„A főiskolák szerepe és helyzete az európai felsőoktatásban” című konferencián amerikai, brit, holland, finn és német szakemberek a hazai felsőoktatási szektor szereplőivel együtt tanácskoztak a felsőoktatási törvényi koncepció vitás elemeiről.
Az egyik legszembetűnőbb különbség a nyugat-európai és a magyar felsőoktatás között, hogy a főiskolák szerepvállalása nemzetközi szinten is kiemelkedő jelentőségű, hiszen a főiskolák elsődleges feladata a gyakorlati szakemberek képzése és az alkalmazott kutatások folytatása. Nemzetközi szinten az „Alkalmazott tudományok egyeteme” (Univerity of Applied Sciences) intézményi kategóriát az egyetemek és a főiskolák közti átmenet jelzéseként került vezették be, és elsősorban rövid ciklusú képzéseket folytatnak. Nyugati mintára, a főiskolai ágazat kiválósági kategóriájaként indokoltnak látszik hazánkban is a szakegyetemi intézményi forma létrehozása.
„Az a főiskola, amelyik képes mesterképzést, esetleg doktori képzést nyújtani, használhatná az «alkalmazott tudományok egyeteme» elnevezést. Különösen indokolt ez olyan intézmények esetében, mint a Dunaújvárosi Főiskola, amely erősen iparosított környezetben működik, és ahol az iparvállalatok egyértelmű igénye, hogy a régióban a gyakorlati kutatási, fejlesztési feladataikat helyben tudják segíteni. A korszerű intézményi struktúra egyesítené az akadémiai szabadságot a piaci szemlélettel” – mondta dr. Bognár László a Dunaújvárosi Főiskola rektora.
A konferencia anyagából javaslat készül a parlament oktatási bizottsága részére. A dokumentumba az alkalmazott tudományok egyeteme koncepciója mellett olyan javaslatokat is felvettek, mint a két féléves, gyakorlatra irányuló, nemzetközi szinten már működő „professional master” szakok engedélyezése és állami támogatása, a felsőoktatási szakképzés népszerűsítése és felsőfokú végzettségként történő elismerése. Szintén a törvényjavaslat részét képezi az elismert, minőségi képzést nyújtó felsőoktatási intézmények megóvása a tisztességtelen versenyfeltételektől és versenytársaktól, a finanszírozási rendszer átalakítása, illetve az intézményi akkreditáció tekintetében a Magyar Akkreditációs Bizottság kizárólagos döntéshozási jogkörének korlátozása.
