A KSH közölte: az idén 25. alkalommal ünneplik világszerte a népesedési világnapot, mivel a Föld lakossága 1987-ben július 11-én érte el az ötmilliárdot. A Föld népessége tavaly októberben elérte el a hétmilliárdot, és bár az évszázad második felében lassul a népességnövekedés üteme, 2100-ra a bolygó lakóinak száma várhatóan átlépi a tízmilliárdos határt.

Kiemelték: az európai országok többségében ugyanakkor a népesség csökkenésére lehet számítani. Az előrejelzések alapján Németországban, Oroszországban, Ukrajnában, Bulgáriában, Lengyelországban, Portugáliában és Romániában esik vissza leginkább a népesség száma – írták. Hozzátették: ezzel szemben Nagy-Britannia, Franciaország, Írország, Norvégia, Spanyolország, Svédország és Törökország lakosainak száma jelentősen meghaladja majd a tavalyi értékeket. 

Magyarország azon országok közé tartozik, ahol várhatóan csökken a népesség – hangsúlyozták. Mint rámutattak, Magyarország helyzete annyiban kedvezőtlenebb az Európában megfigyeltnél, hogy immár több mint három évtizede folyamatosan csökken a népesség. Az elöregedő és fogyó népességű országban a népesség természetes utánpótlását jelentő termékenység tartósan nem éri el a reprodukciós szintet, és ez magas és lassan javuló halandósági értékekkel társul – írták.

Emlékeztettek: a magyar népesség száma 2011-re 10 millió alá, az 1960-as években mért szintre süllyedt. A lakosság száma az előző népszámlálás óta – Pest és Győr-Moson-Sopron megye kivételével – az ország valamennyi területén csökkent – mutattak rá. Hozzáfűzték: a községekben élők aránya csökkent, a városokban élőké enyhén nőtt, míg a főváros népesedési súlya nem változott.

Kitértek arra is, hogy Magyarországon a 65 évesnél idősebbek aránya 2005-től rendre meghaladta a gyermekekét. 2012. január 1-jén száz gyermekkorúra csaknem 117 időskorú, azaz 65 évesnél idősebb jutott, szemben az egy évvel korábbi 115-tel – írták.

Kifejtették: az ENSZ szerint 2050-ben 719 millió ember otthona lesz Európa, 20 millióval kevesebbnek, mint 2011-ben. Ezt követően további mérséklődésre számítanak a szakértők, 2100-ra 675 millióra esik vissza a népességszám, így a kontinens részesedése a világ népességéből több mint harmadával csökken a 21. században – mutattak rá.

Kiemelték, a természetes fogyást a nemzetközi migrációs folyamatok mérséklik. Tavaly az EU 27 tagállama közül a népesség száma nyolcban fogyott, közülük hat ország 2004-ben vagy az után csatlakozott a közösséghez. A népességfogyást Bulgáriában, Görögországban, Lettországban, Litvániában, Romániában és Portugáliában tovább erősítette a kivándorlás okozta veszteség, Magyarországon a bevándorlás fékezte a folyamatot – közölték.

Azt a problémát, hogy a felnövekvő generációk lélekszáma szinte Európa-szerte 25-40 százalékkal kisebb szüleik nemzedékéénél, eddig legsikeresebben az ír és a francia társadalompolitika orvosolta – jegyezték meg. Az unióban e két országon kívül Nagy-Britannia és a skandináv országok a legmagasabb, Lettország, Magyarország és Portugália a legalacsonyabb termékenységűek. Dél-, Kelet- és Közép-Európát összességben alacsonyabb termékenységi arány jellemzi, mint Észak- és Nyugat-Európát – foglalták össze

 

KSH: tovább csökken a népesség, egyre inkább elöregedik a társadalom

(MTI, 15:14) A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kutatói szerint másfél millióval csökken 2060-ig a magyarországi népesség, és egyre inkább elöregedik a társadalom.

A KSH a szerdai népesedési világnap alkalmából kedden mutatta be a Népességtudományi Kutatóintézet Demográfiai portré, 2012 című kötetét.

Az eseményen Földházi Erzsébet, az intézet tudományos főmunkatársa azt mondta, 2060-ra a születéskor várható átlagos élettartam nőhet, várhatóan közelít egymáshoz a nők és a férfiak élettartama. Ismertetése szerint a következő fél évszázadban a reális becslések alapján 8,5 millióra csökken a a magyarországi népesség, a 10 milliós szám csak a legderűlátóbb feltételezések alapján tartható fenn. Ahhoz, hogy lassuljon a népességcsökkenés üteme, jelentősen növekednie kellene a születendő gyermekek és a bevándorlók számának, illetve az élettartamnak.

Spéder Zsolt, az intézet igazgatója arról beszélt, hogy 2011-ben 88 050 gyermek született Magyarországon, és ez a szám soha nem volt még ilyen alacsony. A születések száma az elmúlt három évben jelentősen csökkent – tette hozzá.

Kifejtette: az elmúlt három évben a volt szocialista országok többségében és a nyugat-európai országokban is csökkent a termékenység, ez részben a jelenlegi gazdasági válság következménye. Magyarország Európa és a világ egyik legalacsonyabb termékenységű országa, az uniós tagállamok között – Lettországot – megelőzve az utolsó előtti helyen áll – közölte.

Mint mondta, a magyarokra jellemző, hogy a gyermekvállalás idejét egyre inkább kitolják, egyre nő azoknak a száma, akik 30–35 éves korukig gyermektelenek maradnak. A tervezett és a megszületett gyermekek száma között nagy a különbség, ráadásul terveikben is egyre kevesebb gyermekkel számolnak az emberek – mutatott rá.

Mindezek okaként egyebek mellett az iskolai tanulmányok kitolódását, a család és a munka egyre nehezebb összeegyeztethetőségét, a párkapcsolatok törékenységét és az egyre kevesebb házasságkötést említette.

Bálint Lajos tudományos főmunkatárs azt mondta, a vezető halálokok hasonlóak, mint a nyugati országokban, de Magyarországon általában korábbi életszakaszban jelentkeznek. Az öngyilkosságok számát tekintve Magyarország már nem világelső, a keletre fekvő egykori szovjet tagállamokban magasabbak az értékek – tette hozzá.

Az öregedéssel kapcsolatban elmondta, az ország északkeleti és délnyugati részén nagyon alacsony az idősek aránya, ennek okaként a halálozási mutatókat és a magas termékenységet jelölte meg.

Gödri Irén tudományos főmunkatárs a bevándorlásról szólva kiemelte, az hozzájárul a népesedési problémák megoldásához: meg nem állítja ugyan, de mérsékli a népességcsökkenést. Hosszú távon azonban nem nyújt megoldást a népesség elöregedésére, ahhoz ugyanis folyamatosan érkező fiatal bevándorlókra lenne szükség – mondta. Hozzáfűzte: ugyanakkor a bevándorlók etnikai és vallási szempontból módosíthatják a társadalom szerkezetét, ami feszültségekhez vezethet.

A magyar kivándorlókról kevés az információ, hiszen a rendszerváltozással elhárultak a kivándorlás előli akadályok, a folyamat viszont ellenőrizhetetlenné vált – hangsúlyozta. Kifejtette: az országot hosszabb időre vagy véglegesen elhagyók általában nem jelentik be távozásukat, így nemzetközi vándorlásuk pontos számbavétele máig megoldatlan feladat.

Az ENSZ 1987-i döntése alapján minden év július 11-én tartják a népesedési világnapot, miután 1987-ben ezen a napon érte el a Föld lakóinak száma az ötmilliárdot. Az ENSZ számításai szerint a hétmilliárdodik ember 2011. október 31-én született. A világszervezet előrejelzése szerint az évszázad közepén 9,3 milliárd ember él majd a Földön, 90 százalékuk a fejlődő országokban.

Magyarországon a halálozások számának több mint három évtizede tartó folyamatos növekedését a születések száma nem képes ellensúlyozni, ennek következtében 1981-től folyamatosan fogy a népesség.