A nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta: a növekedést a stabil költségvetési és politikai helyzet alapozza meg. A következő évek gazdasági növekedése szempontjából perspektivikus terület az autóipar, az elektronikai, a zöld és az egészségipar, az innovatív iparágak, a szolgáltatások, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar, a logisztika, a bionika, a kreatív gazdaság és a turizmus.
Mint mondta, a kormány, hivatalba lépése, 2010 óta több területen ért el áttörést: konszolidálta a költségvetést, megkezdte az államadósság csökkentését, nőtt a munkahelyek száma – amely a közmunkának is köszönhető –, a munkanélküliségi ráta pedig csökkent. A kormány elérte azt is, hogy a folyó fizetési mérleg pozitív tartományba került.
Mindehhez a hozzájárultak az úgynevezett unortodox, szokatlan módszerek, amelyek nyomán kialakult a költségvetési és politikai stabilitás – a miniszter szerint. Úgy gondolja, hogy a következő években ezeket az újszerű intézkedéseket az Európai Unió több országában alkalmazni fogják. Az intézkedések ugyanakkor a gazdaság egyes szereplőinek – például az energia- és telekommunikációs szektornak – nagy teher.
A tárcavezető azt fejtegette, hogy Magyarország mindhárom világgazdasági központtal – Ázsiával, Európával és Észak-Amerikával – szerves kapcsolatban áll. Az Európai Unió kulcspiacainak elérhetősége szempontjából Magyarország kedvező helyzetben van, és az ország azt szeretné, ha Közép-Európa lenne az EU gazdasági motorja.
2020-ig a fejlesztési prioritások között említette az új gazdasági növekedést, a patrióta gazdaságot, a teljes foglalkoztatás és a tudásalapú társadalom felé törekvést és az energetikai függetlenséget.
A hallgatóság kérdései nem csökkentették a miniszter derűlátását.
