Embernyomorító, növekvő munkanélküliség (10,7%), drámai népességfogyás (2,8%), élelmiszer-drágulás (6,6%)

Tavaly január–novemberben a születések száma 2,8%-kal, a halálozásoké 1,2%-kal volt alacsonyabb, mint 2010 tizenegy hónapjában, így a természetes fogyás üteme gyorsult. A foglalkoztatottak száma a 2011. szeptember–novemberi időszak átlagában 1%-kal nőtt az egy évvel azelőttihez képest, a munkanélküliségi ráta 10,7% volt. A nettó átlagkereset 2011 tizenegy hónapjában 140 100 forint volt, folyó áron 6%-kal több, mint a tavaly ugyanezen időszakban. A fogyasztói árak 2011-ben 3,9%-kal voltak magasabbak, mint 2010-ben. A 2011. év három negyedévében a családi adókedvezménnyel korrigált keresetek reálértéke 4,9%-kal haladta meg a 2010. január–szeptemberit.

2011-ben a világgazdasági konjunktúra számottevően veszített lendületéből. A Világbank legfrissebb előrejelzése alapján a globális gazdaság 2,7%-kal bővült 2011-ben. Ezen belül a magas jövedelmű országok átlagosan 1,6, a fejlődő államok pedig 6%-kal növelték gazdasági teljesítményüket. Az év második felében – a valamelyest enyhülő inflációs nyomás ellenére – a fejlett nemzetgazdaságoknak számos, növekedést korlátozó problémával (például államháztartási, illetve munkaerő-piaci egyensúlytalanságokkal) kellett szembenézniük. A 2011-ben jellemzően negatív nemzetközi befektetői hangulat az ősszel tovább romlott, és ezt fokoztákaz olaszkormányválság és a fizetőképesség megítélésével kapcsolatos események, illetve hatásaik.

A globális gazdaság meghatározó szereplői közül az Egyesült Államok gazdasági teljesítményének növekedése folyamatosan lassult. Az év három negyedévének átlagában 1,8%-kal[1] lett nagyobb a bruttó hazai termék. Az ázsiai térségben Japán GDP-je az év kezdetétől mérséklődött, 2011 január–szeptemberében 0,8%-kal1 csökkent a teljesítmény. Kínában a gazdasági bővülés dinamizmusa 2011-ben fokozatosan veszített a lendületéből. 2011 IV. negyedévében 8,9, az egész évet tekintve 9,2%-kal növekedett a bruttó hazai termék. A lassulásban fontos szerepet játszott egyrészt a visszafogottabb külső kereslet, másrészt a megugró infláció, amely júliusban érte el a csúcsot (6,5% volt az emelkedés mértéke 2010 júliusához képest). A fogyasztói árak gyorsuló emelkedése, illetve a hitel- és ingatlanpiaci folyamatok következtében a monetáris politikára az év nagyobb részében a szigorítás volt a jellemző, amelyen csak az év utolsó hónapjaiban lazítottak a gazdasági növekedés lassulásának megfékezése céljából.

Az Európai Unió[2] (EU-27) gazdasága – szintén lassuló dinamika mellett – 2011. I–III. negyedév átlagában 1,8%-kal nőtt az előző év azonos időszakához mérten. A növekedés motorja továbbra is Németország (3,4%), bár a bővülés üteme ott is számottevően mérséklődött. Az európai adósságválság miatti gazdasági lefékeződés gerjesztette félelmek jól nyomon követhetők az Európai Bizottság által publikált gazdasági bizalmi index (Economic Sentiment Indicator) romlásában: az év elejéhez képest decemberre a tagállamok többségében romlottak a konjunktúra-várakozások.[3]

A fejlett országok többségéhez hasonlóan a hazai gazdaság növekedése is veszített a lendületéből. Magyarország bruttó hazai terméke 2011 három negyedévében 1,8%-kal növekedett az előző év azonos időszakához mérten. Az időszakon belül az I. negyedévet 2,5, a II. negyedévet 1,5, a III. negyedévet 1,4%-os bővülés jellemezte. 

Hazánk ágazati teljesítményeit tekintve az előzetes mezőgazdasági terméseredmények szerint 2011-ben 13,8 millió tonna gabona termett, az előző évinél 12%-kal több. Búzából 3%-kal kisebb területről 10%-kal nagyobb termést takarítottak be, kukoricából a 14%-kal megnövelt területen az utóbbi évek egyik legjobb termésmennyisége, 8,1 millió tonna termett. Az őszi betakarítású növények közül megnőtt a napraforgó és a burgonya termésmennyisége, a hozamokat tekintve egyedül a cukorrépa termésátlaga maradt el az előző évitől.

Az ipari termelés volumene novemberben – a romló külső konjunkturális feltételek mellett – mind a kiigazítatlan, mind a munkanaphatással kiigazított adatok szerint 3,5%-kal nőtt az egy évvel azelőtti magas bázishoz képest. A szezonálisan és munkanap-hatással kiigazított ipari termelés volumene novemberben 4,2%-kal haladta meg az előző havit.

Január–novemberben az ipar kibocsátása 5,6%-kal emelkedett. A termelés növekedését továbbra is a külpiaci értékesítés ingadozó ütemű bővülése eredményezte (7,7%), a belföldi értékesítés ez időszak alatt 4,9%-kal csökkent.

Az ipar nemzetgazdasági ágai közül a feldolgozóipar tizenegy havi termelési volumene 5,9%-kal nőtt, az energiaszektor kibocsátása 1,3%-kal mérséklődött. A termelésből kis súllyal részesedő bányászat termelése 15,3%-kal nőtt az egy évvel azelőttihez képest.

A feldolgozó-ipari alágak többségében emelkedett a termelés volumene a vizsgált időszakban. A járműgyártásban 11,5%-os növekedés következett be, elsősorban a közútigépjármű-gyártás szakágazat termelésbővülésének köszönhetően. A közepes súlyú kohászat-fémfeldolgozásban átlagot meghaladóan nőtt a kibocsátás (12,9%). A feldolgozó-iparon belül a harmadik legnagyobb alág, a termelésből több mint egytizeddel részesedő élelmiszeripar termelési volumene 2,2%-kal bővült, ami kizárólag a külpiaci megrendelések élénkülésének köszönhető. A kis súlyú alágak közül a textil- és bőriparban több mint negyedével nőtt a termelés volumene január–novemberben az egy évvel azelőttihez képest. Ez a mindkét értékesítési irányban tapasztalható élénkülésnek köszönhető. Néhány alágban a termelés nem érte el az előző évi szintet, a többi között a feldolgozó-iparban második legnagyobb súlyú számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 5,5%-kal csökkent. Ez elsősorban a híradás-technikai berendezések és az elektronikai fogyasztási cikkek iránti exportkereslet mérséklődésének következménye.

A legalább 5 személyt foglalkoztató vállalkozásoknál 3,7%-kal többen dolgoztak, mint tavaly (2010-ben) olyankor. Az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés 1,6%-kal bővült.

Novemberben az új rendelések volumene 7,3%-kal volt alacsonyabb a tizenkét hónappal korábbi szintnél, a belföldi rendelések 3,4 és az exportrendelések 7,9%-os visszaesése következtében. November végén az összes rendelésállomány 4,3%-kal haladta meg az egy évvel korábbit, ez a belföldi rendelésállomány 15,7%-os csökkenésének és az exportállomány 6,6%-os bővülésének eredője.

Az ipari termelői árak január–novemberben 3,9%-kal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. A belföldi értékesítés árai 6,1%-kal, a külpiaci értékesítés árai ennél szerényebben, átlagosan 2,4%-kal emelkedtek.

Az építőipari termelés volumene novemberben 3,6%-kal nőtt a 2010. novemberihez képest. (Az ágazat teljesítménye utoljára 2009 júniusában haladta meg a tizenkét hónappal azelőttit.) A növekedésben az alacsony bázis mellett az út- és vasút-felújítási munkáknak volt szerepük. A két építményfőcsoport termelési volumene ellentétesen alakult, míg az épületépítés 3,2%-kal csökkent novemberben, addig az egyéb építmények kibocsátása 10,3%-kal nőtt. Összességében 2011. január–novemberben 8,8%-kal csökkent a termelés volumene az egy évvel azelőttihez képest.

A múlt év tizenegy hónapjában az új építőipari szerződések volumene 18,9%-kal, a november végi szerződésállományé pedig mintegy 40 százalékkal maradt el az egy évvel azelőttitől.

A turisztikai szektor eredményei részben kedvezőbbek, mint 2010-ben: a kereskedelmi szálláshelyek bevételei reáláron nőttek, a külföldi forgalom élénkült. Hazánk utasforgalmi egyenlege viszont kevesebb volt, mint 2010 három negyedévében, és a kereskedelmi szálláshelyek belföldi vendégforgalma is csökkent.

A három negyedévben 32,3 millió külföldi látogató érkezett Magyarországra, 3,8%-kal több, mint 2010 azonos időszakában. A magyarok 12,7 millió alkalommal látogattak külföldre, 3,6%-kal többször, mint az előző évben.

2011. január–novemberben 7,1 millió vendég 18,3 millió vendégéjszakát vett igénybe a kereskedelmi szálláshelyeken. Miközben a vendégek száma 1%-kal nőtt az egy évvel azelőtti szinthez képest, aközben a vendégéjszakák száma 1,3%-kal csökkent. Az egyetlen szállástípus, ahol a vizsgált időszakban összességében növekedett a forgalom, a szálloda volt. A szállodai szobafoglaltság 1,4 százalékponttal nőtt egy év alatt, a tizenegy hónapban 47,3% volt. Ezen belül növekedés kizárólag a négycsillagos egységekre jellemző, ott 2010 január–novemberéhez képest 8,1%-os a forgalombővülés.

A szálláshelyek bruttó árbevétele folyó áron 2,2%-kal nőtt, ezen belül a legnagyobb tételt adó szállásdíj-bevételek 3,6%-kal emelkedtek, miközben a szálláshely-szolgáltatás árai 1,8%-kal mérséklődtek.

A külkereskedelmi termékfogalomban 2011 novemberében – az első becslés szerint – a kivitel euróértéke 3,9%-kal, a behozatalé 6%-kal növekedett az előző év azonos hónapjához képest. A külkereskedelmi mérleg novemberben 666 millió euró aktívumot ért el, ami 103 millió eurós csökkenés az előző év azonos hónapjához képest. A január–novemberi időszak egészében az export értéke – szintén euróban kifejezve – 13%-kal, az importé 11%-kal növekedett az előző év azonos időszakához képest. A külkereskedelmi mérleg 6607 millió eurós aktívummal zárt, 1506 millió euróval többel, mint 2010 január–novemberében.

Tavaly január–októberben a külkereskedelmi termékforgalom forintban mért árszínvonala az exportban 1,9%-kal, az importban pedig 3,5%-kal növekedett az előző év azonos időszakához képest, így a cserearány 1,5%-kal romlott. Nemzeti valutánk az időszak egészében a főbb devizákhoz képest 1,4%-kal erősödött, ezen belül az euróhoz képest 0,5, a dollárhoz képest pedig 6,3%-kal értékelődött fel.

A kiskereskedelmi forgalom volumene augusztustól kezdve szerény növekedést mutatott, novemberben 1,1%-kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet, míg január–november átlagában stagnálás mutatkozott. (A naptárhatástól megtisztított adatok megegyeztek a kiigazítás nélküli értékekkel.) Az előző hónaphoz viszonyítva a forgalom szezonális és naptárhatástól megtisztított volumene novemberben 0,2%-kal emelkedett.

Tavaly január–novemberben a főbb tevékenységcsoportok közül az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi forgalom 0,3%-kal emelkedett az előző évhez képest. Ezen belül a forgalom tetemes hányadát lebonyolító vegyes termékkörű üzletek forgalma 0,2%-kal, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzletek forgalma pedig 1,1%-kal bővült. A nem élelmiszer-termékek eladási forgalma összességében 1%-kal emelkedett az előző évhez képest. A növekedéshez hozzájárult a könyv-, újság-, papíráru- és egyébiparcikk-kiskereskedelem 5,4, illetve a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszer-kiskereskedelem 3,2%-os forgalom­növe­kedése. A forgalom legnagyobb részét lebonyolító bútor-, háztartásicikk-, építőanyag-kiskereskedelem eladásai 1,5%-kal maradtak el az előző évitől. Az üzemanyag-kiskereskedelem eladási volumene – a járműüzemanyagok 15%-os drágulása mellett – 2,2%-kal csökkent egy év alatt.

A kiskereskedelmen kívül számba vett gépjármű- és járműalkatrész-kiskereskedelem eladásai – az egy évvel korábbi kétszámjegyű visszaesés után – 2011 tizenegy hónapjában 5,7%-kal maradtak el az előző év azonos időszakitól.

A 2011. január–novemberi népmozgalmi adatok alapján csaknem 80 600 gyermek született, az elhunytak száma pedig kevéssel meghaladta a 117 ezer főt.

2011 tizenegy hónapjában a születések száma 2,8%-kal mérséklődött, a születési arányszám pedig 9,1 ezrelékről 8,8 ezrelékre csökkent. A halálozások száma és aránya szintén elmaradt az egy évvel korábbitól, előbbi 1,2%-kal csökkent, utóbbi 0,1 ezrelékponttal 12,8 ezrelékre mérséklődött. A csecsemőhalálozások 5 ezrelékes mutatója 0,1 ezrelékponttal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál. (A havi adatok alapján június volt a fordulópont a természetes népmozgalom alapvető mutatói esetében. Ettől kezdve a születések aránya kisebb-nagyobb mértékben emelkedett, a halálozásoké – augusztus kivételével – mérséklődött.)

A természetes fogyás üteme valamelyest gyorsult, mivel a születések száma nagyobb mértékben csökkent, mint ahogy a halálozásoké mérséklődött.  A természetes fogyás mértéke megközelítette a 36 500-et, ez 2,4%-os növekedés 2010 tizenegy hónapjához képest. Az időszak végén a – 2001. évi népszámlálás adatai alapján továbbvezetett – népesség becsült lélekszáma 9 millió 960 ezer volt.

2011. szeptember–november időszakában a 15–64 éves népességen belül 38 ezerrel többen dolgoztak, mint egy évvel azelőtt. A foglalkoztatottak száma átlagosan 3 millió 835 ezer volt, ami 1%-os emelkedés. Az erre a korcsoportra számított 56,7%-os foglalkoztatási arány 0,6 százalékponttal meghaladta a 2010. szeptember–novemberit.

A munkanélküliek száma és aránya gyakorlatilag nem változott az egy évvel azelőttihez képest. A munkanélküliek 460 ezer fős száma – szintén a 15–64 évesek körében – megegyezett a 2010. szeptember–novemberivel, miközben a munkanélküliségi ráta 10,7%. Lényegében változatlan szintű (26,1, illetve 9,7%­os) munkanélküliségi ráta jellemezte a 15–24, illetve a legjobb munkavállalási korú, 25–54 éves korcsoportot. A munkanélküliek 46,9%-a egy éve vagy annál régebben keresett állást, a munkanélküliség átlagos időtartama 17,3 hónap volt.

Az intézményi munkaügyi statisztika legfrissebb létszámadatai szerint 2011. január–novemberben a nemzetgazdaság megfigyelt szervezeteinek[4] körében átlagosan 2 millió 694 ezer személy állt alkalmazásban, 8 ezerrel (0,3%-kal) kevesebb az egy évvel azelőtt. A nemzetgazdaság egyes területeit továbbra is ellentétes irányú folyamatok jellemezték. A versenyszférában 27 ezerrel (1,5%-kal) többen, 1 millió 853 ezren álltak alkalmazásban, a 735 ezer főt alkalmazó költségvetésben 39 ezres (5%-os) létszámcsökkenés volt megfigyelhető. Ez utóbbi tetemes létszámvesztés egyrészt az átalakuló közfoglalkoztatási rendszer hatásának, másrészt a közigazgatás szinte minden területére kiterjedő költség- és egyben létszámcsökkentő intézkedéseknek tulajdonítható. (A közfoglalkoztatás keretében munkát végzők száma átlagosan 59 ezer fő volt, ami kétharmada az egy évvel korábbinak.) Növekedés jellemezte a kisebb súlyú nonprofit szférát, az alkalmazásban állók száma 3 ezer fővel, 106 ezerre emelkedett. A válság egyik következményeként a korábbinál nagyobb arányban alkalmazzák az atipikus foglalkoztatási formákat, ennek hatására 2011 első tizenegy hónapjában 11,3%-kal, 320 ezer főre emelkedett a részmunkaidőben foglalkoztatottak száma, miközben a teljes munkaidőben foglalkoztatottak 2 millió 375 ezer fős létszáma 1,7%-kal csökkent egy év alatt. (A teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma 40,5 ezerrel kevesebb, a részmunkaidőben foglalkoztatottaké 32,5 ezerrel több lett ebben az időszakban.)

2011. január–november időszakában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete – a számviteli nyilvántartások alapján – 211 300 forint volt, ami nominálisan 4,7%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Az átlagos havi nettó kereset összege[5] 140 100 forintot tett ki, ez 6%-kal magasabb volt a 2010. január–novemberinél. A vállalkozások területén 143 200 forint, a költségvetési szervezeteknél 133 800 forint, míg a nonprofit szférában 125 ezer forint volt a kézhez kapott kereset. A versenyszférában és a nonprofit szférában jelentősebb, 7,5 és 8,4, míg a költségvetés területén ennél szerényebb mértékű, 1,6%-os keresetnövekedés következett be. A költségvetési szférában alkalmazottak a 2011. évi adó- és járulékváltozások ellentételezése okán a keresetbe nem tartozó kompenzációban részesülnek, a juttatás mértéke havonta átlagosan 5200 forintot tett ki, és a teljes munkaidősök mintegy 45%-át érintette.

2011 I–III. negyedévében a nemzetgazdaság egészében a – családi adókedvezménnyel korrigált – keresetek reálértéke[6] 4,9%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A keresetek növekedése a három és annál több gyermekes családok körében volt a legnagyobb, de a bérek vásárlóértéke kismértékben a gyermektelenek esetében is növekedett.

A fogyasztói árak növekedési üteme decemberben némileg lassult, 4,1%-kal nőttek az árak az egy évvel korábbihoz képest. Az átlagon felül drágultak decemberben az egyéb cikkek, üzemanyagok, a háztartási energia és az élelmiszerek. Árcsökkenés továbbra is csak a tartós fogyasztási cikkek piacán következett be.

2011 egészében a fogyasztói árak átlagosan 3,9%-kal emelkedtek az előző évhez képest. Ezen belül legnagyobb mértékben az élelmiszerek drágultak, 6,6%-kal. Az átlag felett növekedtek továbbá – az üzemanyagárak erőteljes emelkedése miatt – az egyéb cikkek, üzemanyagok (6,2%) árai, valamint a háztartási energiaárak (5,7%). Az átlagosnál kisebb mértékben emelkedtek a ruházkodási cikkek (2,9%) és a szolgáltatások (2,2%) fogyasztói árai. A szeszes italok, dohányáruk – a decemberi áremelkedés következtében – az év egészében 0,5%-kal drágultak. A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 1,4%-kal kellett kevesebbet fizetni 2011-ben.

A Magyar Nemzeti Bank előzetes adatai szerint a folyó fizetési mérleg 2011 első három negyedévét 1128 millió eurós többlettel zárta, ami a mérleg 240 millió eurós javulását jelenti az egy évvel korábbihoz képest. A folyó fizetési mérleg részmérlegei közül az egyedüliként javulást felmutató áruforgalmi egyenleg esetében a közel 3,5 milliárd eurós többlet 1,1 milliárd euróval magasabb az egy évvel korábbinál. A szolgáltatások esetében 2,2 milliárd eurós aktívum keletkezett, 121 millió euróval kevesebb, mint 2010 első három negyedéve során. A többlet közel négyötöde az idegenforgalmi szolgáltatásokhoz kötődik. A jövedelmek egyenlege 526 millió euróval vált kedvezőtlenebbé, a nettó jövedelemkiáramlás összege megközelítette a 4,7 milliárd eurót. Ezen belül továbbra is a közvetlen tőkebefektetésekhez köthető a legnagyobb értékű nettó jövedelemkiáramlás, amelynek értéke az első három negyedév során 3,4 milliárd eurót tett ki. A viszonzatlan folyó átutalások első kilenchavi egyenlege 122 millió eurós többletet mutat, ami az egyenleg 248 millió eurós romlása következtében állt elő. A tőkemérleg és a folyó fizetési mérleg együttes egyenlegeként kialakuló –felülről számított – külfölddel szembeni finanszírozási képesség az első három negyedév során 2,7 milliárd euró volt, 235 millió euróval több, mint egy évvel korábban. A folyó fizetési mérlegben, valamint a tőkemérlegben elszámolt EU-transzferek együttes egyenlege 2,4 milliárd eurós többletet mutat, ami 169 millió euróval kevesebb a 2010. I–III. negyedévihez képest.

A Magyar Nemzeti Bank előzetes adatai szerint a nemzetgazdaság bruttó, a közvetlen tőkebefektetéseken belüli egyéb tőke nélküli külföldi adósságállománya 2011. szeptember végén 109,2 milliárd euró volt, a nettó adósságállomány pedig 49,5 milliárd eurót tett ki. A bruttó adósságállomány 0,6%-kal haladja meg az egy évvel korábbit, a nettó viszont 6,1%-kal kevesebb lett. A bruttó adósságállomány 52%-a, a nettónak pedig a 34%-a az államháztartást vagy az MNB-t terhelte.

Az államháztartás pénzforgalmi szemléletű, konszolidált hiánya (helyi önkormányzatok nélkül) – a Nemzetgazdasági Minisztérium előzetes adatai alapján – 2011-ben 1734 milliárd forint volt, 845 milliárd forinttal több, mint 2010-ben. Az államháztartás 13,2 billió forintot kitevő bevétele alig változott – 0,3%-kal nőtt – a 2010. évihez képest, a 14,9 billió forintot jelentő kiadása pedig 6,3%-kal emelkedett. Az egyenlegromlás legfontosabb tényezőit a MOL-részvénycsomag megvásárlása (500 milliárd forint), az Európai Bíróság döntése következtében megvalósult áfa-visszautalások kifizetése (220 milliárd forint) és a megyei önkormányzatok adósságának átvállalása (196 milliárd forint) jelentette. (Ezzel párhuzamosan jelentős egyenlegjavító tételt jelentettek a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapból befolyt bevételek.) Az alrendszerek közül a központi költségvetés egyenlege 864 milliárd forinttal romlott, s 1718 milliárd forintos hiányt mutat. A társadalombiztosítási alapoknál javulás következett be, a 83 milliárd forint összegű deficit 12 milliárd forinttal kevesebb a 2010. évihez képest. Az elkülönített állami pénzalapokat a bázisévinél 7 milliárddal kedvezőbb, 67 milliárd forintos többlet jellemezte.

A kormányzati szektor eredményszemléletben számított, három negyedéves egyenlege 1537 milliárd forint többletet mutat. A 11,6 billió forint bevételből a magán-nyugdíjpénztári kilépésekkel összefüggésben elszámolt bevételek 2717 milliárd forintot tettek ki. E bevételi tétel nélkül számítva 1180 milliárd forintos hiány jellemzi a kormányzati szektort, ami a szezonálisan kiigazított, január–szeptemberi GDP 5,6%-ának felel meg. A magán-nyugdíjpénztáraktól származó bevételek nélkül a hiány 242 milliárd forinttal, GDP-arányosan pedig 0,9 százalékponttal nőtt a 2010. kilenc havihoz képest.