Az öt vagy ennél több személyt foglalkoztató vállalkozásoknál 2011. január–júliusban 1 millió 846 ezren dolgoztak, 36 ezerrel (2%-kal) többen az egy évvel azelőttinél. A költségvetési szférában dolgozók 733 ezres létszáma 36 ezerrel (4,7%-kal) lett kevesebb az átalakuló közfoglalkoztatási rendszer hatására. A közfoglalkoztatás formájában munkát végzők száma júliusra 74 ezerre nőtt, így az időszak alatt átlagosan csaknem 55 ezren voltak, kis híján háromegyedük részmunkaidős. A közszférában – a közfoglalkoztatottak nélkül – 679 ezer volt a létszám, ami 1%-os csökkenés 2010. január–júliushoz képest. A jóval kisebb súlyú nonprofit szektorban az alkalmazottak létszáma 104 ezerre emelkedett. A nemzetgazdaság megfigyelt szervezeteinek körében a foglalkoztatottak 2 millió 684 ezres száma gyakorlatilag ugyanannyi volt, mint 2010. január–júliusban.
A teljes munkaidőben alkalmazottak átlagos bruttó kereset 211 200 forint volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké215 700, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 202 600 forint. Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 4%-kal haladták meg az előző év azonos időszakának szintjét. Az átlagkeresetek a versenyszférában 5%-kal, a költségvetés területén 0,7%-kal nőttek.
A legjobban fizető gazdasági ág továbbra is a pénzügyi, biztosítási tevékenység volt (473 600 forint), ezt az információ és kommunikáció (393 300 forint), valamint az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás) követte (367 700 forint). A legkevesebbet a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (124 900 forint), illetve a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (146 400 forint) ágakban dolgozók kerestek.
A költségvetési szférában a foglalkoztatottakat az idén havonta az adó- és járulékváltozások ellentételezésére a keresetbe nem tartozó kompenzáció illeti meg. Január–júliusban a teljes munkaidősök mintegy 43%-a átlagosan 5300 forint juttatást kapott ezen a címen, így a szféra kompenzációval együttesen számított bruttó keresete 1,2 százalékponttal magasabb, 1,9%-os növekedést mutatna.
A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) keresetek az év hét hónapjában átlagosan 5%-kal, ebből a versenyszférában dolgozóké 4,1%-kal haladták meg az előző év azonos időszakit. A költségvetési intézményeknél dolgozók – közfoglalkoztatottak nélkül számított – alapilletménye az illetményautomatizmusnak köszönhetően 1,8%-kal emelkedett ugyanezen időszak alatt.
Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 140 100 (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké98 900, a szellemi foglalkozásúaké 182 300) forint volt, átlagosan 5,5%-kal magasabb az előző évinél.
A 224 900 forintos nemzetgazdasági szintű, átlagos havi munkajövedelem 4,1%-kal haladta meg a 2010. január–júliusit. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 6,1% volt.
Építőipar, 2011. július: vészesen visszaesett a szerződésállomány
Júliusban az építőipari termelés volumene mind kiigazítatlan adatok szerint, mind munkanaptényezővel kiigazítva 15,4%-kal csökkent az egy évvel azelőttihez képest. Szezonálisan kiigazítva a termelés az előző havinál 0,8%-kal alacsonyabb volt. Az év hét hónapjában a termelés 10,6%-kal elmaradt a 2010. azonos időszakitól.
Az építőipari termelés hosszabb ideje tartó visszaesése júliusban is folytatódott. A 15,4%-os mérséklődésen belül mindkét építményfőcsoport termelése csökkent az egy évvel korábbihoz mérten – az épületek építése 14,9, az egyéb építményeké 18,3%-kal. Szezonálisan kiigazított indexek alapján júliusban az épületek építésének volumene – az előző havi visszaesés után – 0,6%-kal magasabb, az egyéb építményeké 3,8%-kal alacsonyabb volt a júniusinál. Az év hét hónapjában az épületek építésének teljesítménye 9,3, az egyéb építményeké 12,7%-kal csökkent 2010 azonos időszakához képest.
Júliusban az építőipar ágazatai közül az épületek építése ágazat termelése – ami az épületépítési projekt szervezését és az épületek szerkezetépítését tartalmazza – az egy évvel korábbinál egyötödével kisebb volt. Az egyéb építmények ágazat termelése 14,9, a speciális szaképítés ágazaté – amelynek zömét szerelési és szakipari munkák adják – 13%-kal maradt el a 2010. azonos időszakitól.
A 2011 júliusában kötött új szerződések volumene az egy évvel azelőttihez képest 8, ezen belül az épületek építésére kötötteké 17,7%-kal esett vissza. Az egyéb építmények építésére kötött új szerződések volumene 0,7%-kal mérséklődött a 2010. júliusihoz mérten. Az év hét hónapjában az építőipari vállalkozások negyedével alacsonyabb volumenű új szerződést kötöttek, mint esztendővel azelőtt.
Az építőipari vállalkozások 2011. július végi szerződésállományának volumene a 2010. júliusihoz képest 34,7%-kal, ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződések állománya több mint kétötödével, az egyéb építményeké 30,4%-kal visszaesett.
