Pálinkás József MTA-elnök ötletét nemcsak Magyarországon övezi elismerés, hanem külföldön is példaértékűnek tartják. A Lendület program keretében a fiatal tehetségek elsősorban olyan felfedező (alap)kutatásokat végeznek, amelyek új elméletek kidolgozásához, az eddigihez képest korszerűbb szemlélet megteremtéséhez, vagy egy-egy probléma jobb megértéséhez járulnak hozzá. A kapott támogatásból új kutatócsoportokat hoztak létre az Akadémia kutatóintézeteiben. További előny az önálló munkalehetőség, a jól felszerelt laboratórium és a méltányos fizetés, ami nemcsak az elvándorlásnak vet gátat, hanem hazaköltözésre is serkenthet. Tavalyelőtt öt, tavaly hét, az idén pedig már 16 kutató alakíthatott önálló kutatócsoportot.

Az idén már az egyetemekre is kiterjesztették a Lendület programot, amire összesen 1,1 milliárd forintot költöttek. Az MTA öt évre ítéli oda a támogatást, utána az Akadémia elnöke a kutatócsoportot és vezetőjét értékelő szakértői bírálat alapján dönt a további támogatásról. A mai nyilvános bemutatón az érdeklődők arra kaphattak választ, hogy milyen tudományos sikereket és társadalmi haszonnal kecsegtetnek az első eredmények? Íme néhány példa az ígéretes kutatásra.

Soós Tibor vegyész, az MTA Kémiai Kutatóközpont osztályvezetője és társai olyan kutatásokat folytatnak, amelyek lehetővé teszik, hogy újfajta, környezetkímélő katalizátorokkal helyettesítsék a gyógyszeripar és az élelmiszeripar kulcsfontosságú eljárásaiban a jelenleg használt fémkatalizátorokat.

Kóczy Á. László kutatásai hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a csődbe ment háztartások, vállalatok, akár országok problémáit biztonságosabban és igazságosabban lehessen megoldani. A kooperatív játékelmélet kutatója az MTA Közgazdaság-tudományi Intézetében saját csoportot hozott létre, amely főleg olyan helyzeteket vizsgált, amelyekben az érintettek egyéni érdekeinek sérülése nélkül kell igazságos megoldást találni.

Galajda Péter kutatásai a bakteriális fertőző betegségek elleni küzdelmet segíthetik. Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biofizikai Kutatóintézetében alakított kutatócsoport a mikro- és nanotechnológia segítségével elkészített mikroszkopikus élőhelyeken elemezte a baktériumok mozgását, csoportos viselkedését és egymáshoz való viszonyát.

Gali Ádám és kutatócsoportja a súlyos betegségek, például a rák kialakulását igyekszik nyomon követni, illetve célzott kezelésükre alkalmas nanorészecskéket kívánnak létrehozni. Az MTA Szilárdtestfizikai és Optikai Kutatóintézetében megkezdett munka első eredményeként a szervezet számára ártalmatlan nanorészecskék előállítása céljából olyan új eljárást dolgoztak ki, amellyel hatékonyan lehet kimutatni a rákos elváltozásokat.

Stipsicz András az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetében szervezte meg csoportját, amellyel a három- és négydimenziós sokaságok jellemző tulajdonságait vizsgálja. A fiatal tudósok az alacsony dimenziós topológiával foglalkoznak. A háromdimenziós tér vizsgálata azért is tarthat számot nagy érdeklődésre, mert a részét képező csomók elméletének egyes biológiai kutatásokra is hatása lehet.

Fekete Csaba és csoportja újszerű módon közelíti meg az elhízás terápiáját. A kutatók a táplálkozást szabályozó neuropeptideket és receptorokat kívánják azonosítani. Első lépésként a jóllakottságot szabályozó idegi folyamatokat kezdték vizsgálni, és sikerült egy olyan új idegpályát leírniuk, amelynek szerepe van a jóllakottság érzésének kialakulásában.

 

A világ még több magyar csúcstechnológiai mérnöki tudásra is vevő lenne

Automatizált csomagszállítás, 3D tapintásérzékelés és elektromechanikus kormányrendszer – nagy a kereslet a világban az ilyen magas színvonalú hazai műszaki mérnöki fejlesztések iránt még a bizonytalan, lanyhuló globális forgalom mellett is – írja Buku Réka, a Forte Communications munkatársa. – Magyarország ezen a területen úgy képes kiemelkedő teljesítményre, hogy nem áll rendelkezésére a fejlesztésekhez szükséges gazdasági ökoszisztéma minden eleme, és komoly szakemberhiánnyal küzd a szektor. A szigetszerűen kiemelkedő eredmények ugyanakkor jó alapot adnak egy válságálló, jól jövedelmező sikerágazat kialakítására – állítja egybehangzóan az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ), az MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézete és a piac több szereplője, szakértője.    

Száz kilométernyi automatizált csomagszállító rendszer kivitelezése a dubaji nemzetközi repülőtéren, internet alapú, robusztusan kódolt vasúti vonalirányítási rendszer felépítése Németországban, és az autók következő generációs kormányrendszereinek fejlesztése mind-mind olyan világszínvonalú magyar teljesítmény, amely jól értékesíthető a globális piacon. A sikerből magyar tulajdonú cég, nemzetközi óriás hazai fejlesztőközpontja és akadémiai kutatóintézet egyaránt kiveszi a részét, de a jelenleginél sokkal nagyobb mértékben lenne lehetséges a magyar mérnöki tudás értékesítése a világban. A high—tech mérnöki munka ugyanis az élet mind több területén válik meghatározó jelentőségűvé, a napelemektől az autókon vagy mosógépeken át a mobiltelefonokig. Az egyre bővülő ipari mérnöki munkaigényre nincsen elegendő szakember sem Európában, sem az USA-ban, egyedül Ázsiában képesek megfelelő számban biztosítani őket a piac számára.

„Cégünk bővülésének jelenleg csak a minőségi munkaerő hiánya szab határt. Azonnal képesek lennénk akár 100 új szakember felvételére, de egyre kevesebb a megfelelő nyelv- és szaktudással rendelkező, elhivatott villamosmérnök, aki ráadásul vállalna hosszabb vagy rövidebb távú külföldi bevetéseket” – fogalmazott Winkler Tamás, a magyar tulajdonú, ipari informatikai és automatizálási mérnöki szolgáltatásokat nyújtó evopro Kft. igazgatója. Cége sokat fordít kutatásra és fejlesztésre, és az elektronika több területén is otthon van: intelligens vezeték nélküli szenzorhálózatokkal, nagysebességű számítások hardveres gyorsításával ugyanúgy foglalkozik, mint komplett reptéri csomagszállító rendszerek tervezésével és szállításával, de a Siemens németországi fejlesztőközpontjai számára is végez hardver- és szoftver-rendszertesztelést. Az igazgató szerint ma az egyik legjobb üzlet a mérnöki szolgáltatás, mert a gyártással ellentétben a piaci bizonytalanságok ezt a területet kevéssé érintik, ugyanakkor egyelőre sem a hazai tőke, sem a magyar állam nem használja ki az ebben rejlő lehetőséget.

Nemzetközi óriáshoz, a világszerte közel 178 000 munkatársat foglalkoztató és tavaly 11 ezer milliárd forint összegnek megfelelő forgalmat bonyolító ThyssenKrupphoz tartozik az a budapesti kompetencia-központ, amelyben mintegy 250 magyar mérnök segítségével a jövő elektromechanikus kormányrendszereit fejlesztik és tesztelik vezető autómárkák számára. A ThyssenKrupp Presta Hungary a nemzetközi konszern egyik fontos fejlesztőközpontja, ahol az elektromechanikus kormányt fejlesztik és a gyártáshoz szükséges támogatást adják az anyacég számára.

„A minőségi mérnöki tudás az elektronikában világszerte keresett termék, és magyar csapatunk a saját szakmájában igazi világbajnok. Magyarországnak érdemes lenne több energiát koncentrálnia erre a képzési területre, mert ez a közeljövő nagy befektetése” – állította Marc de Bastos Eckstein, a vállalat német ügyvezető igazgatója, majd hozzátette: az 1999-ben három magyar mérnökkel útjára alapított cégük alig tíz év alatt a legjobbak közé tartozó kompetencia-központtá fejlődött, és a világ vezető autógyártói lettek a megrendelői. A ThyssenKrupp Presta Hungary a mindenkori magyar gazdasági helyzettől függetlenül folyamatosan növekszik, ami Eckstein szerint jól mutatja a fejlesztés lehetőségeit.

A sikeres, nem profitcélú szervezetek közé tartozik a Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézete (MTA MFA), ahol többek között a világszerte nagy visszhangot keltett 3D tapintásérzékelőt és a nemzetközi találmányi díjat elnyert „mágneses egeret” fejlesztették, amely a vizsgálandó anyag károsítása nélkül képes letapogatni annak belső szerkezetét.

„Az intézményünk által vezetett Integrált Mikro/Nanorendszerek Nemzeti Technológiai Platformja (IMNTP) 2009-ben felmérést készített a szakmában működő vállalatok körében, és egyértelműen kiderült, hogy már most sincs elég megfelelő tudású szakember az országban. Ez már csak azért sem szerencsés, mert közeli jövőnk legnagyobb kihívásai, mint például a környezetszennyezés enyhítése, az alternatív energiaforrások kihasználása, vagy az öregedő társadalom egészségügyi problémáinak kezelése pontosan ezektől a mérnököktől, ettől az ágazattól várható” – hívta fel a figyelmet dr. Bársony István, az MTA MFA igazgatója, az IMNTP szakmai vezetője. Véleménye szerint a kialakult helyzet kulcsa a természettudományos oktatás minőségének javítása lehet.

„Nem lehet eléggé hangsúlyozni a természettudományos oktatás fontosságát Magyarország jövője szempontjából. Egy gazdaságilag és környezetileg is élhetőbb országot csak mérnökök segítségével lehet felépíteni. Ehhez a legjobb szakemberek kellenek, akik pedig jó egyetemek és középiskolák segítségével képezhetők” – mutatott rá Gacsal József, az IVSZ alelnöke, aki szerint az ágazat egyszerre alkalmas a legmagasabb tudású kutatói és a kevésbé kvalifikált munkaerő felvételére is, hiszen a fejlesztések mellett a gyártásban mindig szükség van alacsonyabb képzettségű munkavállalókra is, de a kettő aránya nincsen egyensúlyban a magyar gazdaságban.

Bár a hazai ipari termelés hatoda már ma is az elektronikai ágazatból származik, ennek nagy hányadát jelenleg az egyszerű munkát kínáló összeszerelő üzemek adják.