Hasonló okokból a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal hónapokkal ezelőtt már feljelentést tett a Legfőbb Ügyésznél árdrágítás gyanúja miatt. Álláspontját az Állami Számvevőszék 2009-i megállapításaira alapozó alperes költségére a bíróság szakértőként az Igazságügyi Szakértő és Kutató Intézetet rendelte ki (ISZKI). Annak ellenére azonban, hogy a fogyasztó 400 000 forint szakértői díjat előlegezett meg a bíróság felhívására azért, hogy igazságügy szakértő is vizsgálja mindazt, amit az Állami Számvevőszék már megállapított, a legutóbbi tárgyaláson kiderült: a kirendelt szakértő nem tartja magát kompetensnek a kérdésekben, ezért a felmentését kérte. 

A tárgyaláson megjelentek az Optima Fide Civil Mozgalom Egyesület jogászai, akik immár joghatályosan nyilvántartásba vett egyesületként támogatják Kocsist a Főtáv elleni perében. Az alperes szó szerinti jegyzőkönyvet kért, és indítványozta, hogy hangfelvétel készülhessen a tárgyalásról a nyilvánosság pontos tájékoztatása céljából. A DHK jogi képviselője ehhez nem járult hozzá, így csak az alperes által kért szó szerinti jegyzőkönyv fogja tartalmazni az elhangzottakat.

A FŐTÁV jogi képviselője beadványára reagálvaKocsis Csabamegkérdezte: miért csak az szerepel a DHK nyilatkozataiban, hogy ki nem vizsgálhatja szerinte a díjképletek hátterét, ugyanis a DHK ügyvédje szerint erre semelyik peres fél, de különösen a bíróság nem jogosult. A kérésre, hogy akkor legyen megnevezve: ez kinek áll jogában – nem hangzott el válasz. A DHK képviselője kijelentette: kéri elutasítani a díjfizető által a jogalap nélküli gazdagodás és a neki okozott kár megtérítése iránt benyújtott viszontkeresetét.

A felmentését kérő szakértő javasolta a bíróságnak, hogy eseti szakértőként keresse meg a Magyar Energetikai és Közmű–szabályozási Hivatalt vagy a Gazdasági Versenyhivatalt. Az igazságügyi szakértő internetes forrásokra hivatkozva tájékoztatta a bíróságot arról is, hogy a Századvég Gazdaságkutató Zrt. nyerte meg hét pályázó közül a „távhő-ármegállapítás módszertan kialakítása” című pályázatot, amit a Magyar Energiahivatal írt ki.

Kocsis és az őt támogató Optima Fide szakértőinek álláspontja szerint a szakértői bizonyítás még ágazati szinten is két jól elkülöníthető feladat elvégzését indokolja. Az első az ÁSZ jelentése alapján a FŐTÁV teljes körű könyvvizsgálata, amelyben az Igazságügyi Szakértői és Kutató Intézetek (ISZKI)-kompetenciával rendelkezik. A második a FŐTÁV korábbi vezetésének az ÁSZ által feltárt jogellenes gyakorlata árakra gyakorolt hatása, a közgazdasági árképzés. Az első terület, a könyvvizsgálat képezi alapját a másodiknak, az árképzésre gyakorolt hatás feltárásának. Ez utóbbi a könyvvizsgálat nélkül nem végezhető el. Miközben könyvvizsgálat feltárja a jogellenességet és megnevezi az összegét is, aközben e szakértői vélemény alapján az árképzésre gyakorolt hatás már az utóbbi szakértő által könnyen kimunkálható és konkretizálható a túlszámlázással érintett időszakban minden egyes számla esetében. Az alperes emiatt azt kérte a bíróságtól, hogy az eredetileg kirendelt ISZKI (Igazságügyi Szakértői és Kutató Intézetek) végezzen könyvvizsgálatot a FŐTÁV Zrt. könyvei tekintetében 2003. január 1. és 2012. december 31. közötti időszakra az Állami Számvevőszék jelentéseit követve, vele együttműködve. A távhő-ármegállapítására gyakorolt hatás kimunkálására a bíróság rendeljen ki a területen járatos közgazdász igazságügyi szakértőt.

Az árképzéssel kapcsolatos feladatok ellátására tökéletesen alkalmas a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, hiszen ez a közfeladata, azonban aggályos lehet perbeli szerepe független szakértőként tekintve, hogy maga tett feljelentést a legfőbb ügyésznél, amely vizsgálat jelenleg folyamatban van. A Gazdasági Versenyhivatal is jó szakapparátussal rendelkezik, mindazonáltal a távhő-ágazat egyedi jellege miatt az alperes álláspontja szerint lehet: nem rendelkezik a szükséges ágazati kompetenciával. A Századvég Gazdaságkutató Zrt. azonban kutató intézet, piaci szereplő, tudósokkal, de nekik nem törvényi, legfeljebb tudományetikai kötelezettségeik vannak, így az alperes álláspontja szerint ez a gazdasági társaság piaci szereplőként nem vehető igénybe független igazságügyi szakértőként az ügyben. Az általa kidolgozott módszertant azonban az ügyben eljáró igazságügyi szakértő hasznosíthatja szakvéleménye elkészítésekor. Emiatt javasolta Kocsis, hogy e tekintetben is igazságügyi szakértő járjon el. A bíróság nem tudja elfogadni az Állami Számvevőszék jelentéseiben foglaltakat önmagában, a szakértői vizsgálat feltétlenül szükséges ahhoz, hogy feltárják, mekkora összeggel számlázott túl a FŐTÁV Kocsis és vele együtt minden egyes fogyasztó esetében. Azonban nem világos, hogy eddig miért nem történt meg a túlszámlázás miatt az elszámolás, a múlt 10 év számainak hiteles vizsgálata, a felelősök megnevezése, felelősségre vonása, a fogyasztók anyagi kártalanítása.

A persorozat következő tárgyalása november 6-án lesz, de hogy a túlszámlázás összegének feltárására addig talál-e illetékes szakértőt a bíróság, illetve mikor születik jogerős döntés – arra még várnunk kell.