Holott a vesebetegség akár egy egyszerű vizeletvizsgálattal is kiszűrhető, korai fázisban jól kezelhető. Ellenkező esetben viszont akár egész életen át tartó dialízis-kezelésre is szorulhat a beteg.

A világ legtöbb országában minden 10. embert érint valamilyen fokú vesezavar, ráadásul jórésze egyáltalán nem tud betegségéről. A legtöbb ember nincs is tisztában azzal, hogy milyen kulcsfontosságú szerepet tölt be szervezetük működésében a vese, és hogy a vesekárosodás akár végzetes következményekkel járhat. A vesebetegség előfordulása napjainkban egyre gyakoribb, a betegek száma évente mintegy 6–7 százalékkal növekszik.

A Nemzetközi Nephrologiai Társaság és a Vesealapítványok Nemzetközi Szövetsége által meghirdetett vesevilágnap célja, hogy felhívja a figyelmet a vesebetegség veszélyeire, valamint a megelőzés és rendszeres szűrés fontosságára. Az idei világnap középpontjában a szív- més érrendszeri meg a vesebetegség közötti szoros kapcsolat áll. 

A vesebetegség kialakulásának hátterében leggyakrabban olyan népbetegségek találhatók, mint a magas vérnyomás, illetve a diabétesz, vagy e kettő kombinációja. Előrehaladott vesekárosodás esetén beszűkül a veseműködés, miáltal a szervezetben felhalmozódnak a méreganyagok, illetve a vese nem képes eltávolítani a felesleges folyadékmennyiséget. A krónikus vesebetegség legtöbb esetben nagyon sokáig nem okoz semmilyen tünetet, s amikor észreveszik, gyakran már késő. Ez esetben nem marad más megoldás, csak a beteg élete végéig tartó dialízis, vagy a transzplantáció.

Élettani értelemben a vese a keringési rendszer létfontosságú része. A szervezetben lévő só- és vízmennyiség szabályozásával gondoskodik az egyenletes vérnyomásról, ezért bármilyen fokú vesezavar kedvezőtlenül érinti a szív funkcióit. Ugyanakkor a keringési rendszer betegségei is hatással vannak a vese működésére. A szív- és érrendszeri betegségek amellett, hogy előidézik a vesebetegség kialakulását, sokszorosára emelik az olyan betegségek, mint a szívelégtelenség, a szívroham és a szélütés kockázatát vesebetegek esetében: szív-, érrendszeri szövődmények következtében hal meg fiatalon a vesebetegek mintegy fele.

Tekintve, hogy hazánkban a hipertóniások száma meghaladja a kétmilliót, a cukorbetegeké pedig egymillió körül jár, 
népegészségügyi szempontból is óriási szerep hárul a megelőzésre. Pár alapszabály – például a túl sós ételek és 
dohányzás mellőzése, rendszeres mozgás és vérnyomásmérés – megtartásával csökkenthető a vesebetegség 
kockázata. Emellett fontos a rendszeres szűrés is, amely még idejében segíti a vesebetegség felismerését, 
gyógyszeres kezelését. 

A fejlett orvostudománynak köszönhetően a korai időszakban számos korszerű terápia áll rendelkezésre a maradék 
veseműködés fenntartására, azonban ebben nagy felelősség hárul a háziorvosokra, akik a rendszeres 
szűrővizsgálatok alakalmával kiszűrhetik a veseelégtelenséget.

„Magyarországon tízezernél többen szorulnak rendszeres dialízisre, ebből csak a budapestiközpontban mintegy száznyolcvan beteget kezelünk, aki hetente háromszor jön, hogy megkapja a számára életmentő kezelést – mondta el Kiss István professzor, a B. Braun Avitum budapesti dialízis-központjának orvos-igazgatója. – Meggyőződésem, 
hogy a vese világnapja és a hasonló, figyelemkeltő megmozdulások segítségével megszólíthatjuk a széles 
nyilvánosságot. Emellett elérjük a háziorvosokat is, akik az éves laborvizsgálatok alkalmával ellenőrizhetik a vesefunkciót, megelőzendő a súlyos esetek kialakulását”.

A B. Braun Avitum Hungary Zrt. az ország 18 pontján működtet európai színvonalú, a legkorszerűbb orvosi technikával felszerelt dialízis-központot, ahol a magyar vesebetegeknek csaknem kétötöde számára gondoskodik a nélkülözhetetlen kezelésekről.

 

Tudta-e a vesebetegségről?


• Mindkét vese egyforma nagyságú és szerkezetű, súlya egyenként kb. 150 gramm.

 • A méreganyagok kiválasztásán túl a szervezetben lévő só- és vízmennyiség szabályozásával biztosítja szervezetünk zavartalan működését és vérnyomásunk egyenletességét.

• Mivel a veséknek a méregtelenítő működéshöz tetemes mennyiségű vérre van szükségük, a szervezet mindenkor a keringő össz-vérmennyiség 1/5 részét szolgáltatja a két vese számára, ami kb. 1,0-1,2 liter/perces vérátáramlásnak felel meg.

• A vesék hormonokat is termelnek: a renint, ami a vérnyomást szabályozza, illetve az eritropoetint, ami a csontvelőbe jutva növeli a vörösvértestek termelését. 

• A vesebetegség és a szív-érrendszeri betegség kölcsönhatásban vannak: bármilyen kicsi vérnyomás-növekedés vesekárosodást okoz, a vesezavarok pedig a szív funkcióit érintik kedvezőtlenül. (Ezt bizonyítja, hogy a krónikus vesebetegek mintegy fele szív-érrendszeri betegségben hal meg.) Ezért, ha valakinek szív-érrendszeri betegsége van, figyelnie kell a veseműködését, illetve ez fordítva is igaz. Továbbá a cukorbetegség is hozzájárul a vérnyomás-növekedéshez.

• Rendszeres vér- és vizeletvizsgálattal ellenőrizhető a szív- és veseműködés.

• Néhány szabály megtartása segít csökkenteni a vesebetegség kockázatát: a túl sós ételek és dohányzás mellőzése, a vércukorszintre és vérnyomásra való odafigyelés, friss ételek fogyasztása és gyakori mozgás.

• A becslések szerint 2015-re a világon 36 millió embernek lesz krónikus vesebetegsége, amely fázis már visszafordíthatatlan, és vesepótló kezelést igényel.

• A művesekezelés a veseműködés részleges pótlásának egyik módja, amely a vért testen kívülre vezeti, így tisztítja meg a salakanyagoktól és a felhalmozódott folyadéktól. A hazai műveseellátás 90 százalékban külföldi tulajdonú magánszolgáltatók kezében van, ennek révén a legkorszerűbb, legbiztonságosabb berendezések állnak a betegek rendelkezésére.

• Egy másik mód a vese-transzplantáció, mely hazánkban a már rutinműtétnek számít; évente 260–300-at végeznek. A nemzetközi statisztikák szerint a vesebetegeknek mintegy ötöde transzplantálható, azaz műtétre alkalmas állapotban van.

• A művesekezelésben részesülő betegek 58 százaléka 60 éven, 35 százaléka pedig 70 éven felüli.