“A tervezet által képviselt zéró tolerancia megközelítés mindenhol megbukott a világon, ahol kipróbálták – jelentette ki Sárosi Péter, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet drogpolitikai programvezetője. – Ha a drogstratégiának köszönhetően tovább szigorítanak Európa egyik legszigorúbb drogjogi szabályozásán, annak a kárát nemcsak a fogyasztók, de az egész társadalom érezni fogja.”
A tervezetet a kormány felhívására több szakmai szervezet is véleményezte – ezek szinte kivétel nélkül megsemmisítő kritikát fogalmaznak meg a dokumentummal kapcsolatban. Magyar Addiktológiai Társaság (MAT) szerint az eddigi drogstratégia elutasítása nem volt szakmailag indokolt, az új drogstratégia tervezete egy tisztán politikai megrendelésre készült dokumentum, amely még csak nem is nevezhető stratégiának, mivel nem rendelkezik annak ismérveivel. A Magyar Drogterápiás Intézetek Szövetségének (MADRISZ) “jelentős mértékben eltérő szemléleti megközelítést javasol és kéri a tervezetnek alapvető pontokon való átfogalmazását.” Az Ártalomcsökkentők Közhasznú Szakmai Egyesülete (ÁSZ) “sajnálatosnak tartja, hogy a nemzeti drogstratégia tervezete visszatért a zéró-tolerancia megközelítéshez, míg háttérbe szorította az ártalomcsökkentés szemléletét és gyakorlatát.” A Kék Pont Drogkonzultációs Központ és Drogambulancia Alapítvány “irreálisnak és utópisztikusnak” minősíti a stratégia egyes célkitűzéseit.
A TASZ álláspontja szerint ezenkívül alkotmányellenes a tervezet számos célkitűzése, így például az internetet figyelő szolgálat felállítása vagy a kenderszimbólum betiltása, illetve a bizonyítási teher megfordítása a vagyonelkobzásos ügyekben. A jogvédő szervezet által kiadott részletes elemzés rámutat arra is, hogy az elterelés tervezett szigorítása (csupán egyszer választható a börtönbüntetés alternatívájaként, az elterelés költségeit az eltereltre hárítják) éppen a legrászorultabb drogfogyasztókat fogja a leghátrányosabban érinteni ahelyett, hogy segíteni a társadalomba való visszailleszkedésüket. A tervezet ráadásul meggyengítené a civil kontrollt a drogstratégia végrehajtásában, így például kitenné a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottságból (KKB) a civil delegáltakat, így a döntéshozás kevésbé átláthatóvá és kevésbé elszámoltathatóvá válik.
