Nem zárkózhat be elefántcsonttornyába a tudomány, a megszerzett ismereteket közvetve vagy közvetlenül át kell ültetnie a gyakorlatba. Jól tudják ezt a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, valamint a gödöllői Szent István Egyetem is. A két intézmény, a hazai mérnökképzés két meghatározó színtere, ezért is vállalta örömmel, hogy bekapcsolódik a megújulás (innováció) iránt elkötelezett világcég által kiépítendő Tudásközpontba. Mint a mai tájékoztatón elhangzott, a Bosch évente mintegy 4100 szabadalmat jelent be, ami munkanapokra vetítve 16, és az idén várhatóan 4,6 milliárd eurót költ kutatásra és fejlesztésre. Az év végén a Bosch 86 nemzetközi helyszínén mintegy 43 000 kutató és mérnök dolgozik majd.
Az együttműködési megállapodás aláírásához kapcsolódóan Pálinkás József MTA-elnök elmondta: Magyarországon is megkülönböztetett figyelmet szentelünk a kutatásnak, fejlesztésnek. Mindamellett tisztában vagyunk azzal, hogy a német világcég magas igényeket támaszt, ami hatalmas kihívás mérnökeinknek.
A ma megkötött szerződés értelmében mozgósítható lesz a hazai kutatási és oktatási intézményekben meglévő ismeret. A Robert Bosch Tudásközpont létrehozása tehát azt a célt szolgálja, hogy összehangolják és működtessék – a közös érdekek figyelembe vételével – az egyes intézményekben, vállalatoknál folyó tevékenységeket. A hosszú távra szóló keretszerződést ma délben a Magyar Tudományos Akadémián írták alá ünnepélyes külsőségek között.
A társulás a többi között az oktatásra és a humánerőforrás-fejlesztésre, a munkavállalói utánpótlás biztosítására terjed ki, de magában foglal különféle kutatásokat, valamint közös fejlesztéseket. Ha utóbbiak eredményesek, lehetővé válik a kölcsönös és hatékony ipari felhasználás is. A Magyar Tudományos Akadémia részéről a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet fog bekapcsolódni az együttműködésbe.
A tudásbázis létrejöttével olyan vállalkozás jön létre, melynek eredményeként az oktatási intézményekben elért újítások közvetlenül az ipar területén hasznosulhatnak. Ez a kutató és fejlesztő hálózat másfelől kapcsolódik a piaci feltételekhez, összhangban áll a termelési tervekkel.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora, Péceli Gábor az ünnepélyes aláíráshoz kapcsolódóan hangsúlyozta: „Fontos, hogy a rendelkezésre álló, ám sokszor széttöredezett formában kallódó szellemi tőkét összefogjuk, és az intézmények szereplői kiaknázzák a kölcsönös előnyöket saját javukra, illetve az ipari termelés számára. Most lehetőség nyílik az elkülönülten működő kutatói bázisok tartós együttműködésére, ami már rövid távon is az egész társadalom javára válik.”
A gödöllői Szent István Egyetem rektora e gondolatokhoz kapcsolódva azt fejtegette, hogy a tudományterületek kiemelt feladatai közé tartozik az ipari tevékenységek segítése. Solti László szerint az egyetemeken felhalmozódott tudás a vállalatok gyakorlatában termelőerővé válhat, illetve az olyan világvállalatok tapasztalata, mint a Bosch a felsőoktatási intézmények oktató, kutató tevékenységének részét képezheti.
Javier González Pareja, a hazai Bosch-csoport vezetője magyarul elmondott beszédében a megállapodást méltatva arra mutatott rá, hogy a kiépítendő hálózatba bekapcsolódva a cég megsokszorozhatja erőit. A Bosch egyébként már évek óta a műszaki tudásbázis egyesítésén, az oktatás, a különböző üzleti szektorok és tudományágak közötti együttműködés fejlesztésén munkálkodik világszerte.
