Az Artisjus a zeneszerzők, szövegírók magyar jogkezelőjeként évente több millió elhangzási adatot vizsgál, felhasználási csatornánként is mérni tudja a hazai és külföldi zenefogyasztási arányokat. Az Artisjus magyarzenei jelentés a tv- és rádiósugárzások, az élőzenés rendezvények, a hangfelvétel-kiadások, valamint a legális online szolgáltatások statisztikáit vetette össze.
„Tavaly mintegy tizenöt százalékkal több magyar zenét hallgattunk, mint egy évvel azelőtt. Ez nemcsak a jogszabályi változásoknak köszönhető: az idén ötéves magyar dal napjához hasonló rendezvények nagyon sokat segítenek a hazai könnyűzene népszerűsítésében” – mondta el Tóth Péter Benjamin, a zeneszerzők, szövegírók jogait kezelő Artisjus egyesület kommunikációs és stratégiai igazgatója.
„Meg kell mutatnunk, hogy milyen sok jó, szerethető magyar zene létezik” – érvel a hazai mellett Presser Gábor, a magyar dal napja kezdeményezője. Az általa megálmodott eseményt augusztus 5-én, a Sziget-fesztivál mínusz második napján, szeptember 9-én pedig országszerte is megtartják. „Amikor elindítottuk ezt a mozgalmat, az volt a célunk, hogy a magyar zene ügye része legyen a közbeszédnek. Ha a javuló statisztikákhoz csak kis mértékben is hozzájárulhattunk, érdemes volt kezdeményezni a magyar dal napját.”
A magyar zenék hallgatottságának aránya 2011-ben a különféle felhasználási módok esetén.
A hazai tévécsatornák 51 százalékban magyar zenét játszottak tavaly. Bár ez csak háromszázalékos javulás az előző évhez képest, 12 százalékkal több, mint amennyit két évvel azelőtt mértek. Mivel a televíziók esetében nincs jogszabályi előírás, így csakis a fogyasztói igények változását tükrözik a számok. Feltételezhető, hogy a televíziós zenei tehetségkutató műsoroknak is köszönhető a fokozott érdeklődés a magyar előadók iránt, és ez a magyar alkotóknak is teret adhat.
Televíziókban látható zenei tartalmak aránya. Forrás: Artisjus televíziós konkrét zenei felosztási adatok, 2007–11. összehasonlítás: idő (mp.)
Tavaly január 1-jétől a médiatörvény 35 százalékos magyar zenei kvótát írt elő a rádiók számára. A rendelkezés célja, hogy a nagyobb médiafelület révén előnyösebb helyzetbe hozzák a magyar zenészeket, akik így ismertebbé válhatnak, s ez a rádiós játszások után (is) kapott szerzői jogdíjakban, az eladott lemezek számában, valamint a fellépések gyakoriságában is jelentkezzék. Ennek megfelelően az országos csatornák kivétel nélkül 35 százalék körüli magyar zenei repertoárt kínálnak hallgatóiknak. Az országos összesített adat (29%) azonban ettől valamivel elmarad, mivel a helyi rádiók mentesültek a kvóta alól, és jó néhány – különösen fiataloknak szóló – rádiócsatorna alig játszik magyar zenét.
Rádiókban hallható zenei tartalmak aránya – forrás: Artisjus felosztási adatok, 2007–11, összehasonlítás: elhangzási időtartam (mp).
Magyarországon évente 14–15 ezer élőzenei rendezvényt szerveznek, amelyen tavaly csaknem 77 százalékban magyar zene hangzott el. Csak minden negyedik-ötödik elhangzott dal külföldi szerző alkotása.
Rendezvények – forrás: Artisjus élőzenei felosztási adatok, 2007–11, összehasonlítás: szórakoztató rendezvényeken elhangzott művek száma (db.)
Évről évre csökken a fizikai formában terjesztett hanghordozók (cd) eladása. Ez az irányzat a magyar zenéket éppúgy érinti, mint a külföldieket. A magyar vásárlók azonban a szűkülő piacon is nagyobb arányban fordulnak a hazai előadók felé, mint a külföldi sztárok kiadványaihoz. A 2010-i visszaesés után 2011-ben a magyar vásárlási arány ismét megközelítette a 60 százalékot.
Hanghordozók – forrás: Artisjus hanghordozó felosztási adatok, 2007–11, összehasonlítás: művenként, jogosított példányszám (db).
A zsugorodó cd-értékesítések helyét a legális online zeneáruházak lennének hivatottak átvenni. Világszerte 2010-ben már az összes hangfelvétel-eladás negyedét a digitális értékesítés adta, Magyarországon viszont ez az arány még az 1 százalékot sem érte el. A múlt év végétől azonban több online zenei szolgáltató is elérhetővé vált Magyarországon, így szakértők látványos növekedésre számítanak ezen a felületen. Ugyanakkor a nagy nemzetközi szolgáltatók megjelenésével párhuzamosan 2010-ről 2011-re az online letöltésekben a magyar zene aránya jócskán visszaesett (kb. 50%-ról 27%-ra). A növekedés feltétele: a független hazai kis kiadók és az önmagukat menedzselő előadók képesek legyenek technikailag kiszolgálni a zeneáruházakat. Az Artisjus ebben oktatással, zeneipari információkkal nyújt segítséget az alkotóknak.
Online letöltések – forrás: Artisjus online zeneáruházas felosztási adatok, 2007–11, összehasonlítás: művenként, letöltések száma (db).
