Fehér György (1939–2002) Balázs Béla-díjas, érdemes művész rendező, operatőr, producer, színész neve a közönség számára talán kevesebbet mond, ám a szakma mindig is felnézett rá, mint meghatározó személyiségre.
Halálát követően a nevét viselő alapítvány minden esztendőben Fehér György fiatal szellemi rokonát keresi, azt, aki következetesen, a tökéletességre törekvő módon és közérthetően valósítja meg alkotását, vagy azt a személyt, aki
olyan körülményekkel segíti az alkotókat, hogy saját értékes világuk maradéktalanul megvalósulhasson.
A speciális díj minden évben egy Fehér Györgyöt spirituálisan idéző festmény, amelyet az idén tizenhárom képet
eredményező pályázat anyagából választottak ki. A versengők a Képzőművészeti Egyetem hallgatói voltak.
Ez alkalommal a 45 évesnél fiatalabb színészek közül választottak díjazottat, olyan személyt, akivel feltehetőleg
Fehér alkotásaiban találkozhattunk volna.
A hat személyt megnevező két szakember, Janisch Attila és Szolnoki András a magyar színház- és filmvilág igen
széles körű ismereteivel rendelkezik. Figyelembe kellett venni a múlt öt év rögzített színházi előadásait, filmjeit és a
domináns arcjátékot. A zsűri döntése a díjátadás pillanatáig titkos volt, maga a kitüntetett sem tudhatott róla. Ezért
is időzítették a díjátadást a az előadás végére.
Az eddigi díjazottak: Kenyeres Bálint rövidfilmrendező, Németh Gábor Péter dokumentarista, Pintér Béla író-rendező,
dr. Sipos Pál szerkesztőségvezető, Szász János játékfilmrendező, Herbai Máté operatőr volt. A jeles közösséghez
csatlakozott most Rába Roland.
A zsűri az idén: Szinetár Miklós, Kardos Sándor, Bánki Iván, Báron György, Janisch Attila, valamint Lénárt István,
Radó Gyula, Szolnoki András, Gerő Péter állandó tag volt. Az ünnepség a színészbüfében pezsgőbontással és baráti
beszélgetéssel ért véget.