A szoptatás aránya a fejlődő országokban sajnálatos módon még mindig csak alig növekszik, noha a körültekintően végzett szoptatás megelőzhetné a gyerekek millióinak halálát okozó olyan betegségeket, mint a hasmenés vagy a tüdőgyulladás. A fejlett országokban 1995-ben 32 százalék volt a szoptató nők aránya, ami 2010-re csupán 7 százalékkal nőtt.
„Ha a szoptatást hatékonyabban népszerűsítenék, és az édesanyákat megvédenék a tápszergyártók erőszakos marketingjétől, akkor több gyermeket láthatnánk felnőni, valamint sokkal alacsonyabb lenne az rosszul tápláltsággal és fejlődési rendellenességgel küszködő gyermekek aránya” – állítja Anthony Lake, az UNICEF igazgatója.
A szoptatás elterjedésének legfőbb akadálya a tápszerkészítők igencsak elterjedt, és cseppet sem etikus marketing-stratégiája, valamint azok a nemzeti politikák, amelyek nem támogatják kellőképpen a szülési szabadságot. Szintén nehézséget okoz, ha az anyák nem ismerik fel a szoptatás mellőzésének veszélyeit.
A világ vezetői júniusban találkoztak Washingtonban a „Mindent az életben maradásért: Egy megújított ígéret” program részeként, amit azért szorgalmaz az UNICEF, hogy csökkentse a megelőzhető okokból bekövetkező gyermek-elhalálozást. A szoptatási világhét lehetőséget kínál arra, hogy a szoptatás visszanyerje életfontosságú szerepét, ezzel is csökkentve a gyermekhalandóságot.
Már 2008-ban azt írta a Lancet Nutrition Series, hogy azoknak a csecsemőknek, akiket nem szoptattak, tizennégyszer nagyobb az esélye arra, hogy nem érik meg a hat hónapos kort, mint a szoptatott csecsemőknek. Az anyatej ugyanis tartalmaz minden olyan tápanyagot, amelyre egy gyermeknek szüksége van. A szoptatás tehát a legjobb módja annak, hogy segítsük a gyermekek életben maradását.
