„Nemrégiben felröppent a hír, hogy a múlt 200 év leghidegebb nyara vár ránk – véli Aigner Szilárd meteorológus. – Nagy bizonyossággal azonban körülbelül csak tíz napra jelezhető előre az időjárás. Mégis átlagosan, ahogy egyre távolabbi napokat néz az ember, mind nagyobb a bizonytalanság ­– hazánkban elsősorban a zivatarok okozta hatások tekintetében. Szerintem átlagos nyár várható, amelyet nem a múlt néhány évre, hanem 30 évre vetítve értünk.

Az új keletű hőség- és mindenféle egyéb riadókkal nem értek egyet, mert megriasztanak minket. Ráadásul a nemzetközi UV-skálánál indokolatlanul szigorúbb a hazai gyakorlat. Gyakran „extrém” sugárzásról számolnak be, akárcsak Dél-Spanyolországban vagy Észak-Afrikában. Ez tetemes népgazdasági kárt is okozhat, hiszen ha például egy érzékeny bőrű svéd turista ez alapján dönti el, hogy Athénben vagy Siófokon töltse a szabadságát, egyértelműen Görögországba utazik”.

Mindez hozzájárulhat a lakosság mintegy háromnegyedét érintő és számos súlyos betegséghez vezető D-vitamin-hiányhoz. Dr. Bors Katalin, reumatológus, rehabilitátor mondja: „Ma már egyértelmű, hogy a D-vitamin valójában egy hormon, amely természetes úton a napfényből jut be a szervezetbe. Az, hogy nem olyan mennyiségben, mint ahogy az szükséges, annak a többi között az az oka, hogy nem merünk a napra menni és 50-es faktorú naptejeket kenünk magunkra. Ennek következtében egyszerűen nem tudja elérni a szervezetünket a D-vitamin. A magyar vegyes táplálkozás mellett pedig már kutatások is kimutatták, hogy mindössze körülbelül 5%-át visszük be a kívánt D-vitaminmennyiségnek. Ezért a tévhit ellenére D-vitamin pótlására nyáron is mindenkinek szüksége van, ennek mennyisége hiányállapotban felnőtteknél napi 2000 Nemzetközi Egység (túlsúly esetén akár 4000 Nemzetközi Egység) D-vitamin lehet.

Ahhoz, hogy a csontozatunkat és az izmainkat is karban tartsuk, még napi fél óra tornára és fél óra sétára lenne szükségünk. A betegeimnek azt szoktam javasolni, hogy szűrt napfényes időben menjenek a levegőre és akkor ne kenjék „összevissza” magukat! Emellett könnyű táplálkozást ajánlok; sok salátát, zöldséget, gyümölcsöt, fehér húsokat és halat, valamint összességében legalább napi 2 literminél természetesebb folyadékot. Erre különösen az idős betegeknél fontos odafigyelni, akiknél csökken a szomjúságérzet” – tette hozzá dr. Bors Katalin.