A szakértő a megbeszéléseken kérdőre vonta a magyar vezetést a kerítésért, a migránsellenes politikáért és kampányokért. Felszólította tárgyalópartnereit, hogy a jövőben tartózkodjanak az ilyen akcióktól, mivel azok még inkább megnehezítik idehaza az amúgy is csekély számú külföldi menekült beilleszkedését.
A strasbourgi összeurópai szervezet illetékese kitért arra is, hogy jó lenne, ha a válságövezetek körül lévő táborokból telepítenének át embereket Európába, mert ily módon megkímélnék őket egy hosszú és veszedelmes úttól.
Muiznieks pártolja a kötelező kvótát, mert az önkéntes felajánlások rendszere nem hozott eredményt. Ugyanakkor jelezte, hogy csődöt mondott a dublini rendszer, mivel az elviselhetetlen nyomáshoz vezetett, pl. a magyarok esetében.
Cohn-Bendit szerint át kell alakítani Európát, mert a földrész napjainkban szembetalálja magát a nemzetállami gondolkodás korlátaival – adja tudtul a Die Presse. A szolidaritás már nem hajt hasznot, csak újabb nehézségeket idéz elő. Sokak számára csábítóan hat, hogy Magyarország keresztül tudta vinni akaratát a határok lezárásával, akik azt mondják: a menekült-ügy nem az ő bajuk. Azért, hogy ez a szemlélet megváltozzék, az a volt EP-képviselő szerint a németeken és a franciákon múlik. Utóbbiak azonban bénultak, mert félnek Le Pentől.
A politikus megjegyezte ugyanakkor, hogy a meggyőzést össze lehetne kapcsolni az uniós támogatással. Mert az nem lehet, hogy a magyarok vagy a lengyelek támogatást sürgetnek a gazdasági fejlődésükhöz, de abban a pillanatban nemet mondanak, amikor mások igényelnek segítségek a menekültválság megoldásához.
Cohn-Bendit szükségesnek tartja, hogy legyen európai alkotmány. Aki elfogadja, az része az EU-nak, aki nem, az viszont kedvezményezett partner lehetne, így Nagy-Britannia, Magyar-, Törökország. Bár a belső piac részei lennének. De el kell dönteni, hogy föderatív Európát akarunk-e, vagy egy olyan szövetséget, amely folyamatosan körbejár. Csak éppen nem látszik, hogy a politikusok neki akarnának veselkedni a feladatnak.
„Hatalmi mámor” című vezércikkében a Die Welt német konzervatív lap arra figyelmeztet, hogy az új lengyel vezetés megpróbál ugyanúgy erőből kormányozni, ahogyan az Orbán teszi, csak éppen az arrogancia Varsóban azzal fenyeget, hogy visszahull a hatalom gazdáira.
Európában halmozódnak a válságok és a veszélyek, a populista, illetve összefogás elleni erők egyre befolyásosabbak. És akkor itt van Lengyelország, bár akadnak vélemények, amelyek szerint a civil társadalom, a pluralista sajtó és a nemzet szkeptikus-rebellis beállítottságának hála Kaczynskiék előbb-utóbb kénytelenek lesznek szembenézni a tényekkel. Emellett az is közrejátszik, hogy Jog és Igazságosság elnöke ugyan példaképének tekinti az egyeduralkodó magyar miniszterelnököt, de már 66 éves. Ettől még a politikus idáig érvényesítette akaratát.
Az, hogy a lengyel kormány ilyen tempót diktál, és ennyire radikális, annak egyaránt köze lehet az elvakultsághoz, a mámorhoz és félelemhez, mármint hogy netán hamar ismét elvesztheti a hatalmat. Ami a külpolitikát illeti, a menekültkérdésben jól látható a szolidaritás hiánya, bár a lengyelek kedvezően reagáltak a Hollande által igényelt segítségre. Persze, a nyugatnak mindig jólesik, ha üthet egyet a „kelet-európaiakon”. Jó volna, ha Lengyelorzság nem élesztgetné ezeket a régi reflexeket nagyképűségével, illetve szűklátókörűségével.
A Jobbik egyik politikusa úgy gondolja, hogy a magyar kormány közvetíthetne az Oroszország és Törökország közti vitában, mert jó viszony fűzi mindkét félhez – írja a Sputnik News. Gyöngyösi Márton, az Országgyűlés külügyi bizottságának helyettes elnöke az orosz médiakonszernnek kifejtette: magyar közreműködéssel véget lehetne vetni az ellentéteknek, amelyeket az orosz gép lelövése keltett. Szerinte a megbékélés az egész nemzetközi közösség érdeke, mert utána a terror elleni harcra lehetne összpontosítani. Gyöngyösi megjegyezte, hogy Szíriában nem lehet különbséget tenni a mérsékelt és a szélsőséges csoportok között. Szerinte mind Asszad elnök, mind az ellene küzdő erők destabilizálják az országot és ily módon a terroristák kezére játszanak.
Javított a magyar bankok helyzetének megítélésén a Fitch – jelentette a Reuters. A hitelminősítő szerint már jobbak a működés feltételei a pénzügyi szektorban, köszönhetően a gazdaságban tapasztalható kedvező fejleményeknek, valamint a kormány intézkedéseinek. Utóbbi arra vonatkozik, hogy a hatalom megígérte az EBRD-nek: nem hoz több hátrányos jogszabályt a bankokkal szemben, továbbá csökkenti a rájuk kivetett adót.
Az elemzés azonban arra is rámutat, hogy a hitelezésben csak idővel csapódnak le a pozitív fejlemények, mert továbbra is nyomott a kereslet a kölcsönök iránt, a bedőlt tartozásoktól pedig csak lassan sikerül megszabadulni.
