A Cisco Connected World Technology Report jelentéssorozat utolsó része sokkoló képet fest a munkavállalók új nemzedékének az informatikai szabályokkal és az egyre növekvő biztonsági fenyegetésekkel kapcsolatos magatartásáról. Ők már annak a korosztálynak a tagjai, akik az internettel együtt nőttek fel, és életstílusuk miatt elmosódik a magánjellegű és a munkához kapcsolódó tevékenységek közötti határvonal.

A jelentés legújabb megállapításai aggasztó képet festenek a munkaadók számára. A közeli jövőben munkába álló generációba már annyira beleivódott az információ igény szerinti elérésének vágya, hogy sok fiatal pályakezdő szélsőséges dolgokat is megtesz azért, hogy hozzáférjen az internethez, még ha ez a vállalat vagy saját személyes biztonsága feladásával jár is. Ilyen magatartásformák közé tartozik az, amikor a szomszéd vezeték nélküli internetkapcsolatát használják, amikor az üzletek előtt üldögélnek az utcán, hogy használni tudják az ingyenes WIFI-hálózatot, vagy amikor felügyelet nélkül használják a másoktól kölcsön kért eszközöket.

A legfontosabb megállapítások

  • A Cisco Connected World Technology Report felmérésben a világ gazdaságilag legerősebb vagy leggyorsabban fejlődő 14 országának összesen 2 800 egyetemi hallgatóját és fiatal munkavállalóját kérdezték meg. A felmérés készítői azt szerették volna megtudni, hogy miként kell a vállalatoknak megteremteni az egyensúlyt az üzleti igények és a kockázatkezelés között, tekintettel az alkalmazottak új generációjának technológiai elvárásaira.

A kockázatos magatartásmód hatása az identitáslopásra

  • Talán éppen a magánéleti és munkahelyi határok elmosódásának eredményeként minden negyedik egyetemista (24%) és munkavállaló (23%) 30 éves kora előtt identitáslopás áldozatává válik. Kitágítva a vizsgált kört, ötből két egyetemista azt mondta, hogy barátai vagy családtagjai közül tud olyanról, aki identitáslopás elszenvedője volt.

Biztonság és online adatvédelem

Világszerte minden harmadik egyetemista (33%) egyáltalán nem aggódik a személyes adatok online megosztása miatt, és nem igazán foglalkoztatja őket a magánéletük védelme. Mindez előrevetíti, hogy a munkavállalók új generációja vajon hogyan kezeli majd az adatokat, legyen szó akár üzleti, akár magáncélú felhasználásról.

Az informatikai szabályzatok megtartása

  • Azok közül, akik ismerik munkáltatójuk informatikai szabályzatát, tízből heten (70%) bevallották, hogy azt több-kevesebb rendszerességgel már megszegték. Az erre adott számos indok közül a leggyakoribb az volt, hogy szerintük semmi rosszat nem tettek ezzel (33%). Minden ötödik válaszadó (22%) arról számolt be, hogy munkája elvégzéséhez nem engedélyezett programokat és alkalmazásokat használ, míg 19%-uk azzal mentegetőzött, hogy a szabályzat betartását nem ellenőrzik a munkahelyen. Egyesek (18%) szerint nincs idejük munka közben az informatikai házirenddel foglalkozni, míg mások arra hivatkoztak, hogy a szabályok betartása kényelmetlen (16%), elfelejtkeznek róluk (15%) vagy éppen a főnökük nem ellenőrzi őket (14%).
  • A megkérdezettek kétharmada (67%) elmondta, hogy az informatikai szabályzatokat úgy kell módosítani, hogy azok megfeleljenek a valós igényeknek és rugalmasabbá tegyék a munkavégzést.
  • A vállalatok sokféle eszköz és közösségi médiaalkalmazás használatát korlátozzák. Ezek közül a fiatal munkavállalók szerint az online játékok voltak a leggyakrabban korlátozott alkalmazások (37%-uk nyilatkozott így). A leggyakrabban korlátozott eszközök pedig az Apple iPodok voltak (15%).
  • Világszerte minden tizedik (10%) fiatal alkalmazott azt mondta, hogy az informatikai szabályzat tiltja az iPadek és táblagépek használatát, ami azt jelzi, hogy ezen eszközök népszerűségének ugrásszerű növekedése egyre nagyobb problémát jelent az informatikai részlegek számára. Tízből három alkalmazott (31%) elmondása szerint a munkahelyén tilos a közösségi oldalak (pl. a Facebook, a Twitter és a YouTube) látogatása.
  • Ötből hárman (61%) úgy vélik, hogy ők maguk nem tartoznak felelősséggel az adatok és az eszközök védelméért, mert annak biztosítása az informatikai részleg és/vagy a szolgáltatók feladata.

Kockázatos magatartás: vezeték nélküli kapcsolat „kölcsönzése” szomszédoktól és üzletekből

  • Majdnem minden negyedik egyetemista (23%) már megkérte a szomszédját, hogy használhassa a számítógépét vagy az internetelérését, és majdnem minden ötödik (19%) beismerte, hogy engedély nélkül használta szomszédja vezeték nélküli internetkapcsolatát. Világszerte majdnem minden ötödik (19%) egyetemista bevallotta, hogy már álldogált csak azért valamilyen üzlet előtt, hogy ingyenes vezeték nélküli kapcsolatot használhasson. Körülbelül minden tizedikkel (9%) előfordult már, hogy kölcsönkérte egy idegen telefonját. Nemzetközi összesítésben háromból két alkalmazott (64%) számolt be arról, hogy a fentiek közül legalább egyet már ő maga is megtett.

Kockázatos magatartás: felügyelet nélküli számítógép-használat

  • Világszerte a felmérésben szereplő alkalmazottak több mint fele (56%) mondta azt, hogy már megengedte másnak – családtagnak, barátnak, munkatársnak, sőt akár idegeneknek –, hogy számítógépét a személyes felügyelete nélkül használják, ami komoly kockázatot jelent a kényes üzleti adatok elérésére beállított eszközök esetén.  
  • Az egyetemi hallgatók között gyakoribb a kockázatos online viselkedési mód, mint a fiatal munkavállalók körében. A megkérdezettek 86 százaléka arról számolt be, hogy már megengedték másnak, hogy számítógépüket felügyelet nélkül használhassák, ami azt jelzi, hogy ez csak még általánosabb lesz, amikor az új generáció az elkövetkezendő években a munkaerőpiacra lép.