A Csapdába esve Görögországban: egy elkerülhető menekültválság (Trapped in Greece: an avoidable refugee crisis) című jelentés elemzi a görög szárazföldön rekedt menekültek és migránsok – többségében nők és gyerekek – körülményeit a teljes macedón határ március 7-ei lezárását követően.

„A nyugat-balkáni útvonal lezárása következtében folyamatos félelemben és bizonytalanságban élő több mint 46 ezer menekült és migráns rekedt megdöbbentő körülmények között – mondta John Dalhuisen, az Amnesty International európai és közép-ázsiai igazgatója. – Az EU tagállamai csak súlyosbították a válságot azzal, hogy nem voltak képesek határozottan fellépni avégett, hogy a Görögországban rekedt menedékkérők tízezreinek – akinek többsége nő és gyerek – áttelepítésében segítséget nyújtsanak. Ha az EU vezetői nem képesek sürgősen felnőni abbéli ígéreteikhez, hogy áttelepítik a menekülteket és migránsokat, valamint, hogy javítanak az életükben megfeneklett emberek helyzetén, akkor saját maguknak köszönhető humanitárius csapással kell szembenézniük.”


Az Európai Bizottság által április 12-én közzé tett adatok szerint a 66 400 menedékkérő közül, aki már 2015 szeptembere óta vár arra, hogy áttelepítsék Görögországból, csupán 615 kapott helyet másik EU-tagállamban.

A 31 ideiglenes befogadó állomás közül sokban nem megfelelőek a körülmények. Az állomások, amelyeket Görögország állított fel tetemes uniós támogatással, embertelenül túlzsúfoltak, nélkülöznek bármiféle lehetőséget a magánéletre, fűtetlenek és hiányosak a higiéniai lehetőségek.


„Az itteni körülmények rosszak, a földön kell aludnunk­; a takaróink csurom vizesek. Nincsenek mosdók. Az emberek emiatt lesznek betegek” – mondta el egy mindenórás nő a szükségmegoldásként felállított idomeni táborban az Amnesty International-nek.


„Ez teljes káosz – nincs itt semmi… mindenki a régi terminál csarnokának padlóján alszik. A legalapvetőbb dolgokat is nélkülözzük. Van ugyan egy vécé, de rettenetesen koszos. Nem alszom odabent – nagyon büdös van” – számolt be az Ellinikón, egy használaton kívüli athéni reptéren kialakított ideiglenes befogadó állomáson uralkodó körülményekről egy afgán menedékkérő az Amnesty International-nek.

Napi 3–5 ezer ember vesztegel Athén Pireusz kikötőjében létesített nem hivatalos táborban, ahol csak néhány alapvető szolgáltatáshoz jut hozzá az önkénteseknek, néhány humanitárius szervezetnek és a kikötői hatóságoknak köszönhetően.

 

Számos menekült és migráns, akivel február 8.–március 13. között készült interjú két kutatóút alkalmával, abban reménykedett, hogy folytathatja útját Nyugat-Európa felé, hogy végre újra együtt lehessen családtagjaival. A többség csak kevés ismerettel rendelkezett lehetőségeiről a macedón határ lezárását követően.

„Miért nem engednek minket elmenni? Azt akarják, hogy itt haljunk meg?” – kérdezte egy 70 éves, aleppói pár, aki Idomeniben táborozik. „Hideg van, és egymás hegyén-hátán élünk.”


A jogaikról való hiányos tájékoztatáson kívül a különösen sebezhető helyzetben lévő menekültek és migránsok sem részesülnek a számukra szükséges bánásmódban Görögországban. Nők arról számoltak be, hogy nem érezték magukat biztonságban, és néhány befogadó központban kiszolgáltatottnak érezték magukat a férfiaknak. Az Amnesty International emellett beszélt olyan kísérő nélküli gyerekekkel is, akiket akár 15 napra is rendőrségi őrizetben tartottak, mielőtt átszállították volna őket egy gyerekek számára fenntartott menedékhelyre.


Az Amnesty International felszólítja Görögországot, hogy sürgősen javítson az ország menekültügyi rendszerén, és biztosítsa a megfelelő védelemhez való hozzáférést mindenkinek, aki az országban rekedt. Legelsőként fel kell állítani egy rendszert a rendszeres információáramlás és a különleges bánásmódra szorulók kiszűrésére.


Mindamellett, hogy az EU tagállamainak továbbra is támogatniuk kellene Görögországot, hogy az megfelelő módon fogadhassa a menedékkérőket, egyúttal mihamarabb nekik maguknak is be kell fogadniuk menedékkérőket Görögországból. Ebbe beleértendő a menedékkérők nagyobb tömegeinek gyors áttelepítése is a már meglévő EU-s sürgősségi áttelepítési rendszer keretein belül.

Vegyes reakciók a pápa Görögország látogatására

Ferenc pápa szombaton rövid látogatást tett görög ortodox egyházfőkkel együtt Leszbosz szigetén, ahol tavaly és az idén több mint félmillió menekült érte az Európai Unió földjét. A katolikus egyházfő 12 szíriai muzulmán menekültet, közte hat gyermeket vitt magával a Vatikánba. Ez a PR akció a „keményszívű” európai államoknak szólt. A baloldali sajtó nagy terjedelemben be is számolt a vizitről. Európa konzervatív oldalán azonban ezt újabb meghívásnak értelmezték, azaz szerintük a Nyugat ismét jelezte a muszlim világnak, hogy „gyertek“, valahogy mindig lesz aki törődik veletek. Az argentin pápa többször hangsúlyózta, hogy ő is bevándorlók leszármazottja.

(Szelestey Lajos/Klubrádió lapszemléjéből) A pápa gesztusa felhívás Európa számára, amin sokaknak el kell gondolkodniuk, köztük az államoknak is, mármint hogy eleget tesznek-e a bajba jutottak érdekében – írja a Süddeutsche Zeitung. Ötórás látogatása állásfoglalás a magyar, lengyel és más kormányok ellen, amelyek különösen kereszténynek tartják magukat, amikor kerítéseket emelnek az állítólagos muzulmán invázió ellen. Szavak nélkül imádkozott azokért is, akik Németországban a kőszívűséget és az önzést realizmusnak tartják. Félelmet, előítéletet és gyűlöletet gerjesztenek és mindehhez még a keresztény Nyugat megmentőinek pozíciójában tetszelegve tökéletesen félreértelmezik a szerepüket. Ferenc azt csinálta Leszboszon, amit egy katolikus egyházfőnek tennie kellett: erős jelzést adott a zárt határok ellen. És segített 12 emberen, szemben az európai államok kicsinyes és irgalom nélküli alkudozásával. Ezek az országok hajba kapnak azon, hogy melyikük fogadjon be egy tucat menekültet.

 

Törökország, menekültek: még 110 millió euró támogatás
 
Ma, 2016. április 19-én az Európai Bizottság új projektek bejelentésével tesz eleget a Törökországot támogató menekültügyi eszköz végrehajtásának felgyorsítására tett kötelezettségének.  További 60 millió eurós külön intézkedés alapján fedezik a Görögországból Törökországba visszatért migránsok élelmiszerre, egészségügyi ellátásra és szállásra vonatkozó költségeit.  További 50 millió eurós humanitárius segélyt a törökországi szíriai menekültek azonnali szükségleteire fordítanak. Így a Bizottságnak az Eszközből finanszírozott összes támogatása mostanra eléri a 187 millió eurót. A teljes közlemény itt olvasható.

EU–Törökország együttműködés: hárommilliárd eurós menekültügyi eszköz Törökország támogatására

Az EU 83 millió eurót ad a menekültek körülményeinek javítására Görögországban
 
(2016. 04. 19.) Az Európai Bizottság ma bejelentette: a március 2-i javaslata értelmében 83 millió eurót ad a Görögországban tartózkodó menekültek körülményeinek a javítására a vészhelyzeti támogatási eszközből. A Bizottság ma az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával (UNHCR), a Vöröskereszt és Vörösfélhold Társaságok Nemzetközi Szövetségével, továbbá a következő hat, a vészhelyzeti támogatás terén jelentős eredményeket felmutató elismert civil szervezettel írt alá szerződést a finanszírozásról: International Rescue Committee, Dán Menekültügyi Tanács, Médecins du Monde, OXFAM, Save the Children és Arbeiter-Samariter-Bund. A Bizottság Görögországba kihelyezett szakértői szorosan együttműködnek majd a végrehajtó szervezetekkel és figyelemmel kísérik az uniós finanszírozású ügyleteket a hatékonyság és a lehető legnagyobb humanitárius hatás szavatolása végett. A teljes közlemény itt olvasható.
 

Kérdések és válaszok: MEMO-16-1448