A közönség már számtalanszor hallhatta, mennyire mestere ennek a „társasági beszélgetésnek”, akár ha a saját formációiról – a Trio Midnightról – vagy az Oláh Kálmán Sextetről van szó, illetve ha más zenekarokkal játszik együtt, vagy szólistaként. Ahogy nemrég például a világ egyik legjobb ilyen formációjával hallhattuk itthon is, a Dán Rádió Big Bandjével, amikor a koncerten elsősorban Oláh Kálmán szerzeményeit adták elő.

Vagy ha olyan világhírű zenészekkel játszik, mint amire nemrég két káprázatos szaxofonossal is volt példa, a tengerentúlon élő Tim Ries-szel és a Németországban élő Tony Lakatossal. Vagy tavasszal, a Budapesti Tavaszi Fesztivál egyik estjén, ahol a klasszikus klarinétművésszel, Klenyán Csabával improvizált. A neveket hosszan sorolhatnánk, ez csak néhány példa az elmélyült, magával ragadó, új utakra vezető „társasági beszélgetésekre”.

Az 1970-es születésű zongorista-zeneszerző a világ kortárs zenei életének egyik legeredetibb alkotója és legkitűnőbb előadóművésze; 2000 októberétől a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zongora- és zeneszerzés tanára; 2006-ban Liszt-díjjal, 2008-ban Szabó Gábor Életműdíjjal, 2009-ben az Artisjus Az év zeneszerzője díjával elismert művész.

Szólistaként és saját triójával, a Trio Midnight nevű, 1990-ben alakult formációval hamar  nemzetközi sikereket aratott. 1995-ben például a tiró tagjaival elsők lettek a legfontosabb európai versenyen, a belgiumi Hoeillartban, ahol Oláh Kálmán a legjobb szólista díját is megkapta. Ugyanabban az évben harmadikként végzett a floridai Jacksonville-ben, a Great American Jazz Piano versenyen – egyetlen európai döntősként. 

Oláh Kálmán zeneszerzőként is a világ élvonalába tartozó művész: számos nemzetközi, előadóművészi díja mellett 2006-ban megnyerte a legrangosabb amerikai Thelonious Monk Jazz Composers Competition zeneszerzői fődíját, amelyet 2006 szeptemberében vett át a washingtoni Kennedy Centerben rendezett, nagyszabású gálán. A zsűri – amelyben olyan világnagyságok döntöttek a díjról, mint Herbie Hancock, Wayne Shroter és Pat Metheny – a több száz mű közül találta Oláh Kálmán Always című kompozícióját a legjobbnak. Ez után jelent meg Oláh Kálmán amerikai CD-je 2007 júniusában, az Always című albumon Oláh Kálmánnal két világhírű zenész játszik, Jack DeJohnette dobol, Ron McClure bőgőzik.

Különleges zenei világának fontos, stílusokon átívelő részét képezik a sajátos, a klasszikus zene és a dzsessz világát összefonó kompozíciói. A koreai GOOD International lemezkiadó jelentette meg a Stuttgarti Kamarazenekarral közösen készített dupla albumát, melyen Bach Goldberg variációi hallhatók, kiegészítve Oláh Kálmán improvizációival.

A japán–amerikai MA Recordings lemeztársaságnál megjelent triólemezén (Ellentétek és párhuzamok) a Bach-improvizációkra egy magyar népdalra készült variációsorozat (Variations on a Folk Song) reflektál.

A Concerto for Symphony Orchestra and Jazz Band című művét 2001 februárjában mutatta be a Magyar Rádió a Budapest Jazz Orchestra közreműködésével. Azóta több zenekarral és több városban is nagy sikert aratott ez a mű, amely mindenhol az újdonság erejével hat, ezért is hódít meg új és új közönséget.

Oláh Kálmán szenvedélyesen feszegeti a zene határait, a Passacaglia for orchestra & jazz trio című szimfonikus zenekari darabjánál már a cím is a klasszikus zene és a dzsessz egyfajta ötvözetéről árulkodik. Ez a mű 2008 decemberében, a Magyar  Állami Operaházban csendült fel első ízben, azóta tucatnyi alkalommal adták elő különböző hazai szimfonikus zenekarokkal.

Legutóbbi, A Duna arca című művét vegyeskarra, vonósokra, zongorára és ütőhangszerre írta, az ősbemutató június 7-én volt Kovács László vezényletével, az ELTE vegyeskarával és vonósaival.