…Fejlesztési Intézet HBONE+ programja. Az Európai Unió  támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával megvalósult 212 millió forintos  beruházás eredményeképpen megújul és tovább bővül a magyar felsőoktatás, kutatás és közgyűjtemények számára rendelkezésre álló internetes videokommunikációs infrastruktúra.

A Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet (NIIF Intézet) országosan 30 helyszínen, ünnepi külsőségek között adta át ma, szeptember 9-én a HD-videokonferencia-rendszert és a reá épülő szolgáltatásokat.

Az NIIF Intézet közbeszerzés útján harminc High Definition (HD) H.323/SIP szabvánnyal kompatibilis IP-alapú videokonferencia berendezést szerzett be, és az NIIF infrastruktúra alkalmazóinak körében kiírt pályázat útján helyezte el őket a  felsőoktatási intézményekben, kutatóintézetekben és közgyűjteményekben. A kedvezményezett intézmények ily módon térítés nélkül juthattak hozzá a legkorszerűbb eszközökhöz. 

Az új berendezéseknek köszönhetően az intézmények munkatársai 1080p HD (full HD) minőségben 
kommunikálhatnak az NIIF Intézet által üzemeltetett nagysebességű HBONE-hálózaton keresztül. Az eszközök a 
hazai intézmények közötti együttműködés mellett – a szabványos működésnek köszönhetően – a nemzetközi 
kapcsolatokat is erősítik. 

A fejlesztés a végberendezéseken túl az NIIFI által megteremtett országos infrastrukturális szolgáltatások bővítésére is kiterjed. A többpontos videokommunikációt egy nagykapacitású High Definition videokonferencia-szerver (Multipoint Control Unit, MCU) támogatja, amely 35 HD vagy akár 100-nál több hagyományos (tehát nem HD)  videokonferencia-résztvevőt képes egyidőben kiszolgálni. A közbeszerzési eljárást az amerikai Polycom gyártó termékeivel a KFKI Rendszerintegrációs Zrt., a Magyar Telekom Csoport tagja nyerte el. A videokonferencia-végpontok Polycom HDX 8000-es típusúak, a szerver Polycom RMX 4000. A KFKI Zrt. a kiépítés után három évig rendszertámogatást is nyújt. A beszerzés teljes értéke 212 millió forint.

A beruházás eredményeként a következő intézményekben és helyszíneken helyezték üzembe a berendezéseket:

MTA ATOMKI (Debrecen)MTA Szegedi Biológiai Központ

Pannon Egyetem (3 helyszín: Veszprém, Keszthely, Nagykanizsa)

Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár

Pécsi Tudományegyetem (2 helyszín: Pécs, Szekszárd)

Eszterházy Károly Főiskola (Eger, 3 helyszín)

Budapesti Gazdasági Főiskola Salgótarjáni Intézet (2 helyszín)

Debreceni Egyetem tudományegyetemi karok (2 helyszín)

Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum

Dunaújvárosi Főiskola (2 helyszín)Miskolci Egyetem (2 helyszín)

Modern Üzleti Tudományok Főiskolája (Tatabánya)

Nyíregyházi FőiskolaNyugat-magyarországi Egyetem (2 helyszín: Sopron, Szombathely)

Szolnoki Főiskola

Pázmány Péter Katolikus Egyetem (2 helyszín: Esztergom)

Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kar (Hódmezővásárhely)

Széchenyi István Egyetem (Győr)

Az NIIFI felsőoktatási-kutatási videokonferencia szolgáltatásáról

Az NIIF Program 2003-ban kezdte el kiépíteni a szabványos működésű, IP-alapú országos videokonferencia 
hálózatát. Ezzel megalapozta és azóta is motiválja a fejlesztést, illetve alakítja a hazai felsőoktatási-kutatási 
közösség videokonferencia kultúráját. A 2003-i első fázisban 50 tárgyalótermi, helyszínenként 8–10 
résztvevőt kiszolgálni képes videokonferencia-rendszert telepítettek számos felsőoktatási intézményben, 
akadémiai kutatóintézetben és közgyűjteményben. A rendszer részeként központi szolgáltatások is támogatják a 
használókat: többpontos videokonferencia-szolgáltatás (MCU), központi címtár, felvétel és streaming szolgáltatás, 
műszaki támogatás stb. A szolgáltatás kezdettektől kapcsolódik a nemzetközi kutatási és felsőoktatási hálózatok 
hasonló szolgáltatásaihoz, így a magyar kutatók számára több ezer helyszín érhető el a világ számos pontján, 
Cambridge-től Kalifornián át Tokióig.

A teljes rendszer mára – az intézményi saját beruházásoknak köszönhető eszközökkel együtt – 130-nál is több 
professzionális videokonferencia-végpontból áll, így a szolgáltatás lefedi csaknem a teljes hazai felsőoktatást és 
kutatóintézeti kört, valamint kiszolgál több nagyobb közgyűjteményi intézményt is. A magas minőségi szintet 
szavatoló tárgyalótermi eszközökön túl szoftveres videokonferencia-alkalmazások is a használók rendelkezésére 
állnak. A mostani fejlesztéssel a hazai rendszer a közép-kelet-európai térség IP-alapú videokonferencia-hálózatainak legnagyobbjai közé tartozik.

Miért előnyös a videokonferencia? Az IP-alapú videokonferencia alkalmazása a felsőoktatásban, kutatásban világszerte évek óta a figyelem középpontjában van. A kutatókat foglalkoztató, gyakran több területet is érintő tudományos problémák megoldása ugyanis intenzív kommunikáció és koordináció nélkül elképzelhetetlen.

Az egymással is versengő kutatócsoportok, valamint a hallgatókért vetélkedő egyetemek éles versenyében  kulcsfontosságú a legkorszerűbb (és ennek következtében a legmagasabb használati értékű) támogató technológiák alkalmazása. A magas minőségű, a személyes jelenlétet helyettesíteni képes videokonferencia-rendszerek közvetlenül növelik a kutatás és felsőoktatás versenyképességét. Ráadásul azutazási költségek csökkentése, az utazásra fordított idő hasznosíthatósága a környezeti terhelés radikáliscsökkentése közvetett módon is hozzájárul a hatékonyság növeléséhez.

A HBONE+-ról: A HBONE a hazai felsőoktatási és kutatási közösség nagysebességű számítógép-hálózata. Országos 
lefedettséget és nemzetközi kijáratot teremt a magyar felsőoktatás,a  kutatás, a fejlesztés, könyvtárak és 
közgyűjtemények, valamint több más közintézmény számára. Az NIIF Intézet által működtetett különcélú HBONE IP-hálózat a kutatást, fejlesztést és oktatást támogató szolgáltatás és alkalmazás számára is infrastruktúra
vagy kísérleti terep. Ennek a hálózatnak az európai élvonalat elérő, nagyszabású fejlesztésére irányul a HBONE+ 
program. 

A HBONE+ program négy fő területe:

1. Az adathálózati infrastruktúra továbbfejlesztése az európai felsőoktatási és kutatói adathálózat integráns 
részeként. E fejlesztés összeköttetést hoz létre az európai kutatói hálózatok által elérhető nagy értékű kutatási 
erőforrásokhoz, kísérleti eszközökhöz, szuperszámítástechnikai kapacitásokhoz, egyedi nagyberendezésekhez (pl. 
LHC CERN részecskegyorsító és adatfeldolgozó központok).

2. Térben elosztott nagysebességű számítási és nagykapacitású adattárolási infrastruktúra kiépítése a kutatás, 
oktatás és innováció számára.

3. A kutatás, fejlesztés hatékonyságát növelő és virtuális kutatói környezetet megteremtő, a nagytávolságú 
együttműködést támogató kollaborációs szolgáltatások fejlesztése (videokonferencia, VoIP).

4. Az intézmények közötti kapcsolatokat és a nemzetközi együttműködést támogató – szövetségi alapon működő – 
azonosítási és jogosultságkezelési köztes infrastruktúra (AAI) fejlesztése az élvonalbeli szolgáltatások, az elosztott 
adatbázisokhoz való hozzáférés, és a korszerű alkalmazások hatékony támogatására.

A HBONE+ fejlesztései javítják az országon belüli régiók esélyegyenlőségét, hiszen számos eleme (pl. 
szuperszámítógép, videokonferencia) vidéki helyszíneken – a konvergencia régiókban – valósul meg. A teljes 
HBONE+ programot (TIOP 1.3.2 és KMOP 4.2.1A kiemelt projektek) a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség mintegy 4,2 
milliárd forinttal támogatja az Új Magyarország Fejlesztési Terv részeként.