A neonikotinoid rovarölő szerek korlátozását az EU 2013-ban vezette be eredetileg kétéves időtartamra, [2] melyet ideiglenesen meghosszabbított 2015-ben. A korlátozás jövőbeli sorsáról azt követően döntenek, hogy elkészül az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal (EFSA) jelentése. Az EFSA jelenleg a tagállamok, méhészek, civilek és a további érintett szereplők által 2015. szeptember 30-ig benyújtott új tudományos kutatásokat és terepi információkat értékeli. [3] Ebben a helyzetben felelőtlenség felmentést kérni a kérdéses vegyszerek tilalma alól.
A múlt három évben folytatott tudományos vizsgálatok azt mutatják, hogy a korlátozás alatt álló három neonikotinoid rovarölő (az imidakloprid, a tiametoxám és a klotianidin) alapvető és nem ellenőrizhető veszély a mézelő és vadon élő méhekre. [4] Újabb kutatások szerint ezek a vegyszerek az ökoszisztémák szempontjából nélkülözhetetlen gyűrűsférgeket is súlyosan veszélyeztetik, valamint a vízi élővilágot is károsítják. [5] A neonikotinoid csávázószerek megjelennek a csávázott növények guttációs cseppjeiben, és minden élőlényt károsítanak, amely ezekből iszik.
A neonikotinoidok helyett a hazánkban és az unióban egyaránt alkalmazott klórpirifosz sem számít alternatívának. [6] Kockázataira a civilek mellett tudósok és méhészek hívják fel a figyelmet évek óta, ugyanis a vegyszer nemcsak a méhekre veszélyes, de károsítja az emberi idegrendszert is. Az idén tavaszra kért derogáció helyett e vegyszerek korlátozása szolgálná a beporzók védelmét.
Lehetséges gazdálkodni a méhekre veszélyes vegyszerek nélkül is. Azzal, hogy Magyarország időszakos engedélyt kért a korlátozás alatt álló rovarölő szerek használatára, semmibe veszi az uniós elővigyázatosság elvét is. Magyarország növényvédelmi irányítása évek óta a környezet-egészségügy jelzéseit figyelmen kívül hagyó döntéseket hoz. Hazánk maximális derogációt kért korábban az atrazin esetében; a neonikotinoidokról szóló véleményében kétségbe vonja a világ környezetanalitikai és ökotoxikológiai eredményeit, és a glifozáthasználat ellen sincs kifogása.
Alulírottak követeljük, hogy a hazai álláspont kialakításában a környezetért és az egészségügyért felelős tárcák, illetve azok illetékes háttérintézetei együttesen döntsenek, vagyis a szerhasználatot ne csak a termelésben érdekelt agrártárca gazdasági szempontjai alakítsák.
Aláírók: dr. Bardócz Zsuzsa, nyugalmazott táplálkozástudományi professzor, Debreceni Egyetem; dr. Békési László, méhészeti szaktanácsadó, szakállatorvos; Bross Péter, méhész; dr. Darvas Béla, biológiai tudományok doktora, c. egyetemi tanár, a Magyar Ökotoxikológiai Társaság elnöke; Csányi Antal, Európa legnagyobb méhészetének társtulajdonosa; dr. Farkas István Tamás, vegyészmérnök, ügyvezető elnök, Magyar Természetvédők Szövetsége; Fehér Péter, Vasvarjú Természetvédelmi Alapítvány, kuratóriumi elnök; dr. Fendrik Péter, állatorvos, kutató, méhész; Koós Péter, méhész; ifj. Koós Péter, anyanevelő méhész; dr. Murányi Attila, tudományos tanácsadó, az MTA doktora; Nagyernyei Attila, a Tolna Megyei Méhész Egyesület elnöke; dr. Varga Zoltán, biológiai tudományok doktora, professzor emeritusz, Debreceni Egyetem Evolúciós Állattani és Humánbiológiai tanszék; Simon Gergely, vegyianyag-szakértő, Greenpeace Magyarország Egyesület.
Jegyzetek:
[1] Magyarország mostani eseti engedélykérelmei:
Klotianidin: angolul (nem hivatalos magyar fordítás)
Tiametoxám: angolul (nem hivatalos magyar fordítás)
Imidakloprid: angolul (nem hivatalos magyar fordítás)
[3]
Az EFSA-hoz 2015. szeptember 30-ig benyújtott tudományos kutatások és terepi információk:
http://www.efsa.europa.eu/en/data/call/150522
[4] Az elmúlt három év tudományos vizsgálataiból pár példa:
http://www.tfsp.info/worldwide-integrated-assessment/
http://www.xerces.org/neonicotinoids-and-bees/
http://greenpeace.blog.hu/2014/06/30/a_neonikotinoid_mindent_visz
http://www.greenpeace.org/switzerland/Global/international/publications/agriculture/2013/BeesInDecline.pdf (44-47. o.)
[5] Újabb kutatások:
http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4284392/
[6] A klórpirifoszról:
http://greenpeace.blog.hu/2015/03/30/klorpirifosz_egy_elterjedt_mereg_8_fo_bune
