A pitvarfibrilláció a teljes lakosság egy-két százalékában fordul elő, gyakorisága az életkorral emelkedik, 75 év felett már minden tízedik embert érint. A ritmuszavar általában szapora, rendszertelen szívműködés-érzést okoz, de akár teljesen tünetmentes, „néma” is lehet. A legnagyobb veszély, ami az okozott panaszoktól függetlenül fennáll, a szíven belüli vérrög-képződés, és az ehhez társuló verőeres elzáródás, az embolizáció, aminek legsúlyosabb formája az agyi érelzáródás. A felső szívüregek, a pitvarok ilyenkor „remegnek”, megszűnik a hatékony összehúzódás, a lelassult keringés, a vér pangása fokozott alvadás veszéllyel jár.

A 65 év feletti életkor, szervi szívbaj, a magas vérnyomás, cukorbetegség társulása, valamint a korábbi embóliás esemény olyan mértékben növeli a vérrög-képződés kockázatát, ami már tartós alvadásgátló kezelést tesz szükségessé.

A hatékony alvadásgátló kezelés azonban mindig magában foglalja a vérzés lehetőségét, különösen egyéb hajlamosító állapot, mint például gyomorfekély, korábbi vérzés esetén.

A bal pitvari fülcsezárással a szívnek azt a részét zárják le, ahol a leggyakrabban, az esetek több mint négyötödében keletkeznek a vérrögök. A záró eszközt a combvénán keresztül, katéterrel vezetik a fülcséhez, majd miután abban stabilan rögzült, elengedik a katéterről. A beavatkozás után nincs szükség tartós alvadásgátló-kezelésre. A módszert, amit nem csupán Debrecenben, hanem Budapesten és Szegeden is alkalmaznak, egyelőre olyan betegeknél javasolják, akiknél hatékony gyógyszeres alvadásgátlást nem sikerült elérni, vagy az a megszokottnál magasabb vérzéses kockázattal jár – tájékoztatta az Infovilágot dr. Csanádi Zoltán, a DE OEC Kardiológiai Intézet egyetemi docense. 

A témához tartozó egy másik információt Környei Ágnes (Well Pr) juttatta el szerkesztőségünkbe:

Hosszú távú hatékonyság pitvarfibrilláció okozta stroke megelőzésében

Az Amerikai Szívtársaság 2012. évi tudományos kongresszusán bemutatott klinikai vizsgálati eredmények alátámasztották, hogy megfelelő véralvadásgátló terápiával a stroke (szélütés) hosszú távon biztonságosan megelőzhető pitvarfibrillációban szenvedő betegek esetében.

A pitvarfibrilláció az egyik leggyakoribb szívritmuszavar típus, amely mintegy 6 millió embert érint Európában. Ezen betegeknél a megnövekedett vérrögképződésnek köszönhetően a stroke kockázata mintegy ötszörösére növekszik, ami különösen veszélyes, mert ilyenkor sokkal gyakrabban következhet be visszafordíthatatlan neurológiai károsodás, rokkantság illetve haláleset. A szélütés azonban jó eséllyel elkerülhető, amennyiben a betegséget időben felfedezik, és véralvadásgátló terápiával kezelik.

A nem billentyű eredetű (non-valvuláris) pitvarfibrilláció kezelésében mérföldkő jelentőségűek a most nyilvánosságra hozott adatok, mert bebizonyították, hogy ma már létezik olyan szájon át szedhető véralvadásgátló készítmény, amelynek szélütés megelőző hatása hosszú távon is megmarad. A RE-LY vizsgálatnak köszönhetően ez a kezelés ma már világszerte – többek között Magyarországon is – elérhető a betegek számára. A most publikált RELY-ABLE tanulmány a terápiában résztvevő betegek utánkövetése során megmutatta, hogy a kezelés agyi védelemben nyújtott pozitív hatása 4 év után is fennáll, és a szisztémás embolizáció valamint vérzéses szövődmények alacsony gyakorisága is megfelel a korábbi eredményeknek. A RE-LY és a RELY-ABLE vizsgálatok együttes adatai több mint négyévnyi betegtapasztalatnak felelnek meg, és bármely modern szájon át szedhető véralvadásgátlót gyógyszert figyelembe véve idáig a legátfogóbb értékelést nyújtják pitvarfibrilláció okozta stroke megelőzésében.

„A pitvarfibrillációban szenvedő legtöbb betegnek élethosszig tartó véralvadásgátló kezelésre van szüksége az iszkémiás stroke (érelzáródás vagy érszűkület következtében kialakuló szélütés) elleni védelem miatt. A mostantól rendelkezésre álló adatok megnyugtatóak mind a betegek mind pedig az orvosok számára, mert biztosak lehetnek a terápia által hosszú távon nyújtott agyi védelmi előnyökben. Továbbá a kezelés a betegek igényeinek megfelelően egyénre szabható, miként azt a most nyilvánosságra hozott eredmények is mutatják.” – tette hozzá professzor Stuart Connolly, a McMaster Egyetem (Hamilton, Ontario) kardiológiai osztályának vezetője, a RELY-ABLE tanulmány vezetője.