A Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért és az Eötvös Károly Intézet részletesen elemezte, hogy a kormánynak a Velencei Bizottság lesújtó véleményére válaszul elkészített, a bíróságok szervezetét és igazgatását, valamint a bírók jogállását szabályozó törvényeket érintő korrekciója mennyiben küszöböli ki a szabályozás problémáit. Az elemzés megállapítja, hogy a kormányzati válasz nem ad okot megnyugvásra. A kormány törvényjavaslata a Velencei Bizottság által megfogalmazott tételes kritikáknak csak egy részére reflektál, a Bizottság számos észrevétele jogalkotói válasz nélkül marad. Például hiába vétózná meg az Országos Bírói Tanács az Országos Bírósági Hivatal elnökének döntését akkor, ha az nem a nyertes pályázót nevezné ki bírónak, ha ugyanakkor az OBH elnöke bármikor eredménytelenné nyilváníthatja a pályázatot. Sőt, az OBH elnöke továbbra is jogosult bírákat vagy ügyeket kontroll nélkül másik bírósághoz áthelyezni.

A kormány úgy kezeli a Velencei Bizottság bírálatát, mintha az egy egyébként jó szabályozási filozófia mentén kialakított törvénycsomag egyes szabályainak helyességét kérdőjelezné meg csupán. Ezzel szemben a Velencei Bizottság az új rendszer olyan koncepcionális problémáira mutatott rá, amelyek nem küszöbölhetők ki a törvény egy-egy nyilvánvaló hibájának kiigazításával, és különösen nem orvosolhatók a tételesen megfogalmazott kritikák jelentős részének figyelmen kívül hagyásával. A mozaikszerű változtatások nem alkalmasak a rendszerszerű problémák kezelésére.

Az elemzés a Velencei Bizottság által kifogásoltak sorrendjében, tételesen tekinti át és értékeli a kormányzati korrekciónak tekintett törvényjavaslatot. Arra is felhívja a figyelmet, hogy beláthatatlan következményekkel járhat, ha a kormányzat nem tesz maradéktalanul eleget a Velencei Bizottság által ismertetett követelményeknek. A mindenkori kormányoknak a bírói hatalmi ággal szembeni bármilyen erőfitogtatása, még akkor is, ha közvetlen módon nem hat a bírák ítélkezési tevékenységére, olyan környezetet teremt, amelyben a bíró és az igazságszolgáltatásért a bírósághoz forduló ügyfél is joggal feltételezheti, hogy a bíróság politikai nyomás alatt áll. Ez elvezethet oda, hogy senki nem bízhat abban, hogy szükség esetén részére igazságot szolgáltatnak a bíróságok. Nincs az a tisztességes aktuálpolitikai cél, amelynek oltárán a független igazságszolgáltatás, vagy az abba vetett hit feláldozható lenne.

A teljes elemzés teljes terjedelmében (pdf) itt olvasható>> 

Profitorientált információszabadság?

Alkotmányellenes törvényjavaslattal korlátozná a kormány az állam átláthatóságát

A kormánynak a közadatok újrahasznosításáról szóló törvényjavaslata (pdf) kiszámíthatatlanná teszi az állam átlátható működését biztosító közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jogot. A javaslat egy 2003-ban elfogadott, elavult és hamarosan módosításra kerülő irányelv átültetését célozza. A TASZ és a K-Monitor Iroda az előterjesztés visszavonását kéri a jogalkotótól.

1. Az állami szervek kezelésében lévő adatok megismerése ingyenes, kizárólag a másolási költségekért lehet térítést kérni. Ezzel ellentétesen a javaslat a közérdekű adatok megismerését „ésszerű nyereséghányaddal” kiegészített költségtérítéshez köti.

2. A közérdekű adatok szabadon terjeszthetőek. Ezzel szemben a törvényjavaslat alapján az állami szerv és az adatigénylő állampolgár ún. újrahasznosítási megállapodást köt. A megállapodás feltételekhez kötheti az adatok felhasználását.

3. A javaslat sérti a jogbiztonságot. Kizárólag adatigénylő nyilatkozatától függ, hogy a profitot is magában foglaló díj kérhető az adatszolgáltatásért és korlátozható a szabad terjesztés jog, vagy az információszabadság általános szabályai – ingyenesség és korlátlan terjesztés joga – érvényesülnek. A javaslat a jogban kevésbé járatos, jogászokat megfizetni nem képes állampolgárokat sújtja, akiket könnyen ilyen tartalmú nyilatkozat megtételére lehet ösztökélni.

4. A javaslat sérti a jogkorlátozás formai feltételeit azzal, hogy az információszabadság rendeleti szintű szűkítésére ad felhatalmazást. A javaslat formailag alaptörvény-ellenes.

5. Az EU 2003-ban elfogadott irányelvének a hatályos magyar szabályozás megfelel, jelenleg nincsen átültetési kényszer.

“A kormány előterjesztése az információszabadságot profitorientált intézménnyé degradálja. Félő, hogy a hirtelen támadt átültetési kényszer mögött költségvetési megfontolások húzódnak. Ez azonban nem legitim jogkorlátozási érdek” – mondta Hüttl Tivadar, a TASZ Adatvédelem és Információszabadság programvezetője.

“A szóban forgó irányelv az Európai Bizottság szerint is módosításra szorul, épp azért, hogy a legtöbb közadathoz ingyenesen lehessen hozzáférni. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a kormány egy elavult uniós jogszabályra hivatkozva kiszámíthatatlanná tegye az Alaptörvényben biztosított közérdekű adatok megismeréshez fűződő jogot” – mondta Léderer Sándor, a K-Monitor vezetője.

Itt olvashatja az országgyűlési képviselőknek és a kormánynak küldött részletes álláspontot (pdf)>>