz a Szlovénia számára, szerinte két nap után tovább engedik az érkezőket. És Ljubljana csupán a magyar érvelést veszi át, amikor arra hivatkozik, hogy Schengennek akar érvényt szerezni, azaz hogy csupán az illegális határátlépéseket igyekszik megakadályozni, nem pedig a menedékkérelmek benyújtásának lehetőségét.