Mi legyen a konfliktusainkkal: elfojtsuk, élezzük őket, vagy pedig fogjunk össze a rendezésük, vagy legalábbis átmeneti megoldásuk érdekében. A családban, kisebb nagyobb közösségekben szinte percenként alakulnak ki konfliktushelyzetek, s ezek nem egyszer vezetnek erőszakhoz, tragédiákhoz. Holott kellő hozzáértéssel, szaknyelven „krízis-kezelő kompetenciák” birtokában úrrá lehet a problémákon. Sajnos azonban tanárok, szociális szakemberek, önkormányzati dolgozók, helyi civil szervezeti munkatársai is híján vannak a megfelelő ismereteknek. Ezt fölismerve fogott össze az ELTE Társadalomtudományi és Informatikai Kara és dolgozott ki INFOTÁRS elnevezéssel képzési tanmenetet. Az oktatásba bevont felsőfokú végzettséggel rendelkező vezetők, értelmiségiek, különböző szakmai csoportok így szert tehetnek olyan ismeretekre, készségekre, melyek birtokában meg tudják előzni, vagy kezelni tudják a helyi válságokat. A Társadalomtudományi Karon olyan komplex távoktatási képzést alakítottak ki, amely alkalmazkodik a munkavállalók időbeosztásához. Korszerű informatikai megoldásoknak köszönhetően a tananyag is fogyatékossággal élők számára is elérhető.

Érzékelhetően erősödtek/erősödnek a magyar társdalomban a társadalmi ellentétek pártszimpátia, életkori, szexuális vagy etnikai hovatartozás alapján. Mint a napokban tartott egyetemi konferencián Simon Dávid és Tausz Katalin rámutatott: a hazai konfliktuskezelési stratégiák alapvetően háromfélék. A kutatók szerint jól elkülöníthetők egymástól az elfojtók, az élezők és a kooperálók. Mindhárom stratégia elsősorban attól függ, hogy az érintettek mit gondolnak a konfliktuskezelési stratégiákról. A felmérés során a megkérdezetteknek csaknem a fele azt állította, hogy nincsenek konfliktusai. Negyven százalékuk elszenvedi ugyan a konfliktusokat, de „jobb a békesség” alapon inkább nem tesz semmit a megoldásuk érdekében.

A híreket olvasva, a tévé előtt ülve joggal tűnődünk el azon, vajon nem csatatérhez hasonlatosak mindennapjaink?

Családtagok, etnikai csoportok támadnak egymásra, mindenki a másikat okolja, és saját ártatlanságát hangoztatja. A média tükröt tart elénk, amely sokszor torz, de azért többnyire valós. Magyarországon a konfliktusok halmaza igencsak jelentős, s a kis és nagy közösségek békéjéért, működőképességének megőrzésért többet kellene tennünk.
Az említett kutatás azt is föltárta, a konfliktusaikat elfojtók általában tagadják is e problémák meglétét. Főként az alacsony iskolai végzetséggel rendelkező, vidéki településeken élőkre igaz ez a megállítás. A konfliktusokat élezők viszont rendpártiak. Ugyanakkor a kooperatív konfliktuskezelési megoldásokat választókra a magasabb iskolai végzettség és a nagyobb jövedelem a jellemző.

Az ELTE tananyaga arra törekszik, hogy minél többen legyenek a harmadik csoporthoz tartozók, ehhez kínálja a szükséges készségek kifejlesztését. A képzésben résztvevők megtanulják a jogérvényesítés, szociálpszichológia és konfliktuskezelés alapjait, illetve szakosodhatnak munkaügyi konfliktusok, oktatásügyi konfliktusok pozitív kimenetelének segítésére.